Bevezetésül
A mai Kárpátalja a trianoni békeszerződést követően az egykori Északkelet-felvidék négy-Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros-vármegyéjéből keletkezett. Egyike a legfiatalabb keletű magyar tájneveknek. Területét az Északkeleti-Kárpátok, délről a Tisza felső folyása, nyugatról az pedig az Ung völgye határolja. Ukrajna függetlenné válása, 1991 óta az ország délnyugati megyéje, amelyet négy ország határol: észak-nyugaton Lengyelország, nyugaton Szlovákia, a délnyugati részén pedig Magyarország, ill. Románia.

Kiterjedése 12 800 km2. Kárpátalja összlakosságának a hivatalos statisztikai adatok alapján 12,8%-a, 155 715 fő magyar. Ukránnak nemzetiségűnek vallja magát a lakosság 80 %-a (1 010 000 fő), de számottevő a románok, oroszok, cigányok száma, ezenkívül élnek még itt szlovákok, bolgárok, beloruszok, örmények stb. Szembetűnő veszteség az 1978 óta felerősödő csökkenés, amelynek legfőbb oka a Magyarországra való áttelepülésre vezethető vissza.
Kárpátaja felszínének négyötöde hegyvidék, egyötöd része alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Az Északkeleti-Kárpátok gerincét széles hágók szelik át: az Uzsoki-hágó (889 m), a Vereckei-hágó (841 m), ill. a Tatár-hágó (961 m), amelyek egyben a kényelmes átjárót is biztosítják. A Máramarosi havasok legmagasabb pontja a Hoverla, 2061 m-es magassággal.
A központi vízválasztó gerinc belső szegélyén keletkezett, hosszan elterülő medencesorozat a Verhovina vagy Ruténföld. Ezen a területen ered a Tisza (Fehér- és Fekete-Tisza), amely a vidék legnagyobb folyója, hossza a terület határán belül kb. 200 kilométer; mellékfolyói a Latorca, Nagyág, Tarac és a Talabor.

Kárpátalja 13 közigazgatási egységre – járásra - oszlik. Nagyobb városai: Ungvár (117 ezer), Munkács (82 000), Huszt (32 000), Beregszász (27 000), Nagyszőlős, Técső, Csap, Rahó, Szolyva. A kárpátaljai magyarok hozzávetőleg 91%-a az Alföldnek Ukrajnához tartozó északkeleti részén, hivatalos nevén a „Kárpátontúli-alföld“-nek nevezett vidéken él. A helyenként tölgyesekkel tarkított Kárpátalja alapvető élelmezésében meghatározó szerepet játszó, túlnyomóan magyarok lakta alföldet túlnyomórészt barna erdei talajokkal és bükkösökkel borított vulkáni hegykoszorú szegélyezi (Pojána–Szinyák, Borló–Gyil, Nagyszőlősi-hegység, Avas). Az itteni magyarok kisebbik része hegyvidéki környezetben él.

Természet értékei
A szovjet korszakban joggal vált országos hírűvé a kárpátaljai festőiskola, a kárpáti festői táj sok jeles mester állandó jellegű ihletője volt. Az itt található érintetlen természet szépsége bárkit rabul ejthet.
Általában május közepén érdemes a Nárciszok völgyét felkeresni. Itt csodálatos élményben lehet részünk: több mint 250 hektárnyi területen virít a vadnárcisz. Ha a játékos szél lengedez, megfigyelhető a hófehér nárcisztenger hullámzása is. A Nárciszok völgyében mindemellett számos ritka növényfaj úgymint kakasmandinkó, karácsonyi rózsa, őszi kikerics stb. is megtalálható.

Kárpátalja ritka növény- és állatfajai védelmében még a múlt század hatvanas éveinek derekán létrehozták a Kárpáti Állami Védett Területet, amelyen belül jött létre szintén a múlt század kilencvenes éveinek az elején a Kárpáti Bioszféra Rezervátum, amely hatalmas kiterjedésével csaknem negyvenezer négyzetkilométert foglal magában.

