A lovagi líra:
Központi témája a szerelem. Dél-Franciaországban alakult ki a szerelmi költészet, melyet trubadúr költészetnek nevezünk. A trubadúr költészet középpontjában a hölgy áll, aki eszményített lény. A versek már-már dicsöítik a nö szépségét, okosságát, finomságát. A hölgy angyali tulajdonságokkal rendelkezik.
Képviselöi:

Villon
Francia költö, aki korán árván maradt, és nagybátyja nevelte.párizsba járt egyetemre, de tanulmányait soha sem fejezte be. A 100 éves háború idején lopásokból és betörésekböl élt. Belekeveredett egy gyilkosságba, ezért el kellett hagynia Párizst. Mikor visszatért halálos kimenetelü verekedésbe keveredik, és halálra ítélik öt. Az alvilág költöjének szokták nevezni. Fö müve a Nagy Testamentum – tréfásan rendelkezik benne a semmi fölött, ami a birtoka.
Többször elismeri bünösségét, és a müben többször felbukkanik a megbánás is. A müben több balladát is találunk, melyek közül a legismertebb az Akasztotak balladája.

Dante
Olasz költö. A középkor végének a legnagyobb költöje. Költészete a reneszánsz irodalom kezdetét jelenti. Költészetének meghatározó eleme gyermekkori szerelme, Betrice. Egy firenzei templomban pillantotta meg öt, de a lány egy gazdag polgárhoz ment férjhez, és 24 évesen halt meg. Fö müve az Isteni színjáték (Divina comedia) – a mü olasz nyelven íródott. A költö eltéved az erdöben, a pokol kínjain át kerül a purgatóriumba. Innen a paradicsomba, ahol kedvese, Betrice várja. A mü 3 részre osztódik: pokol-purgatórium-paradicsom. A mü legérdekesebb része a pokol, amely Dante elképzelése szerint a föld középpontja felé szükülö tölcsér. Ide kerülnek a bünösök. Minnél súlyosabb bünt követnek el, annál mélyebre kerülnek. A pokol 9 körböl áll. Az 1, a pokol tornáca, a 2, körben a szerelem bünöseit a szélvihar dobálja. A 3, körben a tivornyázókat (mulatókat) állatok karmolják és falják. A 4, körben a fösvények és pazarlók csapódnak egymáshoz. Az 5, körben a haragosok ütik, tépik egymást. A 6, körben az eretnekek bünhödnek tüzes sírokban. A 7, körbe az eröszakosak jutnak. A 8, körben a csalók bünhödnek. A 9, körben az árulók szenvednek. A föld középpontjában van jégbe fagyva Lucifer.

A középkor Mo.-n:
Kb. a 9.sz-ban telepedtek le a magyarok Kárpát-medencében. A letelepedett népek szóban müvelt ösköltészete volt. A magyarok ösvallása a sámánizmus volt, mely hangsúlyozta a halottak és az ösök tisztalatét. Temetéskor a sámánok rémületbe estek és szövegeket mormoltak. Innen származik az ösköltészet egyik müfaja a rituális ének. Másik müfaja a munkadal. Krónikáink örizték meg legtöbb mondánkat. Honfgoglalás elötti idökböl származnak. (A fehér ló mondája, Álmos monda, Csodaszarvas mondája). A korabeli emlékek írásban nem örzödtek meg, de azt tudjuk, hogy a magyaroknak már a honfoglalás elött volt írásuk. Ezt az írást rovásírásnak nevezzük, mely nem volt alkalmas hosszabb szövegek rögzítésére. Latin nyelvü volt, és ennek legkedveltebb müfaja a legenda volt (Szentek élete). Legrégibb legendánk az András és Benedek legendája. Szerzöje Mór püspök. András remete volt, aki Nyitra környékén élt önsanyargató életmódot (aszkéta). Az ö tanítványa volt Benedek.
I. Istvánról 3 legenda született:
–Nagyobbik legenda,
–Kisebbik legenda,
–István-legenda.

Késöbb született legenda a Margit-legenda. Több változata van, ránk az 1500 körül készült legenda maradt. A legenda IV:Béla király lányáról szól. A tatárjárás idején IV. Béla fogadalmat tett, hogy ha legyözi a tatárokat, lánya kolostorba vonul. Így került Margit a Nyulak szigetére. Annak ellenére, hogy királylány volt, kitünt a többi apáca közül önsanyargató életmódjával, szeretetével. Származása miatt nem akart a kolostorban semmilyen elönyhöz jutni, minden munkát elvégez. Halat tisztít, vizet hord, fát vág. Társai szentként tisztelték öt életében. A latin nyelv¨irodalom másik kedvelt müfaja a krónika. A legelsö krónika Anonymus Gesta Hungaróruma. III. Béla jegyzöje volt Anonymus. A Gesta kicsit eltorzítva mutatja be a magyarok történetét. Kézai Simon krónikája. Legdíszesebb krónikánk a Képes krónika, mekyet Kálti Márk állított össze.


A magyar nyelvü irodalom kezdetei:
A latin szövegek lefordítása magyar nyelvre elkerülhetetlen volt. ezt bizonyítják bizonyos prédikációs szövegek is, melyeket azért kellett lefordítani magyarra, hogy a széles tömegek is értsék.
Magyar nyelvemlékeink a következök:

Szórványemlékek – latin szövegben magyar szavak is fordulnak elö. A magyar szavak elsösorban helységnevek, földrajzinevek, családnevek, személynevek. Legbecsesebb szórványemlékünk a Tihanyi apátság alapítólevele. 1055-ben állították ki az alapítólevelet. 58 magyar szavat tartalmaz.