referaty.sk – Všetko čo študent potrebuje
Hedviga
Štvrtok, 17. októbra 2019
Radnóti Miklós
Dátum pridania: 18.05.2006 Oznámkuj: 12345
Autor referátu: veroni
 
Jazyk: Maďarčina Počet slov: 2 052
Referát vhodný pre: Stredná odborná škola Počet A4: 5.3
Priemerná známka: 2.97 Rýchle čítanie: 8m 50s
Pomalé čítanie: 13m 15s
 
Eredeti nevén Glatter Miklós. 1909. május 5-én Budapesten született. Születésekor meghal 28 éves édesanyja és ikertestvére. Ezeket a tragikus élményeket később az Ikrek hava című önéletrajzi prózájában örökíti meg.Édesapja Glatter Jakab – tisztviselő – zsidó származású volt. Apja szülőhelye alapján nevezi magát a 20-as évek végétől Radnótinak.Özvegyen maradt édesapja újranősül, Radnóti szerető anyára lel. Ebből a házasságból születik egy lányuk, aki Erdélyi Ágnes néven lesz költő, újságíró (ugyanabban az évben, mint Radnóti, édesanyjával együtt Auschwitzben pusztul el Erdélyi Ágnes).Az anyja halálát őrzi még Huszonnyolc év című költeménye.„Milyen mély volt gyermekkorom, s milyen hűvös.”12 éves, amikor meghal az édesapja.A gyámja anyai nagybátyja lesz, jómódú textilkereskedő, Radnótit is kereskedelmi pályára szánja.

A kereskedelmi érettségi után a csehországi Liberecben folytatja tanulmányait a textilipari főiskolán.Előtte még megismerkedik Gyarmati Fannival, akit Fifinek becéz. Hazatérése után nagybátyja üzletében dolgozik, közben leteszi a gimnáziumi érettségihez szükséges különbözeti vizsgákat (1929), ugyanis elhatározza, hogy beiratkozik a bölcsészkarra és tanári diplomát szerez.1930-tól a szegedi egyetemen tanul magyar-francia szakon. A legszebb korszaka életének, barátokra talál, otthon érzi magát.Közben verseket ír – kezdetben Ady Endre, Juhász Gyula és Tóth Árpád szelíd hangjait próbálgatja.1928-ban megismerkedik az avantgárd mozgalmakkal. Elsősorban Kassák Lajos hatására szakít a kötött versformákkal. Néhány diáktársával együtt elindítja az 1928 című lapot – ez a rövid életű folyóirat a lázadó avantgardista fiatalok lapja volt. Költői pályájának első szakasza1930-ban jelenik meg első verseskötete: Pogány köszöntő.1931-ban jelenik meg második verseskötete Újmódi pásztorok éneke címmel. Eljárást indítanak ellene szeméremsértés és vallásgyalázás címen (Arckép című verse miatt). 8 napi fogházbüntetésre ítélik, majd felfüggesztik a büntetést. Ezért nem zárják őt ki az egyetemről.1933: harmadik verseskötete – Lábadozó szél.