Gyógyvizek
Kárpátalja – ahogyan az egész Kárpát-medence is – bővelkedik termálvizekben, viszont ezek kellőképpen történő kihasználása ellenben még várat magára.
A gyógyturizmus a térségben több mint százéves múlttal büszkélkedhet. Az 1800-as évek végén, ill. a múlt század elején híres volt a viski várhegy lábánál kialakított fürdõ. Akkoriban a példás vonatközlekedésnek köszönhetõen igen sokan érkeztek ide betegségüket kezelni a Monarchia különbözõ tájairól. A szovjet időszakban a gyógyforrások szomszédságában számos szanatórium épült. Manapság az ide beutalt betegek egy részének a szakorvosok ivókúrát rendelnek el, más részük pedig gyógyfürdõbe jár rendszeresen, ahol is a fürdőzéshez használt ásványvizet felmelegítik. A Kárpátalján található szanatóriumok túlnyomóan az emésztőszervi -, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyítására szakosodtak.
Ukrajna függetlenné válása idejére a közel egy tucat szanatórium jelentősebb része lepusztult állapotba került. Mára az olcsó, nagyrészt tömegigényeket kiszolgáló szanatóriumi kezelést fokozatosan egy európai színvonalú, egyénre szabott betegellátás váltja fel. Az állam részéről pedig egyre nagyobb ráfordítás figyelhető meg, ami a szanatóriumok műszaki színvonalának növelését illeti, de említést érdemel az a tény is, hogy ebben a szférában megjelentek a magánbefektetői csoportok is.
Legnagyobb városai

Munkács
Munkács városát először 1138-ban Muncas néven említik. Híres várát a monda szerint Álmos vezér építtette, s Zrínyi Ilona védte a töröktől hősiesen, majd tömlöceinek egyikében raboskodott a nyelvújítás vezéralakja Kazinczy Ferenc. A város nevezetessége a Rákóczy-kastély a "Fejér-ház", mely a 18. században nyerte el mai alakját. Vendége volt egykor II. József és Ferenc József is., továbbá a város látványosságai közt találhatjuk a városházát, ill. a pravoszláv kolostort is a 18. századból.
UngvárUng megye a legkorábban látrejövő magyarországi vármegyék közé tartozott. Kialakulása Szent István és Szent László uralkodása közé tehető. Ungvár kővára a tatárjárást követően épülhetett az Ung folyó partján. A vár köré alakult ki ezt követően a város három halmon: a keletin áll maga a vár, a délin a görög katolikus püspöki palota és székesegyház, a nyugatin pedig az egykori vármegyeháza. A város a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc idején is jelentős szerepet játszott.
Az egykori rendház, a későbbi püspöki palota püspöki lakosztályában őrizték 1805. decemberében a napóleoni fenyegetettség elől Pozsonyból elmenekített Szent Koronát és koronázási jelvényeket.
Ungvár fontosabb magyar vonatkozású műemlékei, emlékhelyei közt megtalálhatjuk a Bagoly-várat (1781), a régi vármegyeházát (1769), a Filharmónia épületét (egykori zsinagóga 1904–1911), Petőfi Sándor-emléktáblát, ill. Gyöngyössi István költő (1629?–1704) szülőházát egyaránt.

Éghajlat
Az aránylag alacsony gerincű Északkeleti-Kárpátok klímaválasztó szerepet nem töltenek be, ezért Kárpátalján a kelet-európai kontinentális, ill. a nyugat-európai óceáni hatások is érvényesülnek. Az időjárás ebből kifolyólag itt rendkívül szeszélyes, hűvös és csapadékos.
A vidék három alapvető éghajlati övezetre osztható: síkvidéki, alföldi jellegű, előhegyi (ill.hegyi). A hegyvidéken az éghajlat milyenségére a több mint ezer méteres szintkülönbség erős befolyással bír. A melegkedvelő zöldségfélék - pl. édes paprika - valamint a fagyra érzékeny kényesebb gyümölcsfajták egy része – kajszi-, őszi barack, európai szőlő – csak a síkvidéki jellegű területeken termeszthető eredményesen. A tengerszint feletti 800 - 1000 méteres magasságban többnyire csak március végén olvad el a hó, éppen ezért Kárpátalja valóságos síparadicsom, a téli sportok kedvelői minél nagyobb számban látogatnak el ide. Gyors fejlődésnek indult az őket kiszolgáló infrastruktúra is. Az utóbbi négy-öt évben magántőke bevonása révén jónéhány európai színvonalú motel, szálloda épült a sípályák, valamint a nagyobb szanatóriumok közelében.
Növény- és állatvilág

