* Németország a XVI. században névleg a Habsburg-házhoz tartozó császár birodalma, de valójában önálló grófságok, s választófejedelemségek sokaságára tagolódik. Az egymás ellen küzdő kis államok állandó háborúskodása, a kereskedelmet nehezítő vámhatárok gátolták a polgári fejlődést. Gazdag kereskedővárosok, mint pl. Augsburg vagy Nürnberg főként Német-ország délnyugati részén alakultak ki. E városok vezető családjai közül a bankügyletekkel hatalmas vagyont szerző dúsgazdag Fugger család a legjelentősebb.

A humanizmus szabadabb szemlélete, az új tanok terjedése nyomán Németországban bontakozik ki a XVI. század elején a kor legnagyobb hatású szellemi mozgalma, a reformáció. Híveit elsősorban a városok lakosai közül toborozta, de nagy számban csatlakoztak hozzá a jobbágyok tömegei is. A reformáció hamarosan két ágra szakadt: a Luther Márton köré tömörülő mérsékeltekre és a vallásújító tanokból inkább az újítást hangsúlyozó, forradalmi irányzatra. Ez utóbbi szellemi vezére Münzer Tamás zwickaui pap volt. A fennálló rendet bíráló tanításaival forrpontig szította a városi szegénynép és a parasztság elégedetlenségét, amely 1524-ben nyílt felkelésben robbant ki: a Münzer Tamás vezetésével zajló nagy német parasztháborúban.

* Oroszország a XVI. század közepéig a feudális nagyurak, a bojárok független birtokaira oszlik. Az egységet Rettenetes Iván cár valósítja meg. Ettől kezdve fejlődésnek indul a kézműipar és a belföldi kereskedelem mellett a Kelettel és a Nyugattal folytatott közvetítő kereskedelem is. Az osztályellentétek ébredését a XVII. század közepén kitörő felkelések jelzik. Ezek sorában a Sztyepan Razin vezette doni kozák felkelés volt a legerősebb.
Oroszország városai közül a XV. században Moszkva emelkedik ki. Bizánc eleste után a görögkeleti egyházak központja.

* Magyarország a XV. század második felében, Mátyás király uralkodása alatt Európa egyik nagyhatalma. A feudális oligarchia elleni harcban a központosított királyi hatalom a köznemességre támaszkodott. Mátyás azonban emellett a városoknak juttatott kedvezményekkel a kialakuló polgárság fejlődését is segítette.
Utódjai alatt ismét a feudális anarchia erői kerekedtek felül. A gazdasági romlás, az elnyomás fokozódása a XVI. század elején az elszegényedett paraszttömegek forradalmi megmozdulásához, a Dózsa felkeléshez vezetett. Annak kegyetlen leverése után a katonailag és gazdaságilag legyengült ország majdnem szükségszerűen jutott el a mohácsi csatában elszenvedett súlyos vereséghez. Másfél évtizeddel később, 1541-ben elesett Buda is. Az ország nagy része török fennhatóság alá került.
Erdély török védnökség alatt független fejedelemséggé vált. Felvidék s a Dunántúl nyugati fele a Habsburg-birodalom tartománya lett. A három részre szakadt országban az állandósult harcok dúlása nemcsak a fejlődést akasztotta meg, hanem a korábban elért eredmények jelentős részét is megsemmisítette.