Gazdasági alapfogalmak

Az emberi szükségletek és sokféleség

Minden szükséglet valami hiányának a tudatosításában nyilvánul meg, miközben szeretnénk kielégíteni ezt a hiányt. Rengeteg szükséglet létezik:

1, sürgösségük szerint:

a, létfontosságú szükségletek – táplálkozás, öltözködés
b, luxus szükségletek – mozi

A létfontosságú- és luxusszükségletek közötti határ mindig az adott ország életszínvonalától függ.

2, az szerint, hogy egyedül vagy valamely közösség tárgyaként elégítik ki a szükségleteket:

a, egyéni szükségletek – cipö, autó
b, kollektív szükségletek – iskola, áruház

3,

a, anyagi szükségletek – étel, ital
b, nem anyagi szükségletek – barátság, szerelem

Szükségletek kielégítése, javak és szolgáltatás

A szükségletek kielégítésére használnak:

1, javak – mindaz, ami az ember szükségleteinek kielégítésére szolgál. A javakat felosztjuk:

a, szabad javak – nem a termelés eredményei, elöfordulásuk korlátlan. Pl.köolaj, szén-természeti erröforrások.
b, gazdasági javak – gazdasági tevékenység eredményeként jönnek létre.

A felhasználás célja szerint megkülönböztetünk:

a, tökejavak – közvetve elégítik ki az emberi szükségleteket, tehát úgy, hogy fogyasztási javak, vagy további tökejavak termelésére szolgálnak. Pl.épületek, gépek
b, fogyasztási javak – közvetlenül elégítik ki az emberi szükségletet. Pl.ruha, étel

2, szolgáltatások – azok a javak, amelyek eszmei (nem anyagi) jellegüek, tehát, olyan tevékenység, amely az emberi szükségletet saját folyamatuk lezajlásával elégítik ki. Pl.orvos

a, tárgyi szolgáltatások – tárgyak javításával, a tisztaság és higiéna biztosításával, személyek és áruk szállításával függ össze.
b, személyes szolgáltatások – oktatásügy, egészségügy, kultúra.

A gazdaság és tényezöi

Gazdaságon az emberek céltudatos tevékenységét értjük, amely a javak és szolgáltatások elöállítására irányul.

Termelési bemenetel –––––––> TERMELÉS –––––––> termelési kimenetel
-termelési erröforrás -javak
-munka (fizikai, szellemi) -szolgáltatások
-töke -vállalat (elöállítók, fogyasztók)
-háztartás (fogyasztás)

Valamennyi termelési bemenetet termelési tényezöknek nevezünk, és 3 csoportba osztjuk:

1, termelési erröforrások – magukba foglalják mindazt, amit az ember a természetböl nyer és a termelési folyamatban kihasznál.

a, föld,
b, ásványi kincsek,
c, energetikai erröforrások,
d, maga a környezet, levegö, víz

2, munka – az ember céltudatos tevékenysége, amely az emberi szükséglet kielégítését szolgáló javak és szolgáltatások elöállítására irányul.

a, fizikai munka
b, szellemi munka

3, töke – azok a javak képezik, amelyek további javak termelésében, ill. szolgáltatások nyújtásában segítenek. Pl.gépek, épületek

A termelés eredményei a termelési kimenetek, termelési kibocsátások, amelyek lehetnek töke- vagy fogyasztójavak és szolgáltatási javak.
A termelési folyamatban résztvevö alapvetö gazdálkodó egységek:

1, vállalat – célja és funkciója a vállalkozás
2, háztartások – fogyasztó.A munkamegosztás kialakulása és fejlödése:

A munkamegosztás történelmi fejlödése:

1, fiziológiai alapon történö megosztás
2, társadami-gazdasági alapon történö megosztás

Az elsö társadalmi munkamegosztásig létezö gazdasági egységek zárt családi gazdaságokként képzelhetök el. Kezdetben a naturális csere létezett, ami azt jelenti, hogy bármilyen árut, bármilyen más áruért cseréltek ki. Késöbb az árufélék közül egyeseket kiválasztottak csereeszköznek. Fokozatosan kialakul az árucsere-gazdaság, amelyben 2 gazdasági egységet különböztetünk meg: vállalatok és háztartások. Az árucsere-gazdaság eleinte városi gazdaságként müködött, vagyis a városi iparosok kicserélték áruikat a környékbeli földmüvesek áruival.