A Kárpátok növényzete önálló flóratartományt alkot. Megtalálhatók itt a közép-európai flóraelemek ugyanúgy, mint az alpesi és a különféle őshonos növényfajok. Természetes növénytakarója a zárt erdő, ill. a fenyvesek, a tölgyesek és bükkösök öve.
A havasok (2100 m felett) flórája rendkívül gazdag, számos őshonos növény előfordul itt: szegfűfélék, rododendronok, erdélyi ibolya, ciklámen, nárcisz, havasi gyopár. A síkvidékekre jellemző a tölgy-, kőris-, nyárfa, éger-, fűz- és szilfa.
A hegyvidékek állatvilágán belül megtalálhatjuk a medvét, farkast, vaddisznót, hiúzt, vadmacskát, nyestet éppúgy mint a madarak közül a sast, ill. törpe-, sólymot, ölyvet, kányát, az uhut, valamint a törpekuvikot is. A sík területek, vizek madárvilágából a kormorán, a réce-fajták (füstös, fütyülő, csörgő) a vetési ludak, gémek, lilikek, sirályok említendők.


Történelmi áttekintés
Kárpátalja sík területein legkorábbról az újkőkor időszakából kerültek elő emberi településre utaló leletek. A népvándorlás során gazdag néptömeg fordult itt meg: karpok, jazigok, gótok, hunok, gepidák, longobárdok, géták, szlávok, avarok, bolgárok s végül a magyarok.
Árpád fejedelem a magyar fősereggel együtt 895 tavaszán kelt át a Vereckei-hágón. Kárpátalja története a kezdettől fogva elválaszthatatlan része a történelmi Magyarországnak, hiszen a honfoglalás által ez a terület jelentős szerepet játszott mint az országszerzés hadműveleteinek kiindulópontja.
Az ország 12. századi közigazgatási felosztásában már Ugocsa vármegye is szerepel. 1235-ben, IV. Béla uralkodásának éveiben indult meg a terület fokozott benépesítése (magyar, szláv, német betelepülők). 1241-ben a támadó tatárok a Vereckei-hágón, az ún."orosz kapu"-n keresztül törtek be Magyarországra. A lakosság közül csak azok maradtak életben, akik a biztonságot nyújtó erdőkben és a védett városokban húzódtak meg. Ugyancsak IV. Béla alatt kezdődött el a területen a várrendszer kiépítése, valamint a királyi s egyházi birtokviszonyok megváltozása.
Északkeleti-Felvidék politikai, ill. gazdasági jelentősége az Anjouk uralkodása alatt megnőtt, akiknek viszont a hatalmuk biztosításáért meg kellett vívniuk a terület hatalmas oligarcha nemzetségeivel, az Abákkal és Borsákkal. 1329-ben Károly Róbert a Máramaros megyei Visk, Técső és Huszt magyar és szász telepeseinek hospes-szabadságokat adományozott, ezzel megvetette alapját a Nagy Lajos király idejében felvirágzó máramarosi sóbányászatnak. Az oligarchákkal vívott küzdelmek egyik szomorú következménye volt a magyar kisnemességnek e területről való elvándorlása.
Az ország három részre szakadása I. Ferdinánd uralkodása éveire tehető. A királyi területekhez többek közt Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megye tartozott.

