A középkor

A középkor

i.e. 476-ban a Római Birodalom felbomlik és az ókort egy új kor válltja fel, a középkor. A középkort 3 szakaszra osztjuk:
1, kora középkor – IV.-X.sz.
ezt a korszakot az elszegényedés, az elnéptelenedés, a kereskedelem visszaesése jellemzi.
2, érett középkor – X. – XIV.sz.
kb. 250-300 évig tartott, létrejött a hübériség (feudalizmus), virágzik az irodalom, a filozófia és a müvészetek.
3, késö középkor
a hanyatlás jellemzi, több küzdelem, háborúk.

A kor emberére nagyon nagy hatással volt az egyház és a vallás. A vallás az emberek figyelmét nem a földi életre, hamen a túlvilági életre irányította. Azt tartották, hogy a földi élet a túlvilágio élet elökészítöje. Tehát, aki zokszó nélkül engedelmeskedik, elvisel mindent, az a túlvilági boldogságban részesül és a mennyországba kerül. Az egyház lett a kultúra ébrentartója. Írni és olvasni is általában csak az egyház emberei tudtak.

A középkor müvészete:

Elsösorban az építészet volt fejlett. 2 stílus alakult ki, a román és a gótika.
Román stílus – kb. 1000 táján jelent meg. Római elemekre épül. Fö jellemzöi a boltív, nagyon vastag falak, alacsony, vaskos épületek, a kapu és ablaknyílásokat félkörívvel zárták le. Az ablakok lörésszerüek voltak. A templomok belsejét ritkán festették, ritkán az oszlopok faragottak voltak.
Gótika – a 12.sz-ban jön létre. Jellemzöi voltak a csúcsíves, a színes ablakok, dombormüvek, szobrok, a karcsú épületek és a rózsaablak (rozetta).

A középkori irodalmat 2 részre lehet oszteni:
1, egyházi irodalom
latin nyelvü volt, kialakulásában fontos szerepet játszottak a szerzetesrendek – bencésrend, ciszterciták, karthauzi. Az egyházi irodalomban új müfajok alakultak ki – legenda, himnusz, levelek, vitairatok, bibliai magyarázatok,...
legjelentösebb képviselöje:

Szent Ágoston
Fö müve a Vallomások. Elbeszéli benne gyermekkorát, ifjúságát, belsö vívódásait, s végül, hogy a keresztény hitben találta meg a boldogságot.

2, lovagi irodalom
latin nyelvü volt. A 11-12.sz-ban a keresztes háborúk idöszakában kialakult a lovagi kultúra. A világi témájú irodalmat laikusok alkották. Kialakult a lovagi epika és líra. Kialakul a lovagi eszmény. A lovagokat úgy ábrázolják, mint a hösöket, akiknek kötelezö feladatuk volt a szegények, árvák éa a nök védelme. A valóságban azonban a legtöbb lovag vad harcos volt, akik a háborúban a jó pénzszerzési lehetöséget látták. A lovagi epikában kialakulnak az ún. naív eposzok.
Rolandének – a franciák nemzeti eposza
Nibelung-ének – a németek nemzeti eposza
Igor-ének – az oroszok nemzeti eposza
Kalevala – finn nemzeti eposz


