Halotti beszéd és könyörgés – elsö összefüggö magyar szöveg. 1200 körül keletkezett, Deákiban találták meg a Pray-kódexben. A halotti beszédet többszöri ismétlés után jegyezték le, ezért nagyon közel áll az élö beszédhez és eleve nem hat. A halotti beszédet felszólítás, felkiálltás élénykíti. A bünbeesés bibliai történetét idézi, mely a halál elkerülhetetlenségére ad magyarazátatot. A halotti beszédhez kapcsolódó 6 soros könyörgés már nehézkes, szó szerinti fordítása a hivatalos szövegnek.

Láttyátuk feleim szümtükkel, mik
vogymuk. Isa pur ës chomu vagy-
muk. Mënnyi milosztben terüntevé
elevé miü isenüküt, Ádámut, ës
odutta vola neki paradisumut há-
zoá. És mënd paradisumben volou
gyimilsiktül munda neki élnië.
Héon tilutoá isüt így fa gyimilsé-
töl. Gye mondoá neki, mérët nüm
öneik. „Isa ki nopun ömdül oz
gyimilstüül, halálnek haláláal
holsz.”

Ómagyar Mária siralom – elsö fennmaradt magyar vers. 1300 körül keletkezett. A versben anya siratja fiát és fájdalmát fejezi ki. Bár nincs megnevezve az anya, sem a fia, valószínü, hogy Máriáról és Jézusról van szó. Az elsö sorokban a gyermekét sirató, kétségbeesett anya kér segítséget fiától. A következö sorokban osztozni kíván gyermeke sorsával. A versben megtalálhatjuk a leggyakoribb költöi eszközöket a rímet, ill. az alliterációt. 1922-ben találták meg az ÓMS-t Belgiumban a leuveni egyetem könyvtárában.

Jókai kódex – első magyar könyv.
Assziszi Szt.Ferenc legendáját tartalmazza. Szt.Ferenc a ferencesrend magalapítója, a szegénységet tartotta a legfőbb erénynek, hívei a nép között éltek. Kapcsolata újszerű a természettel, a madaraknak prédikál, megszelídíti az állatokat.