Ekkor kerül kapcsolatba a szegedi fiatal kommunisták mozgalmával, ismerkedik meg József Attilával és Bálint György kritikussal.Ez a három kötet képviseli Radnóti alkotói pályájának első szakaszát. Ezek a versek erőteljesen tükrözik a költő szociális érzékenységét és fellelhető bennük a lázadás hangja.A versekben uralkodik az expresszionista látásmód.Idillek és elégiák váltják egymást (idill: rövidebb lírai műfaj, amely derűt, örömet sugároz; elégia: elvágyódást, szomorúságot, bánatot tükröző hosszabb terjedelmű lírai műfaj).Formai szempontból fontos szerepet kap az enjambement (a gondolat nem a verssor végén végződik, áthajlást jelent), feltűnnek a rímek és fontos szerepet kap az alliteráció (betűrím).Költői pályájának második szakaszaKöltői fejlődésében új korszakot jelez az Újhold című verseskötete (1935).1933-ban Hitler hatalomra jut, Magyarország németbarát politikája egyre inkább elsötétíti a költő jövőképét: hiába szerez 1934-ben doktori címet, nem jut tanári álláshoz. Budapestre költözik, csekélyke írói jövedelmét alkalmi munkákkal egészíti ki. Kétévi jegyesség után 1935-ben összeházasodnak Fannival.1934-től a Nyugat állandó munkatársa lesz. 1937-ben Baumgarten-díjat kap.Költészetében eluralkodik a fenyegetettség érzése, a szorongás, a haláltudat. Ugyanakkor úgy érzi, hogy nem félemlíthetik őt meg, nem hallgattathatják el. Számára az ellenállás fegyvere a költészet lett.Költészete új tartalommal gazdagodott, formailag is letisztult. Megjelenik nála a hexameter (hat verslábból álló időmértékes verssor) és a disztichon (kötött versforma, pentameterek és hexameterek váltják egymást) is.

Az Újhold nyitóverse: Mint a bika (1933). A cím csonka, befejezetlen hasonlat, amelyet kibont a versben.Az első versszakban az eddigi életével való számvetés fogalmazódik meg: a fiatalság gondtalan boldogsága, büszke és lázongó öntudata kap hangot – fiatal bikához hasonlítja magát.A második versszakban a „fiatal” jelző elmarad. Jelzi, hogy a költő a férfikor küszöbére érkezett, magatartása megváltozott. A farkascsordából menekülő őzbak mellett kidomborodik a harcot vállaló bika bátorsága.A költő is vállalja a küzdést, a halálveszély ellenére is, és bízik abban, hogy személyes tragédiája okulásként szolgál az utókornak.A költemény formailag az avantgárd hatását mutatja, rímtelen szabadvers, többszörösen összetett mondatokból épül fel, melyekben gyakori az enjambement.1936-ban jelenik meg Járkálj, csak halálraítélt! című kötete. A kötet végén van a címadó vers. A cím egy felszólítás, amely akár egész költészetének jelmondata, mottója lehetne.A béke különös hangsúlyt és színezetet kap Radnóti költészetében: a fasizmus korában csak jövő időben beszél a békéről.Ismert verse: Himnusz a békéről.Gyönyörű természeti képekbe burkolja mondanivalóját: saját korát télként emlegeti, az emberekben lakozó békevágyat a szőlőszemhasonlattal fejezi ki. A jövő békekorszak eljövetelét pedig a március, majd a nyár beköszöntéséhez kapcsolja.

A nyár derűs képei részletezik a boldog időszakot. Rövid kérdés következik: „Így lesz-e?”. Megjegyzéssel válaszol: „Így! Mert egyszer béke lesz.”. Az utolsó sor arra szólít fel, hogy az ember ép lélekkel vészelhesse át a jelenkor borzalmait:„Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!”A vers a Meredek út című kötetben jelent meg feleségével egy hónapot Párizsban tölt, ahol forrongó politikai légkörben találja magát.Spanyolországban dúl a polgárháború, ennek kapcsán Radnóti részt vesz egy tömegtüntetésen és ezután születik meg Hispánia, Hispánia című verse. A vers szürrealista képeit Picasso Guernicája ihlette, melyet a Világkiállítás tárlatán tekintett meg a költő.A spanyol polgárháború mártírja lett Federico Garcia Lorca. Radnóti írt egy epigrammát: Federico Garcia Lorca. A saját sorsát Lorcáéhoz hasonlítja: „költő voltál, - megöltek ők.”.Költői pályájának harmadik (utolsó) szakasza 1938-tól haláláig1939 szeptemberében kitör a 2. világháború. A zsidó származású költőt először 1940 szeptemberében hívják be munkaszolgálatra. Ekkor négy hónapot tölt Erdélyben. A nehéz fizikai munka és a lelki megaláztatások nagyon megviselik. Barátai kérvénnyel fordulnak a honvédelmi miniszterhez, aki 1943 közepén felmenti a további szolgálat alól.Műfordításokkal foglalkozik ebben az időben (La Fontaine meséi, Anakreón versei, Horatius versei, Shelley versei, Rilke versei).1944 májusában Shakespeare Vízkeresztjét fordítja és ekkor újra behívót kap.A jugoszláviai bori munkatáborba viszik. Rézbányában, vasútépítésen dolgozik.