1633-ban az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd közötti eperjesi megegyezés értelmében a király Munkács várát és uradalmát elzálogosította a Rákóczi családnak.
1678-ban kezdődött a Thököly Imre - féle szabadságharc. Az I. Lipóttal kötött 1681-es fegyverszünet idején a bujdosók téli szállása Ung, Bereg, Ugocsa, valamint Szatmár megyében volt. 1684-ben Thököly csapatai elfoglalták Ungvár várát.
A török uralom alól való felszabadulást követően az adóterhek megnövekedtek, a szellemi élet megbénult, és kezdetét vette a protestánsüldözés.
1703. május 6-án II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós a Brezán várában kelt híres kiáltványukban harcba szólították Magyarország minden "nemes és nemtelen" lakosát a Habsburgok ellen.
Kárpátaljának az 1790–1848 közötti időszakban, vagyis az abszolutizmus és reformmozgalmak korának történetében nincs kiemelkedőbb szerepe.
Az 1848–1849-es forradalom és szabadsághar idején az akkori ruszin értelmiség magyarbarát volt, és tömegestül csatlakozott a szabadságharchoz. Az ungvári görög katolikus szeminárium ifjú papnövendékei is önként jelentkeztek katonának. Majd a Bach-korszak idején az ukrán vált hivatalos nyelvvé, amely az 1867-es kiegyezéssel szűnt meg.

Kárpátalja önálló politikai története lényegileg 1918 végén kezdődött, s gyakorlatilag 1919 tavaszára valósult meg. Így Kárpátalja két világégés közötti történetét négy szakaszra oszthatjuk:
1. 1919. március 21 – május 5., a tanácsköztársaság ideje
2. Csehszlovákia részeként: 1919. május 6. – 1938. november 2., az első bécsi döntésig
3. 1938. november 2. – 1939. március 15., Kárpátalja déli, magyarlakta területe, a bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz
4. 1939. március 15-én a magyar hadsereg által megkezdődött Kárpátalja teljes birtokbavétele, amely aztán 1944 október végéig ismét Magyarországhoz tartozott.
Az 1991. december 1-jén megtartott referendum végeredménye szerint Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, amellyel Kárpátalja a független ukrán államalakulat közigazgatási egységévé vált.
A kárpátaljai magyarság jogi helyzete
Az 1991. december 1-én megtartott népszavazáson a kárpátaljai lakosság 86%-a támogatta a különleges önkormányzati terület, a többségében magyarajkú beregszászi járás lakosságának pedig 81%-a a Magyar Autonóm Körzet kialakítását. A különleges önkormányzati területekkel összefüggő törvénytervezetet a Megyei Tanács megküldte az Ukrán Legfelsőbb Tanácsba megvitatásra, ám döntés ez ideig még nem született.

Ukrajna jelenleg még nem rendelkezik új alkotmánnyal. Az ország az eddigiekben kevés nemzetközi egyezményhez csatlakozot; szempontunkból a nemzeti kisebbségek vonatkozásában legfontosabbak azok, amelyek a diszkriminációmentességet és az emberi jogokat tematizálják. Itt meg kell említenünk a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát (Ukrajnában 1976-tól lépett hatályba), a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát (1976), a Faji diszkrimináció tilalmának nemzetközi konvencióját (1969), valamint a Konvenció a diszkrimináció tilalmáról az oktatás területén címűt (1963). Mindezek az egyezmények, mint ahogy a többi nemzetközi szerződés is, az 1992. decemberében elfogadott törvény értelmében az ukrán jogrend részét kell hogy képezzék. Ennek ellenére azonban még nem épültek ki azok a jogi mechanizmusok, amelyek segítségével a fent említett szándék érvényesíthető lenne.
A magyar kisebbség vonatkozásában számos ukrán–magyar szerződés, egyezmény és munkaterv született. Mindenekelőtt a Szerződés a jószomszédság és együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (1991. május 31.), a Nyilatkozat a MK és az USZSZK együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén (1991. május 31.). Több megállapodás született a két állam között az oktatás, kultúra, egészségügy, műszaki-tudományos együttműködés stb. területén is.

