Legjelentösebb képviselöi:

Homérosz
Eposzokat írt, ezek az eposzok a legrégibb irodalmi emlékeink. Neki tulajdonítanak 2 eposzt, az Illiászt és az Odüsszeiat. Az Illiász tárgya a trójai háború. Az Odüsszeia föszeplöje Odüsszeusz, görög isten. A trójai háború után hazaindul feleségéhez, Penelopéhez. Útközben úttörést szenved, és sok kaland éri, míg hazaér. Küklopszok, szirének (vezetöjük Kalipszó), varázslónö (Kirke). Ezalatt othon lévö feleségét kérök ostromolják. Odüsszeusz koldusnak öltözik, csak fia ismeri fel. Penelopé íjversenyt szervez, s csak annak adja kezét, aki Odüsszeusz íját fel tudja húzni. Megengedik a koldusnak, hogy ö is próbálkozzon. A koldus felhúzza az íjat, majd felfedi magát. Fiával együtt megöli a kéröket.



A görög dráma

A dráma Dionüszosz tiszteletére írt, kard-dalból fejlödött ki. Az Ókori Görögországban évente egyszer rendeztek elöadásokat Athénban. Valójában versenyröl volt szó, ahol 5 vígjátékíró és 3 tragédiaíró versenygett. Kezdetben csak egy színész lépett fel, késöbb kettö és megjelent mellettük a kar, ami elmagyarázza a történetet. A görög színház egy kerek térség volt, ide vonult be a kar. A háttér általában palotát vagy templomot ábrázoló vászonfal volt. A színészek csak férfiak lehettek. Állarcban játszottak. A nézötér félkör alakú volt. A dráma nagyon fejlett volt, megjelenik az idö, tér, cselekmény egysége. A tragédia témája általában valamilyen ismert mitológia, történet volt. A vígjátékírók valamilyen idöszerü problémát dolgoztak fel fantasztikus köntösben.
Képviselöi:

Aiszkhulosz
A színészek számát 1-2-re emelte. 7 drámáját ismerjük. Legismertebb müve az Oreszteia.

Euripidész
A nöi lelkek legjobb ismeröje. Töle 18 dráma maradt fenn. Legjelentösebb müvei a Phaidra és a Médeia.


Szophoklész
Legnagyobb drámaíró és tragédiaíró. 100 drámát írt, ebböl 7 maradt ránk. Legismertebb drámái az Oidipusz mondakörre épülö tragédiák:
-Oidipusz király
-Oidipusz Kolónoszban
-Antigoné

Oidipusz mondakör
Laiosz királynak azt jósolja a delphói józsda, hogy születendö fia megöli az apját, majd feleségül veszi anyját. Erre Laiosz elviteti a gyereket egy pásztorral az erdöbe, hogy hagyja ott sorsára. A pásztor elviszi a gyereket a korintoszi király udvarába, és az Oidipusz nevet adja neki. Oidipusz felnö, egyszer valaki fettyúnak nevezi. Oidipusz elmegy Delphóba, s ugyanazt jósolják neki, mint apjának. Oidipusz elmenekül Korintoszból. Thébai közelében szóváltásba keveredik eyg férfival, akit megöl. Az ismeretlen az apja volt. A városba érve megtudja, hogy a várost a Szphins tartja félelemben. Egy találóskérdést kell megfejteni, hogy megszabaduljanak töle. Oidipusz megoldja a kérdést. Királlyá vállasztják és elveszi a királynét. Házasságukból 4 gyerek születik: Antigoné, Iszméné, Eteoklész és Polüneikész.

Az Antigoné jellemzése:
5 színböl, prológusból és epilógusból áll. Színhely a Thébai palota.
A tragédia felépítése:
oBevezetés – Antigoné és Iszméné beszélgetése
oBonyodalom – Kreon tilalma a temetés ellen
oTetöpont – jóslat
oVégkifejlet – teljes tragédia, mindenki meghal
oMegoldás – Kreon összeomlása

Antigoné kihívja Iszménét a palota elé, hogy híreket mondjon neki. Tudatja vele, hogy Polüneikészt, ki vesztett
ügy miatt hunyt el, Kreón nem engedi eltemetni.
Antigoné el szeretne menni a holttesthez, ezért megkérdi Iszménét, nem-e tart vele. Iszméné azonban hátrálkozik, mert nagyon fél Kreontól. Nem is megy vele, arra hivtkozva, hogy értelmetlenség az egész. Antigoné viszont mindenképp el akarja temetni halott testvérét, vállalva ezzel a veszélyt is. Mivel a két trónörökös párharc-