A körülmények eleinte tűrhetőek, de a fasiszták embertelen körülményeket teremtenek. 1944. szeptember 17-én 3000 beteg, legyengült embert útnak indítanak Németország felé.1944. november 9-én Győr mellett Abda község határában Radnótit több társával együtt agyonlövik és tömegsírba dobják. Holttestét 1946. június 23-án exhumálják. Viharkabátja zsebében megtalálják utolsó verseit, Bori notesz néven váltak később ismertté.1946. augusztus 14-én helyezik örök nyugalomra a Kerepesi temetőben.EclogáiKöltői pályájának legfontosabb eredményeit sűrítik. Többségükben Vergiliust követve hexameteres versformát alkalmaz. Nyolc eclogát írt, közülük a hatodik valószínűleg elveszett.A hatodik eclogának tartott vers Töredék címmel maradt ránk. Cím és befejezés nélkül maradt, mert a költőt behívták munkatáborba. A züllött kor legmegdöbbentőbb képét rajzolta meg ebben a versben.

„Oly korban éltem én a földön mikor a költő is csak hallgatott,”Az éltem, hallgatott múlt idejű igék, ez is jelzi, hogy a vers költői végrendelet, mintha fiktív beszélgetést folytatna az utókorral.Hetedik ecloga1944. júliusában írta a feleségéhez.Elégikus alaphangú költemény.Ellentéteken alapul: valóság →← álom lágerkörnyezet →← otthoni emlékekA költő társai álmukban találnak szabadulást a szörnyű valóságtól. A költő pedig ír „vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron”. Emlékeit gyűjtögeti, és az emlékezés vágyat ébreszt benne Fanni iránt.Szerelmi lírájaKét karodbanA szó- és sorismétléseivel különös ringató hatást vált ki. A költőnek a szerelem nyújt biztonságot a közeledő pusztulás elől.A háború alatt írt szerelmes verseinek egyik legszebb darabja a Tétova óda.Ünnepélyes pátosz hangján szólal meg ez a szerelmi vallomás. Az ódai hang rögtön az elején megjelenik.„Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét.”metafora – a szerelmét a csillagrendszerhez hasonlítjaA szerelem az életet, az egész világot jelenti számára. A költemény két szerkezeti egységre tagolódik, a halál gondolata vágja ketté.Levél a hitveshezHasonló gondolatokat taglal, mint a Hetedik ecloga.Az otthonhoz, a feleségéhez kapcsolódó emlékek összekeverednek a háború borzalmaival. Fanni alakja nem csak a tudatában él, hanem ott bujdokol a tájban, ugyanis az ég kékjéről is felesége szeme jut eszébe. A költő szeretne hazatérni, nem a csodákban bízik, hanem keresi a túlélés lehetőségeit. A 2x2 józanságával készül a megvalósításra.A vers páros rímű, jambikus lejtésű sorokból áll.„szemed kékjét csodáltam épp az égen de elborult, s a bombák fönt a gépben zuhanni vágytak.”Nem tudhatomAz üldözött, megalázott költő hazaszeretetéről vall ez a vers.Magyarságtudatát frázisok nélkül, a mindennapokból vett képekkel fejezi ki. Kettő látásmódot állít szembe egymással. Vallomását ellentétbe hozza a pilóta észlelésével. Felemeli hangját a kollektív bűnösség ellen és hisz a boldogabb jövőben. A zárómondat visszatér a történelmi realitáshoz.„Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó égi felleg.”
 
Copyright © 1999-2019 News and Media Holding, a.s.
Všetky práva vyhradené. Publikovanie alebo šírenie obsahu je zakázané bez predchádzajúceho súhlasu.