Ukrajna törvényei közül a nemzeti kisebbségekre csak a kisebbségi törvény (1992), illetve az Ukrajnai nemzetiségek jogainak nyilatkozata (1991) vonatkozik közvetlenül. Ezen túlmenően az oktatási törvény (1996), a nyelvtörvény (1990) is tartalmaz idevágó vonatkozásokat.
Ha összességében vizsgáljuk a jogforrások nyújtotta lehetőségeket, azt kellene mondanunk, hogy elvben elég széleskörűnek mondhatóak. A problémát általában a jogok érvényesíthetősége jelenti.
Kárpátalja gazdasága
Kárpátalja gazdaságán belül a mezőgazdasági termelés emelkedik ki. A terület gazdasága alacsony hatásfokú, műszaki színvonalára és szervezettségére jórészt az elmaradottság jellemző. A korábban jól működő városi ipar tönkrement, leépült. Az ország függetlenné válása óta folyamatosan a szomszéd Magyarország a legnagyobb külföldi befektető, s az itt bejegyzett külföldi beruházások 20,6 százalékával az első helyen áll, őt követi az USA, Szlovákia, Németország és Oroszország. Kárpátalján több mint 110 ukrán-magyar vegyesvállalat működik.
A magyar kisebbség 75 %-a kistelepülésen él, és a magyarnyelvű képzési lehetőségek hiánya miatt túlnyomórészt alacsonyabb elismertségű foglalkozást folytat, ezáltal nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének. A hivatalos adatok nagyon kedvező képet festenek a munkanélküliségről: ezek szerint tavaly 2,4 %, 1999 júliusában pedig 5% volt a nyilvántartott állástalanok aránya. A valóságban viszont csupán minden tizedik állástalan fordul a foglalkoztatási központokhoz.
Kárpátalja a munkanélküliség nagyságának szemszögéből nézve Ukrajna 24 megyéje között jelenleg az első helyet foglalja el. A szociális gondokat tovább fokozza a látens munkanélküliség (kényszerszabadságolás, rövidített munkaidő, csökkentett műszakszám) és a bérek kifizetésének gyakran többéves elhúzódása.
A lakosság átlagbére (havonta 49 hrivnya – 13 USD) alatta marad az országos átlagnak (161,3 hrivnya – kb. 40 USD). A hivatalosan megállapított létminimum összege 91 hrivnya.

A termelési szférában olyan iparágakat emelhetünk ki, mint: a gépgyártás és fémfeldolgozás (pl. vasöntvények, forgácsológépek, számítástechnikai eszközök és az ezekhez szükséges pótalkatrészek gyártása), élelmiszeripar (pl. daratermékek, alkoholmentes- és szeszesitalok, édesipari termékek), könnyűipar (pl. ruha- és konfekció-, felsőruházati cikkek, fehérnemű- és kötöttáruk, cipőipar), építőipar (építési tégla és –mész, tetőcserép), cellulózipar (pl. faipari termékek, préselt furnér, bútor), bányaipar (ásványi kincsek); külön iparágként működik az energetika (ungvári hőerőmű, Talabor - Nagyági vízierőmű és három nemzetközi villamos távvezeték).

A mezőgazdaság ágazatában ipari méretekben termesztik a takarmánynövényeket, a szőlőt (Kárpátalján már a 3. században megjelentek az első ipari módon telepített szőlőtőkék; híres kárpátaljai borok: "Trojándá Zákárpáttyá" (Kárpátalja Rózsája), "Szerednyánszke" (Szerednyei), "Perlina Kárpát" (Kárpátok Gyöngye), "Sztárovinnij zámok" (Ősrégi vár) stb.), burgonyát, zabot, lent, gabonát, kukoricát, naprafórgót, dohányt, ill. egyebeket, az állattenyésztés terén pedig elterjedt a birkatartás (poloninai birkatenyésztés), a sertés- és szarvasmarhatenyésztés, de a baromfitartás és méhészkedés (kárpáti fajok) is.
A termelési szféra melett fontos helyet foglal el a szolgáltatások talán legfontosabb ágazata az üdültetési, rekreációs és turista ágazat: 15 szanatórium, szanatóriumi rendelőintézetek, panziók, üdülőhelyek stb. várják az odalátogatókat.
Amikor Kárpátalja gazdaságáról esik szó, nem feledkezhetünk meg a hagyományos népi mesterségekrol (vagy iparágakról) sem: hímzés, vesszőfonás, fémművesség, fazekasság, művészi kő- és fafaragás stb.

