Az ókor

Az európai müveltség szülöföldje az ókori Görögország volt. A görögök i.e. a 2.évezredben telepedtek le a Balkán félszigeten. Kezdetben ösközösségben éltek, majd kialakult a rabszolgatartó társadalom. Görögországban a kultúra gyors fejlödésnek indult. A müvészetek emberközpontúak voltak. Az isteneket is embereknek képzelték, akik emberi módon éltek és gyakran viszálykodtak a földön élökkel. A föisten Zeus volt, aki a többi istennel együtt az Olimposz-hegyén lakott. Az istenekröl szóló hiedelemvilágot mítoszoknak nevezzük. Ebböl merítettek az eposz és drámaírók. A görögök csodálatos müalkotásokat hoztak létre, melyekben a harmóniára törekedtek.

Építészet:
Szigorú törvények uralkodtak. Elsösorban templomokat építettek köböl vagy márványból. Lépcsösen kialakított alappal emelték ki környezetükböl a templomot. A templom magja a cella volt, melyben annak az istennek a szobra volt, akinek a tisztelezére a templomot építették.
A templom legjelentösebb része az oszloprend, amely lehet:
Dór – egyszerü, vastag, nincs lábazata.
Ión – vékonyabb a dórnál, van kerek lábazata, csigavonal.
Korintosi – legdíszesebb, levélminták díszítik.
Az ókori építészet legszebb emléke az Athéni Akropolisz. Lépcsök vezetnek fel Pallasz Athéné templomába a Panthemonhoz.

Szobrászat:
Forrása a szép emberi test. Legszebb emléke Miron Diszkoszvetöje.

Festészet:
Nem maradt ránk egyetlen festmény sem, viszont nagyon fejlett volt a vázafestészet, amfóra.

Irodalom:
Nagyon fejlett volt, mivel jelen volt már mind a 3 münem:
–líra,
–epika,
–dráma.



Az ókori líra

Egyetlen költönek sem maradt ránk teljes életmüve. Az elsö lírai müfaj az elégia. Még nem volt fájdalmas hangú vers. Leszbosz szigetén 2 kiválló költö is élt:
1, Alkaiosz
Verseinek leggyakoribb témája a harc, a politika. Elsösorban himnuszokat és bordalokat írt.
2, Szapphó
Az elsö költönö. Egyetlen nagy érzésröl ír,a szerelem utáni vágyról.
Anakreon fö témája a fiatalság utáni vágyódás, vágyódás a bor és a szerelem után. A költök késöbb is írtak Anakreoni dalokat, melyek a bor szeretetéröl és az élet élvezetéröl szóltak.



A görög epika

Legföbb témája a görög akháj törzsek Trója ellen vívott harca.

Trójai mondakör:
Priamos, trójai királynak egyik fia, Paris születésekor azt jósolják a papok, hogy hazája pusztulását fogja hozni. Ezért a szokások szerint az újszülöttet kiteszik az Ida-hegyére, hogy felfalják az állatok. Paris megmenekül. Megtalálják a pásztorok, s gyönyörü, szép ifjúvá serdül. Péleus király, Thetis, tengeri istennöt veszi feleségül. Minden istent meghív a lakodalomra, kivéve egyet, Erist. Bosszúból aranyalmát dob az asztalra „a legszebbnek” felirattal. Az istennök között (Héra, Pallas Athéné, Aphrodité) civakodás támad, végül a vállasztást Parisra hagyják. Aphrodité megpróbálja befolyásolni. Sikerrel jár. Paris Aphroditének adja az aranyalmát, majd elmegy Görögországba, megsztökteti Helénét és vele együtt az összes kincset is. A görögök bosszút forralnak Paris és Trója ellen. 9 évig ostromolják Tróját, de eredménytelenül, majd a háború 10.évében elesik Hektór, majd Akhilleus is. A görögök végül beveszik a várost, csellel. Egy falovat készítenek ajándékként. A trójaiak büszkén vezetik be a falovat. Éjszaka a görögök elöbújnak, az öröket megölik, majd kinyitják a kapukat a többieknek. Sok embert gyilkolnak meg, Tróját felgyújtják.