referaty.sk – Všetko čo študent potrebuje
Xénia
Utorok, 2. júna 2020
Környezetszennyezés
Dátum pridania: 18.10.2005 Oznámkuj: 12345
Autor referátu: Itauré
 
Jazyk: Maďarčina Počet slov: 664
Referát vhodný pre: Gymnázium Počet A4: 3
Priemerná známka: 2.98 Rýchle čítanie: 5m 0s
Pomalé čítanie: 7m 30s
 
Emberi és természeti tényezők a változás mögött
Az okokat kutatva Ferretti és csapata két tényezőt jelölt meg: egyrészt emberi tényezők, másrészt pedig légköri-természeti tényezők játszhattak szerepet a metánkoncentrátum ilyetén változásában. Az emberi tényező közül a legfontosabb egyértelműen az erdők felégetése volt: az Amazonas vidékének őslakói ugyanis jó kétezer évvel ezelőtt jelentős területeket nyertek meg maguknak – az őserdő felégetése révén. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint a mai légszennyezettséggel megegyező döbbenetes adat azt mutatja, hogy „az erdők felégetéséből származó légköri metánkoncetrátum jóval nagyobb volt annál, mint amit eddig sejtettünk. Az Amazonas birtokba vételekor az ember hihetelen módon szennyezte környezetét.”

Az átalghőmérséklet csökkenésével és a csapadékosabb időjárás beköszöntével azonban egyre nehezebb lett az erdőket begyújtani – Ferretti szerint elsősorban ennek köszönhető a metánkoncetrátum lassú visszaeseése Kr.u. 1250-től kezdve. A természeti okokon kívül azoban az új-zélandi kutatócsoport emberi tényezőt is megjelöl: az 1500-as évektől megfigyelhető drasztikus csökkenés ugyanis Ferretiék szerint összeüggésbe hozható azzal, hogy Közép- és Dél-Amerikában megjelentek a különféle európai hódítók. Ezzel egyidőben ugyanis közismerten jelentősen csökkent azon bennszülött amerikaiak aránya, akik az erdőégetések révén komolyan befolyásolták a légköri metánkoncentrátumot. Ahogy az európai hódítók megjelentek, nem sokkal ezt követően már észlelhető is a metánkoncentrátum csökkenése.

Egyértelműen az ember a hibás?

Szakértők szerint Ferretiék megállapításai nem feltétlenül túlzóak: Brazília jelenleg a világ tizedik legkörnyezetszennyezőbb országának számít, ami nem ipari fejlettségének köszönhető elsősorban, hanem az Amazonas menti őserdők folyamatos felégetésének. Brazília légköri szennyezésének 75 százaléka ugyanis ebből származik. A Sao Paulo-i egyetem professzora, Silva Dias szerint, ha a mostani ütemben folytatódik az őserdők égetése, akkor 50-100 év múlva a jelenlegi őserdővel borított területnek akár 60 százaléka is szavannás vidékké válhat, jobb esetben pedig csak a 20 százaléka. Csak 2003-ban közel három millió hektár területet égettek fel, ami döbbenetes adat már önmagában is.

Ugyankkor továbbra is rejtély a kérdés: vajon minek köszönhető a légköri szennyezést is a fent említett, közvetett módon befolyásoló átlaghőmérséklet-változás? Amíg ez a kérdés nem tisztázott, addig nem lehet egyértelműen kijelenteni azt sem, hogy mindenféle időjárásváltozás hátterében egyértelműen az ember áll-e. Kétségkívöl igaz Ferretiék szerint, hogy a viszonylag kis lélekszámú dél-amerikai őslakosság aránytalanul nagy mértékben járult hozzá kétezer évvel ezelőtt a légköri metánkoncentrátum növekedéséhez, de az időjárás megváltozásával már ők sem tudtak olyan mennyiségű erdőt felégetni, mint korábban. A kérdés – amelyre egyelőre pontos válasz nincs, csak találgatások vannak – marad: vajon minek is köszönhetőek az ipari forradalmat megelőző, egymást váltó kisebb jégkorszakok, csapadékosabb évszázadok és felmelegedések.
 
späť späť   1  |   2   
 
Copyright © 1999-2019 News and Media Holding, a.s.
Všetky práva vyhradené. Publikovanie alebo šírenie obsahu je zakázané bez predchádzajúceho súhlasu.