Kárpátalja területe gazdag ásványi kincsekben. Legnagyobb értéket itt a sóbányák képviselnek, amelyek többnyire Aknaszlatinán találhatók, a barnaszén-, a kaolinlelőhely, a mészkő, andezit, bazalt, diabáz előfordulása szintén gyakori, kisebb mennyiségben márvány, opál, jáspis; a Máramarosi-havasokban a hegyi kristály is megtalálható, az ún. "Máramarosi gyémánt".
Meghatározó a vidék életritmusában a közlekedésipar, amelyből külön kiemelném a légi - ("Uzsgorod" nemzetközi - és a munkácsi katonai repülőtér), vízi – (turista folyami tutajozás a Tiszán, Ungon, Borzsán, Latorcán, ill. folyami fausztatás a Nagyág, Tisza, Soporka, Tarac folyókon), és a szárazföldi, ezenbelül is különösképpen a közúti közlekedést. A nyersanyag (kőolaj, földgáz) szállítást a "Druzsba" kőolajvezeték, "Szojuz", "Bratersztvo" "Szibir-Európa" gázvezetékek biztosítják A busz-, avagy inkább közúti tömegközlekedés "népi kezdeményezésre" szerveződik, néhol 30 évet is taposó, kiszuperált "zöldséges Mercikkel", és persze Volgákkal, valamint a szovjet időkből maradt, elképesztően lestrapált LAZ buszokkal. A néhány itt közlekedő Ikarus 250-es, amelyek Magyarországon fokozatosan már kikopnak a Volán-társaságoktól, itt a legmagasabb minőséget jelentik
A mikrobuszok a települések központjában, a főúton állnak meg valahol, ez a hely a „rend kedvéért“ nincs kijelölve, de a helybeliek mindig tudják, hol is található. Az egész rendszer tőzsdeszerű alapokon nyugszik: kiáll az ember az út szélére, s mikor megjön a várt mikrobusz, az illető bemondja az úticélt; ha a buszon van hely, megegyeznek az árban, és mehetnek tovább. A menetrend általában esetleges, előre megszabott ár többnyire nincsen, még rendes távolsági buszjáraton sem, csak közelítő jellegű, így az árban alkudni gyakran lehetséges és érdemes is.
…
A hiradástechnikát Kárpátalján a következő szolgáltatások képviselik: helyi és városközi hiradás, mobil, business vonalak, videokonferenciák, internet, ill. pageing. Kárpátalján át vezet két száloptikai vonal: Ungvár - Szlovákia, Ungvár - Magyarország.
…
A terület gazdasági és szociális problémáinak megoldását döntően meggyorsítaná a Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezet létrehozása, amely nemcsak a lakosság életszínvonalát emelné, de lelassítaná a magyar nemzetiségű lakosság kivándorlását is.
A Különleges Gazdasági Övezettel kapcsolatos dokumentumot 1992. decemberében juttatta el a Kárpátaljai Megyei Tanács az ukrán kormányfőhöz, melyet a Legfelsőbb Tanács hosszú időt követően sem tűzött napirendre.
A határ menti régiók szoros együttműködésének elősegítése céljából jött létre a Kárpátok Euró Régió, amely több mint 12 millió ember foglalkoztatását érinti mind az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a vasúti-, a közúti-, a légi közlekedés, a turizmus és a kultúra terén egyaránt.
Kárpátalja kulturális élete
Oktatás
Kárpátalja 1945 óta nem rendelkezik olyan magyar nyelvű oktatási intézményhálózattal, amely az óvodától az egyetemig tudná biztosítani a diákok anyanyelvű tanulását. A magyar nyelvű oktatást Kárpátalján egy olyan torz bábuhoz hasonlíthatnánk, amelynek a lábai aprók, többé-kevésbé fejlett a törzse, viszont hiányzik a feje, és csak egy kis csökevényes kinövés van a helyén.
Kárpátalján összességében 729 közoktatási intézmény működik, több mint 200 000 tanulóval. Ebből 65 iskola magyar-, 50 vegyes tannyelvű (ebből 25 ukrán-magyar). A magyar nyelven tanulók létszáma (óvoda, ill. iskola) 21 000. Két, nem állami magyar nyelvű líceum működik a Református Egyház fenntartásában: Nagyberegen és Nagydobronyban.
A középfokú szakoktatás összességében 19 intézményen belül folyik, melyből négyben működnek magyar csoportok, illetve részleg: a Munkácsi Tanítóképzőben, a Munkácsi Mezőgazdasági Technikum Makkosjánosi Kihelyezett Tagozatán, a Beregszászi Felcserképzőben, valamint az Ungvári Közművelődéi Szakiskolában.
Három legjelentősebb felsőoktatási intézményben is tanulhatnak a magyar nyelvű hallgatók: az Ungvári Állami Egyetemen (magyar nyelv és irodalom szakon), a nem állami Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán, ill. a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
Irodalom
Az Együtt-csoport

