az Ókor

Az ókor

Az európai müveltség szülöföldje az ókori Görögország volt. A görögök i.e. a 2.évezredben telepedtek le a Balkán félszigeten. Kezdetben ösközösségben éltek, majd kialakult a rabszolgatartó társadalom. Görögországban a kultúra gyors fejlödésnek indult. A müvészetek emberközpontúak voltak. Az isteneket is embereknek képzelték, akik emberi módon éltek és gyakran viszálykodtak a földön élökkel. A föisten Zeus volt, aki a többi istennel együtt az Olimposz-hegyén lakott. Az istenekröl szóló hiedelemvilágot mítoszoknak nevezzük. Ebböl merítettek az eposz és drámaírók. A görögök csodálatos müalkotásokat hoztak létre, melyekben a harmóniára törekedtek.

Építészet:
Szigorú törvények uralkodtak. Elsösorban templomokat építettek köböl vagy márványból. Lépcsösen kialakított alappal emelték ki környezetükböl a templomot. A templom magja a cella volt, melyben annak az istennek a szobra volt, akinek a tisztelezére a templomot építették.
A templom legjelentösebb része az oszloprend, amely lehet:
Dór – egyszerü, vastag, nincs lábazata.
Ión – vékonyabb a dórnál, van kerek lábazata, csigavonal.
Korintosi – legdíszesebb, levélminták díszítik.
Az ókori építészet legszebb emléke az Athéni Akropolisz. Lépcsök vezetnek fel Pallasz Athéné templomába a Panthemonhoz.

Szobrászat:
Forrása a szép emberi test. Legszebb emléke Miron Diszkoszvetöje.

Festészet:
Nem maradt ránk egyetlen festmény sem, viszont nagyon fejlett volt a vázafestészet, amfóra.

Irodalom:
Nagyon fejlett volt, mivel jelen volt már mind a 3 münem:
–líra,
–epika,
–dráma.



Az ókori líra

Egyetlen költönek sem maradt ránk teljes életmüve. Az elsö lírai müfaj az elégia. Még nem volt fájdalmas hangú vers. Leszbosz szigetén 2 kiválló költö is élt:
1, Alkaiosz
Verseinek leggyakoribb témája a harc, a politika. Elsösorban himnuszokat és bordalokat írt.
2, Szapphó
Az elsö költönö. Egyetlen nagy érzésröl ír,a szerelem utáni vágyról.
Anakreon fö témája a fiatalság utáni vágyódás, vágyódás a bor és a szerelem után. A költök késöbb is írtak Anakreoni dalokat, melyek a bor szeretetéröl és az élet élvezetéröl szóltak.



A görög epika

Legföbb témája a görög akháj törzsek Trója ellen vívott harca.

Trójai mondakör:
Priamos, trójai királynak egyik fia, Paris születésekor azt jósolják a papok, hogy hazája pusztulását fogja hozni. Ezért a szokások szerint az újszülöttet kiteszik az Ida-hegyére, hogy felfalják az állatok. Paris megmenekül. Megtalálják a pásztorok, s gyönyörü, szép ifjúvá serdül. Péleus király, Thetis, tengeri istennöt veszi feleségül. Minden istent meghív a lakodalomra, kivéve egyet, Erist. Bosszúból aranyalmát dob az asztalra „a legszebbnek” felirattal. Az istennök között (Héra, Pallas Athéné, Aphrodité) civakodás támad, végül a vállasztást Parisra hagyják. Aphrodité megpróbálja befolyásolni. Sikerrel jár. Paris Aphroditének adja az aranyalmát, majd elmegy Görögországba, megsztökteti Helénét és vele együtt az összes kincset is. A görögök bosszút forralnak Paris és Trója ellen. 9 évig ostromolják Tróját, de eredménytelenül, majd a háború 10.évében elesik Hektór, majd Akhilleus is. A görögök végül beveszik a várost, csellel. Egy falovat készítenek ajándékként. A trójaiak büszkén vezetik be a falovat. Éjszaka a görögök elöbújnak, az öröket megölik, majd kinyitják a kapukat a többieknek. Sok embert gyilkolnak meg, Tróját felgyújtják.
Legjelentösebb képviselöi:

