A munkamegosztás kialakulása és fejlödése:

A munkamegosztás történelmi fejlödése:

1, fiziológiai alapon történö megosztás
2, társadami-gazdasági alapon történö megosztás

Az elsö társadalmi munkamegosztásig létezö gazdasági egységek zárt családi gazdaságokként képzelhetök el. Kezdetben a naturális csere létezett, ami azt jelenti, hogy bármilyen árut, bármilyen más áruért cseréltek ki. Késöbb az árufélék közül egyeseket kiválasztottak csereeszköznek. Fokozatosan kialakul az árucsere-gazdaság, amelyben 2 gazdasági egységet különböztetünk meg: vállalatok és háztartások. Az árucsere-gazdaság eleinte városi gazdaságként müködött, vagyis a városi iparosok kicserélték áruikat a környékbeli földmüvesek áruival.

A munkamegosztás jelenlegi formája:

1, egyedi munkamegosztás
vállalaton belüli munkamegosztás. Az egyes dolgozó nem foglalkoznak minden müvelettel, hanem bizonyos munkára szakosodnak.

Elönye: - növekszik a munkatermelékenység.
Hátránya: - a munka unalmas, egyhangú, kimerültséget eredményez.

2, ágazaton belüli munkamegosztás
3, ágazatok közötti munkamegosztás
4, nemzetközi munkamegosztás amikor a munkamegosztás átlépi az adott határok államait. Az ágazaton belüli és az ágazatok közötti munkamegosztásnál megkülönböztetünk:

1, horizontális szakosodást,
2, vízszintes szakosodást,
3, vertikális/függöleges szakosodás.

A pénz fejlödése és szerepe:

1, naturális csere
2, árupénz – leggyakrabban szarvasmarha, prém
3, nemesfémek

a, bimettalizmus – két fémet, ezüstöt és aranyat használtak.
b, monomettalizmus – csak egy fémet használtak fizetöeszközként.

4, papírpénz
5, jelenlegi megjelenési formák

a, papírpénz – bankjegy
b, váltópénz (apró) – közönséges fémböl készült
c, bankszámlapénz

pénz funkciója:

-megkönnyíti az árucserét,
-értékmeghatározó,
-értékhordozó – felhalmozása megtakarításként jelenik meg.

A gazdaság alapkérdései :

1, mit termelni?

Milyen termékeket és szolgáltatásokat, milyen mennyiségben és mikor kell elöállítani.

2, hogyan termelni?

Miként gyártsunk különbözö árukat és hogyan végezzük a szolgáltatásokat.

3, kinek termeljünk?

Kinek gyártsunk árut és kinek nyújtsunk szolgáltatást.

A gazdasági rendszer:

A gazdasági rendszert oloyan szubjektumok/alanyok alkotják, amelyek az emberi szükségletek kielégítésére irányuló tevékenység során kölcsönös gazdasági kapcsolatba lépnek egymással. Alapszubjektumok:

1, vállalatok,
2, háztartások,
3, állam.

Megkülönböztetünk:

1, központilag irányított gazdasági rendszert,

a kormány a terv révén dönt a gazdasági tevékenységekröl, tehát az alapvetö gazdasági eszköz a központi tervezés és lényege a központi döntéshozatal.

2, piacgazdaság meghatározó szerepe a piacnak van, és az állam feladata az, hogy megteremtse a gazdasági folyamatok jogi kereteit, ill. szavatolja a verseny feltételeit. A vállaltok önállóan döntenek a termelésröl és a beruházásról. Azt termelik, ami a legnagyobb hasznot hozza a számukra. A kereslet és a kínálat közötti konkurencia/versenygés alapján alakul ki az ár. A magántulajdon van többségben.

A gazdasági rendszerek a valóságban vegyes gazdaságok.

A piac és a piaci mechanizmus:

A piac az a hely, ahol a legkülönfélébb termékek vétele és eladása valósul meg. Megvan a maga belsö rendje, amelynek elönyei és hátrányai egyaránt vannak.
A piac alanyai:

1,háztartások azért jelennek meg a piacon, hogy saját szükségleteik kielégítésére termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak.
2, vállalatok a piacon termékeiket értékesítik, de ugyanúgy a termeléshez szükséges termelési tényezöket is vásárolják.
3, állam mint eladó és mint vásárló, de fö feladata, hogy megteremtse a piac müködésének feltételeit.