A II. világégést követő években nehezen indult meg a magyar irodalmi élet Kárpátalján. A múlt század ötvenes éveiben jelentkező Balla László író, költő, lapszerkesztő mind a mai napig a legtermékenyebb alkotó lett. Az irodalmi pályán hamarosan őt követték ezen a nemzedéknek a kiemelkedő tagjai, a Magyarországon is jól ismert Kovács Vilmos, továbbá Szenes László, Csengeri Dezső, illetve Lusztig Károly A kárpátaljai magyar
kultúra fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentősége volt az ungvári egyetemen induló magyar filológiai oktatásnak. Fiatal egyetemisták független társulása indította meg 1966 őszén az Együtt c. "folyóiratot".
A csoport indulásáról a későbbiek folyamán így vallott Kovács Vilmos és Benedek András:
„Tagjainak felkészültsége és tudatos tenni akarása lehetővé tette számukra, hogy a költészeten kívül szinte valamennyien más műfajokban is eredményesen kísérletezzenek. Az Együtt c. lapot – amelynek legnagyobb megjelent példányszáma is mindössze 36 volt –, két „évfolyam“ után betiltották, a lap szerkesztőit pedig felelősségre vonták.
Forrás Stúdió
A 20. század hatvanas éveinek második felében létrejöttt Forrás Stúdió főként az egyetemista hallgatókat tömörítette. Az ő rálátásuk a világra már jelentős különbségeket mutatott az apák nemzedékéhez képest, hiszen kritikusabban szemlélték, valamint láttatták műveikben a szovjet valóságot. Mindezért viszont komoly árat kellett fizetniük. Közülük többeket eltávolítottak az egyetemről, besorozták őket katonának, míg mások Magyarországra települtek át.
JózsefAttilaIrodalmiStúdió

Egy újabb irodalmi raj jelentkezésére a hetvenes évek közepéig kellett várni. A József Attila Irodalmi Stúdió hamarosan igazi műhellyé vált a fiatal alkotók számára, a nyolcvanas évek elejére mintegy harminc - negyven rendszeres időközönként publikáló tagot számolt.

Az irodalmi élet felpezsdülését az irodalmi folyóiratok megjelenése hozta magával: az 1989-ben megjelenő, a Balla D. Károly által szerkesztett Hatodik Síp, amely az első, szellemében és anyagi téren is független irodalmi lap Kárpátalján, valamint megemlíthetjük továbbá a Pánsíp címűt is.
A múlt század kilencvenes éveinek közepén jelentkezett egy költő- és írónemzedék, amely hamarosan irodalmi lapot (Véletlen Balett) is alapított.
Majd a kilencvenes évek környékén nagy erővel megindult a magyar nyelvű könyvkiadás is; akadt olyan év is, amikor egy tucatnál is több magyar nyelvű könyv jelent meg. A magánalapítású könyvkiadók közül a legtermékenyebb az Intermix, amely mára több mint 130 kötetet tudhat maga mögött.

A Balla D. Károly által szerkesztett internetes portál (Ung-party) az újabb kori kárpátaljai magyar irodalom bőséges keresztmetszetét foglalja össze.

Kárpátalján jelenleg három József Attila-díjjal jutalmazott irodalmár él: Balla D. Károly, Vári Fábián László és Nagy Zoltán Mihály.
Az irodalmi élet mellett a magyar kulturális hagyományokat őrző különböző csoportosulások is képviseltetik magukat; műkedvelő együttesek, csoportok: Aranykalász Folklór Együttes (Nevetlenfalu), Ritmus Táncegyüttes (Eszeny), Credo Együttes (Ungvár), Trió Népi Együttes (Tiszapéterfalva), Cók-Mók Bábegyüttes (Bátyú).