Homérosz
Eposzokat írt, ezek az eposzok a legrégibb irodalmi emlékeink. Neki tulajdonítanak 2 eposzt, az Illiászt és az Odüsszeiat. Az Illiász tárgya a trójai háború. Az Odüsszeia föszeplöje Odüsszeusz, görög isten. A trójai háború után hazaindul feleségéhez, Penelopéhez. Útközben úttörést szenved, és sok kaland éri, míg hazaér. Küklopszok, szirének (vezetöjük Kalipszó), varázslónö (Kirke). Ezalatt othon lévö feleségét kérök ostromolják. Odüsszeusz koldusnak öltözik, csak fia ismeri fel. Penelopé íjversenyt szervez, s csak annak adja kezét, aki Odüsszeusz íját fel tudja húzni. Megengedik a koldusnak, hogy ö is próbálkozzon. A koldus felhúzza az íjat, majd felfedi magát. Fiával együtt megöli a kéröket.



A görög dráma

A dráma Dionüszosz tiszteletére írt, kard-dalból fejlödött ki. Az Ókori Görögországban évente egyszer rendeztek elöadásokat Athénban. Valójában versenyröl volt szó, ahol 5 vígjátékíró és 3 tragédiaíró versenygett. Kezdetben csak egy színész lépett fel, késöbb kettö és megjelent mellettük a kar, ami elmagyarázza a történetet. A görög színház egy kerek térség volt, ide vonult be a kar. A háttér általában palotát vagy templomot ábrázoló vászonfal volt. A színészek csak férfiak lehettek. Állarcban játszottak. A nézötér félkör alakú volt. A dráma nagyon fejlett volt, megjelenik az idö, tér, cselekmény egysége. A tragédia témája általában valamilyen ismert mitológia, történet volt. A vígjátékírók valamilyen idöszerü problémát dolgoztak fel fantasztikus köntösben.
Képviselöi:

Aiszkhulosz
A színészek számát 1-2-re emelte. 7 drámáját ismerjük. Legismertebb müve az Oreszteia.

Euripidész
A nöi lelkek legjobb ismeröje. Töle 18 dráma maradt fenn. Legjelentösebb müvei a Phaidra és a Médeia.


Szophoklész
Legnagyobb drámaíró és tragédiaíró. 100 drámát írt, ebböl 7 maradt ránk. Legismertebb drámái az Oidipusz mondakörre épülö tragédiák:
-Oidipusz király
-Oidipusz Kolónoszban
-Antigoné

Oidipusz mondakör
Laiosz királynak azt jósolja a delphói józsda, hogy születendö fia megöli az apját, majd feleségül veszi anyját. Erre Laiosz elviteti a gyereket egy pásztorral az erdöbe, hogy hagyja ott sorsára. A pásztor elviszi a gyereket a korintoszi király udvarába, és az Oidipusz nevet adja neki. Oidipusz felnö, egyszer valaki fettyúnak nevezi. Oidipusz elmegy Delphóba, s ugyanazt jósolják neki, mint apjának. Oidipusz elmenekül Korintoszból. Thébai közelében szóváltásba keveredik eyg férfival, akit megöl. Az ismeretlen az apja volt. A városba érve megtudja, hogy a várost a Szphins tartja félelemben. Egy találóskérdést kell megfejteni, hogy megszabaduljanak töle. Oidipusz megoldja a kérdést. Királlyá vállasztják és elveszi a királynét. Házasságukból 4 gyerek születik: Antigoné, Iszméné, Eteoklész és Polüneikész.

Az Antigoné jellemzése:
5 színböl, prológusból és epilógusból áll. Színhely a Thébai palota.
A tragédia felépítése:
oBevezetés – Antigoné és Iszméné beszélgetése
oBonyodalom – Kreon tilalma a temetés ellen
oTetöpont – jóslat
oVégkifejlet – teljes tragédia, mindenki meghal
oMegoldás – Kreon összeomlása

Antigoné kihívja Iszménét a palota elé, hogy híreket mondjon neki. Tudatja vele, hogy Polüneikészt, ki vesztett
ügy miatt hunyt el, Kreón nem engedi eltemetni.
Antigoné el szeretne menni a holttesthez, ezért megkérdi Iszménét, nem-e tart vele. Iszméné azonban hátrálkozik, mert nagyon fél Kreontól. Nem is megy vele, arra hivtkozva, hogy értelmetlenség az egész. Antigoné viszont mindenképp el akarja temetni halott testvérét, vállalva ezzel a veszélyt is. Mivel a két trónörökös párharc-
ban esett el, így Kreón került a trónra. Õ uralkodik, mindene a hazája, ellenséget nem tûr. Elrendelte,hogy Polü-
neikészt nem szabad eltemetni büntetésképp, mert elítélte viselkedését. Ugyanis úgy jött haza, hogy közben szám-
ûzetésben volt, ráadásul így hozott hadat. Kreón még õröket is rendelt a holttest mellé.
Egy idõ után bátortalan õr jön Kreónhoz azzal, hogy Polüneikészt valaki tisztességesen temette el. Kreón nem hiszi, hogy istenek mûve lett volna, férfiakra gyanakszik. Parancsba adja az õrnek, hogy a tettest hozzák az ő színe elé, mert különben az életükkel fizethetnek.