A Kalevala szövegét Lönrót Illés állította össze.
Föhöse Vejnemöjnen. Az ö születésével kezdödik a mü. Vejnemöjnen elindul feleségét keresni északra. Pohjola úrnö segítséget ígér neki, ha Vejnemöjnen elkészíti a Szamphót (böséget árasztó csodamalom). Vejnemöjnen nem bír a feladattal, hazamegy és a kovács, Ilmarinen segítségét kéri. A kovács megszerkeszti a malmot, mely az egyik oldalon lisztet, a másikon sót, a harmadikon pedig pénzt öröl. Ennek ellenérenemsikerül Vejnemöjnennek megkapnia a lány kezét. Vejnemöjnen ebbe nem nyugodott bele, bárkát kovácsolt és elindult észak felé. Így tett Ilmarinen is. Pohjola úrnö a lánynak Vejnemöjnent ajánlotta, de a lány nem akart a vénember támasza lenni, inkább Ilmarinent vállasztotta. Neki 3 feladatot kellett teljesítenie: felszántani a mérges kígyók mezejét, megbírkózni a farkassal és a medvével, csukát fogni háló nélkül. Teljesíti a feladatot, megülik a lakodalmat, majd hazaviszi Kalevalába feleségét. De az asszonyt megátkozzák, farkas és medve szakítja szét. Ilmarinen újra elindul északra, és elhozza sógornöjét, ö lesz az új felesége. Második felesége megcsalja, s Ilmarinen az asszonyt vizimadárrá változtatja. Ilmarinen és Vejnemöjnen vissza akarják szerezni a Szamphót. Sikerül is nekik, de az északiak is harcolnak érte, s végül eltörik. Észak úrnöje nagyon megharagudott Vejnemöjnenre és romlást zúdított Kalevala népére. Vejnemöjnen legyözte a rákfenét, és azt a medvét is, amit szintén észak úrnöje küldött. Ekkor észak úrnöje ellopta a napot és a holdat. Végül önként visszaadja a napot és a holdat. A mü végén Vejnemöjnen hajóra száll, és elmegy az éj legaljára.
A lovagi líra:
Központi témája a szerelem. Dél-Franciaországban alakult ki a szerelmi költészet, melyet trubadúr költészetnek nevezünk. A trubadúr költészet középpontjában a hölgy áll, aki eszményített lény. A versek már-már dicsöítik a nö szépségét, okosságát, finomságát. A hölgy angyali tulajdonságokkal rendelkezik.
Képviselöi:

Villon
Francia költö, aki korán árván maradt, és nagybátyja nevelte.párizsba járt egyetemre, de tanulmányait soha sem fejezte be. A 100 éves háború idején lopásokból és betörésekböl élt. Belekeveredett egy gyilkosságba, ezért el kellett hagynia Párizst. Mikor visszatért halálos kimenetelü verekedésbe keveredik, és halálra ítélik öt. Az alvilág költöjének szokták nevezni. Fö müve a Nagy Testamentum – tréfásan rendelkezik benne a semmi fölött, ami a birtoka.
Többször elismeri bünösségét, és a müben többször felbukkanik a megbánás is. A müben több balladát is találunk, melyek közül a legismertebb az Akasztotak balladája.

Dante
Olasz költö. A középkor végének a legnagyobb költöje. Költészete a reneszánsz irodalom kezdetét jelenti. Költészetének meghatározó eleme gyermekkori szerelme, Betrice. Egy firenzei templomban pillantotta meg öt, de a lány egy gazdag polgárhoz ment férjhez, és 24 évesen halt meg. Fö müve az Isteni színjáték (Divina comedia) – a mü olasz nyelven íródott. A költö eltéved az erdöben, a pokol kínjain át kerül a purgatóriumba. Innen a paradicsomba, ahol kedvese, Betrice várja. A mü 3 részre osztódik: pokol-purgatórium-paradicsom. A mü legérdekesebb része a pokol, amely Dante elképzelése szerint a föld középpontja felé szükülö tölcsér. Ide kerülnek a bünösök. Minnél súlyosabb bünt követnek el, annál mélyebre kerülnek. A pokol 9 körböl áll. Az 1, a pokol tornáca, a 2, körben a szerelem bünöseit a szélvihar dobálja. A 3, körben a tivornyázókat (mulatókat) állatok karmolják és falják. A 4, körben a fösvények és pazarlók csapódnak egymáshoz. Az 5, körben a haragosok ütik, tépik egymást. A 6, körben az eretnekek bünhödnek tüzes sírokban. A 7, körbe az eröszakosak jutnak. A 8, körben a csalók bünhödnek. A 9, körben az árulók szenvednek. A föld középpontjában van jégbe fagyva Lucifer.

A középkor Mo.-n:
Kb. a 9.sz-ban telepedtek le a magyarok Kárpát-medencében. A letelepedett népek szóban müvelt ösköltészete volt. A magyarok ösvallása a sámánizmus volt, mely hangsúlyozta a halottak és az ösök tisztalatét. Temetéskor a sámánok rémületbe estek és szövegeket mormoltak. Innen származik az ösköltészet egyik müfaja a rituális ének. Másik müfaja a munkadal. Krónikáink örizték meg legtöbb mondánkat. Honfgoglalás elötti idökböl származnak. (A fehér ló mondája, Álmos monda, Csodaszarvas mondája). A korabeli emlékek írásban nem örzödtek meg, de azt tudjuk, hogy a magyaroknak már a honfoglalás elött volt írásuk. Ezt az írást rovásírásnak nevezzük, mely nem volt alkalmas hosszabb szövegek rögzítésére. Latin nyelvü volt, és ennek legkedveltebb müfaja a legenda volt (Szentek élete). Legrégibb legendánk az András és Benedek legendája. Szerzöje Mór püspök. András remete volt, aki Nyitra környékén élt önsanyargató életmódot (aszkéta). Az ö tanítványa volt Benedek.
I. Istvánról 3 legenda született:
–Nagyobbik legenda,
–Kisebbik legenda,
–István-legenda.