A munkamegosztás jelenlegi formája:

1, egyedi munkamegosztás
vállalaton belüli munkamegosztás. Az egyes dolgozó nem foglalkoznak minden müvelettel, hanem bizonyos munkára szakosodnak.

Elönye: - növekszik a munkatermelékenység.
Hátránya: - a munka unalmas, egyhangú, kimerültséget eredményez.

2, ágazaton belüli munkamegosztás
3, ágazatok közötti munkamegosztás
4, nemzetközi munkamegosztás amikor a munkamegosztás átlépi az adott határok államait. Az ágazaton belüli és az ágazatok közötti munkamegosztásnál megkülönböztetünk:

1, horizontális szakosodást,
2, vízszintes szakosodást,
3, vertikális/függöleges szakosodás.

A pénz fejlödése és szerepe:

1, naturális csere
2, árupénz – leggyakrabban szarvasmarha, prém
3, nemesfémek

a, bimettalizmus – két fémet, ezüstöt és aranyat használtak.
b, monomettalizmus – csak egy fémet használtak fizetöeszközként.

4, papírpénz
5, jelenlegi megjelenési formák

a, papírpénz – bankjegy
b, váltópénz (apró) – közönséges fémböl készült
c, bankszámlapénz

pénz funkciója:

-megkönnyíti az árucserét,
-értékmeghatározó,
-értékhordozó – felhalmozása megtakarításként jelenik meg.

A gazdaság alapkérdései :

1, mit termelni?

Milyen termékeket és szolgáltatásokat, milyen mennyiségben és mikor kell elöállítani.

2, hogyan termelni?

Miként gyártsunk különbözö árukat és hogyan végezzük a szolgáltatásokat.

3, kinek termeljünk?

Kinek gyártsunk árut és kinek nyújtsunk szolgáltatást.

A gazdasági rendszer:

A gazdasági rendszert oloyan szubjektumok/alanyok alkotják, amelyek az emberi szükségletek kielégítésére irányuló tevékenység során kölcsönös gazdasági kapcsolatba lépnek egymással. Alapszubjektumok:

1, vállalatok,
2, háztartások,
3, állam.

Megkülönböztetünk:

1, központilag irányított gazdasági rendszert,

a kormány a terv révén dönt a gazdasági tevékenységekröl, tehát az alapvetö gazdasági eszköz a központi tervezés és lényege a központi döntéshozatal.

2, piacgazdaság meghatározó szerepe a piacnak van, és az állam feladata az, hogy megteremtse a gazdasági folyamatok jogi kereteit, ill. szavatolja a verseny feltételeit. A vállaltok önállóan döntenek a termelésröl és a beruházásról. Azt termelik, ami a legnagyobb hasznot hozza a számukra. A kereslet és a kínálat közötti konkurencia/versenygés alapján alakul ki az ár. A magántulajdon van többségben.

A gazdasági rendszerek a valóságban vegyes gazdaságok.

A piac és a piaci mechanizmus:

A piac az a hely, ahol a legkülönfélébb termékek vétele és eladása valósul meg. Megvan a maga belsö rendje, amelynek elönyei és hátrányai egyaránt vannak.
A piac alanyai:

1,háztartások azért jelennek meg a piacon, hogy saját szükségleteik kielégítésére termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak.
2, vállalatok a piacon termékeiket értékesítik, de ugyanúgy a termeléshez szükséges termelési tényezöket is vásárolják.
3, állam mint eladó és mint vásárló, de fö feladata, hogy megteremtse a piac müködésének feltételeit.A piac típusai :

1, területi szempontból :

a, helyi piac – bizonyos helységben történik
b, nemzeti piac – több helyi piac összekapcsolódásával keletkezik
c, nemzetközi piac – több ország belsö piacának összekapcsolódását jelenti
d, világpiac – a föld összes országában müködö partnerek együttes vásárlásait és eladásait jelenti egy adott idöszakban.