Az őr Kreón elé vezeti Antigonét és elmondja hogy fogták tetten. Mikor Antigonét kérdezi, ő nem tagadja tettét, halálfélelme nincs, kész bármire. Kreón hivatja Iszménét is, hogy megtudja, ő is részt vett-e a temetésben. Iszméné Antigoné mellé áll, s vele együtt akar meghalni, ám Antigoné nagyon tiltakozik ez ellen. Kreón végül úgy dönt, hogy Antigonénak meg kell halnia, s szól a szolgákhoz. Nemsokára megérkezik Haimósz, Kreón fia, ő Antigoné vőlegénye. Később mindenképp Antigonét szeretné kimenteni a halál alól. Haimósz vitába száll Kreónnal, s miután célját nem érte el, indulatosan távozik. Ezután Antigonét elővezetik a palotából, ekkor a halálra és szüleire gondol.

Kreón parancsára Antigonét földi sírjához vezetik. Közben egy vak jós jön-Teresziasz, akit egy gyermek vezet a király elé. Ő is megpróbálja Kreónt lebeszélni arról, hogy élve temetesse el azt, ki ellene nem is vétkezett. A jós sikerrel jár, mert miután a gyermekkel távozik, Kreón belátja, hogy mégis csak jobb lenne Teresziászra hallgatnia.

Tudván azt, hogy eddig még az összes jóslata bevált és átgondolva Teiresziász szavait úgy dönt, Antigoné után megy, hogy még idejében megmentsék őt. Eközben hírnök keresi fel a palotát azzal, hogy Haimósz végzett önmagával. Ezt pont anyja, Eüridiké hallja meg, mert a hírnök neki mondja el úgy, ahogy az történt. Haimósz ugyanis Antigoné után ment s miután látta, hogy mennyasszonya nyaka körül hurok feszült, maga ellen fordította kardját, és mellkasába döfte. Mielőtt ez történt, már Kreón is odaért, és annak ellenére hoigy apja mint istennek könyörgött fiának, ő ellene fordul. Eurüdiké hallván a hírt visszavonul a palotába.

Nemsokára Kreón is megérkezik halott fiával a karján. Újabb hírnök lép ki a palotából, azzal a hírrel, miszerint Eurüdiké is öngyilkos lett. Kreón belátja súlyos hibáit, bűneit és végül elviteti magát.


A római irodalom

Róma történelme i.e. 753-ban kezdödik, amikor megalakították a várost. Az Appenini félszigetet már korábban is lakták, Róma volt az, amely kis településböl hatalmas fövárossá nötte ki magát. A római müvészetet az indítota el, hogy a rómaiak rácsodálkoztak a görög mintára. Sok esetben a rómaiak utánozták a görögöket. i.e. az 1,században a római müvelt ifjúság felfedezte az alexandriai költészetet. Ennek jellemzöje, hogy figyelmét a magánéletre fordította. Legjelentösebb költöi:
Catullus

Írt dalokat, elégikus hangulatú verseket és szerelmes verseket Leszbiához. Leszbia – költöi név, jelentése leszboszi asszony, viselöje kikapós, férjes asszony.

Vergilius
Elsö jelentös müve az Eklogák – összegyüjtött versek, melyek 10 pásztorkölteményt is tartalmaznak. Fö müve az Aneis – eposz, melynek föhöse Aneas.

Horatius
Lírája sokszínü, melyböl egyetlen téma, a szerelem hiányzik. Leggyakoribb témái az öregedés, elmúlás, haláltól való félelem. Töle származik az a mondás, hogy: „Carge diem” – éld a napot. Fö müve az Ars poetica.

Ovidius
Ahhoz a fiatal nemzedékhez tartozott, akiket már nem érdekelt a politika. Róma hanyatlását jósolta, ezért számüzték. Fö müve az Átváltozások.

Pheadrus
Állatmeséket írt.