Késöbb született legenda a Margit-legenda. Több változata van, ránk az 1500 körül készült legenda maradt. A legenda IV:Béla király lányáról szól. A tatárjárás idején IV. Béla fogadalmat tett, hogy ha legyözi a tatárokat, lánya kolostorba vonul. Így került Margit a Nyulak szigetére. Annak ellenére, hogy királylány volt, kitünt a többi apáca közül önsanyargató életmódjával, szeretetével. Származása miatt nem akart a kolostorban semmilyen elönyhöz jutni, minden munkát elvégez. Halat tisztít, vizet hord, fát vág. Társai szentként tisztelték öt életében. A latin nyelv¨irodalom másik kedvelt müfaja a krónika. A legelsö krónika Anonymus Gesta Hungaróruma. III. Béla jegyzöje volt Anonymus. A Gesta kicsit eltorzítva mutatja be a magyarok történetét. Kézai Simon krónikája. Legdíszesebb krónikánk a Képes krónika, mekyet Kálti Márk állított össze.


A magyar nyelvü irodalom kezdetei:
A latin szövegek lefordítása magyar nyelvre elkerülhetetlen volt. ezt bizonyítják bizonyos prédikációs szövegek is, melyeket azért kellett lefordítani magyarra, hogy a széles tömegek is értsék.
Magyar nyelvemlékeink a következök:

Szórványemlékek – latin szövegben magyar szavak is fordulnak elö. A magyar szavak elsösorban helységnevek, földrajzinevek, családnevek, személynevek. Legbecsesebb szórványemlékünk a Tihanyi apátság alapítólevele. 1055-ben állították ki az alapítólevelet. 58 magyar szavat tartalmaz.
Halotti beszéd és könyörgés – elsö összefüggö magyar szöveg. 1200 körül keletkezett, Deákiban találták meg a Pray-kódexben. A halotti beszédet többszöri ismétlés után jegyezték le, ezért nagyon közel áll az élö beszédhez és eleve nem hat. A halotti beszédet felszólítás, felkiálltás élénykíti. A bünbeesés bibliai történetét idézi, mely a halál elkerülhetetlenségére ad magyarazátatot. A halotti beszédhez kapcsolódó 6 soros könyörgés már nehézkes, szó szerinti fordítása a hivatalos szövegnek.

Láttyátuk feleim szümtükkel, mik
vogymuk. Isa pur ës chomu vagy-
muk. Mënnyi milosztben terüntevé
elevé miü isenüküt, Ádámut, ës
odutta vola neki paradisumut há-
zoá. És mënd paradisumben volou
gyimilsiktül munda neki élnië.
Héon tilutoá isüt így fa gyimilsé-
töl. Gye mondoá neki, mérët nüm
öneik. „Isa ki nopun ömdül oz
gyimilstüül, halálnek haláláal
holsz.”

Ómagyar Mária siralom – elsö fennmaradt magyar vers. 1300 körül keletkezett. A versben anya siratja fiát és fájdalmát fejezi ki. Bár nincs megnevezve az anya, sem a fia, valószínü, hogy Máriáról és Jézusról van szó. Az elsö sorokban a gyermekét sirató, kétségbeesett anya kér segítséget fiától. A következö sorokban osztozni kíván gyermeke sorsával. A versben megtalálhatjuk a leggyakoribb költöi eszközöket a rímet, ill. az alliterációt. 1922-ben találták meg az ÓMS-t Belgiumban a leuveni egyetem könyvtárában.

Jókai kódex – első magyar könyv.
Assziszi Szt.Ferenc legendáját tartalmazza. Szt.Ferenc a ferencesrend magalapítója, a szegénységet tartotta a legfőbb erénynek, hívei a nép között éltek. Kapcsolata újszerű a természettel, a madaraknak prédikál, megszelídíti az állatokat.