2, tárgyi szempontból:

a, áru és szolgáltatáspiac – termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak meg és adnak el.
b, termelési tényezök piaca – ide tartozik a munkaeröpiac, tökepiac, termöföld és földpiac.
c, pénzügyi piac – pénzpiac, tôkepiac,devizapiac, nemesfémpiac, biztosítási piac.
d, tôzsdepiac – a piac sajátos, magas szinten szervezett formája, ahol áruval, értékpapírral, devizával, valutával, stb. kereskednek. Nem szükségszerü, hogy a tôzsde szereplôi rendelkezzenek a vétel vagy az eladás tárgyát képezô áruval. Anélkül vállalkozhat a tulajdonos, hogysor kerülne az áru mozgatására. Megkülönböztetünk:
- értéktôzsde – értékpapíral és devizával kereskednek
- árutôzsde

3, a piacon lévô áru mennyisége szerint:

a, részpiac – csak egyfajta áru vételével és eladásával foglalkoznak
b, aggregált/teljes piac – az összes áru piaca

A felsorolt piactípusokat legális vagyis törvényes piacnak tekintjük. Léteznek illegális, törvénytelen piacok. pl. fegyverkereskedelem, emberkereskedelem, kábítószerkereskedelem, stb.

A piaci mechanizmus:

A piaci mechanizmus a fogyasztók és a termelôk kölcsönös viszonyának összességét jelenti. Ezek alapján születik döntés a termelési erôforrások elosztásáról és felhasználásáról, az áruk és szolgáltatások áráról és mennyiségérôl. A piaci mechanizmus elônye, hogy az információk automatikusan terjednek. A legfontosabb információ az ár. Az ár az az összeg, amelyért az árut, szolgáltatást megvásárolják. Mindennek megvan a maga piaci ára.

Az ár funkciói:

1, információkat nyújt és terjeszt
2, ösztönzi a termelôket és a fogyasztókat, hogy:
- a termelésben megfelelô módszereket alkalmazzanak,
- hatékonyan hasznosítják a forásokat.
3, elosztja a jövedelmeket piaci egyensúly úgy keletkezik, hogy az adott piacokon azonos idôben válaszolják meg a 3 fô kérdést: mit?, hogyan?, kinek?.

Mit termelni?

A fogyasztók válaszolják meg azzal, hogy mit vesznek meg és mit nem

Hogyan termelni?

Ezt a kérdést a termelôk közötti verseny, konkurencia dönti el. Minnél kisebb költségekkel termel egy vállalat, annál nagyobb a nyeresége.

Kinek termelni ?

A termelési tényezôk piacán dôl el.(munkaerôpiacon, tôke- és földpiacon).

A piaci mechanizmus 3 fô folyamata :

1, kereslet kialakítása,
2, kínálat kialakítása,
3, egyensúlyár létrejötte

A kereslet és keresleti görbe

1.példa: burgonya iránti kereslet:
minôségÁr (Sk)Mennyiség (Kg)
A12.-100
B10.-150
C8.-200
D6.-300
E4.-450

A fogyasztóknak azt a döntését, hogy a termék árától függôen milyen mennyiséget vásárolnak tôle, a termék iránti keresletnek nevezzük. A keresletet mindig a termék ára és mennyisége közötti viszony fejezi ki. A kereslet grafikus ábrázolását keresleti görbének nevezzük. Jelölése: D (demand). A keresleti görbe mutatja, hogy a fogyasztók milyen áron készek vásárolni bizonyos mennyiségü terméket. A keresleti görbe jellemzi a vásárlók magatartását. Ha az ár csökken, növekszik a termék iránti kereslet. Ha az ár növekszik, csökken a termék iránti kereslet.