Mátyás udvarának fontos része volt híres könyvtára, Corvina, kb.1000 kötetet tartalmazott, ezeket corvináknak hívjuk. Mátyás saját jelvényével látta el őket. Mátyás halála után a könyvtárat széthordták, majd a török mohács után elpusztította.
Ma a Corvinák közül 213 kötet maradt fenn, ebből Mo.n 53 van. Mátyáa kísérletet tett a könyvnyomtatás meghonosítására is. Az első Mo.n nyomtatott könyv a Budai krónika.
Mátyás király egyetemet alapított, nevelője Vitéz János segítségével. Pozsonyban alapították meg Academia Istropolitana néven, ez az első magyar egyetem.
HUMANIZMUS
Jannus Pannónius
Legnagyobb humanista költő. Műveit latinul írta. Eredeti neve Csezmicei János. A Dráva vidékén született. Édesapja korán meghalt, édesanyja Vitéz János nővére. Nagybázyja 13 éves korától támogatja, Itáliába küldi tanulni. Jogot és teológiát tanul. Közel 8 évet tölt Itáliában, később pécsi püspök lett. Nézeteltérésbe kerül Mátyással és részt vesz egy Mátyás elleni összeesküvésen. Mátyás bosszújától félve elmenekül, de megbetegszik és a Zágráb melletti Medveváránál halt meg.
Műveit 3 részre osztjuk:
•Epigrammák
•Dicsőítő énekek – tanárairól írja
•Elégiák
Epigrammái: kigúnyolja a múltban való kesergést, röviden és szúrósan fogalmaz.
Pannónia dicsérete
1versszak – összehasonlítja Pannóniát (Mo.t) Itáliával (Olaszo.gal)
2versszak – eddig csak Olaszo.ban voltak könyvek, most már Mo.n is vannak.
3versszak – Mo neki köszönheti a verseket, könyveket, ill.az irodalmat.
4versszak – büszke magára.
„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek
s most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, a általa híres e föld!“
Sok epigrammájában az egyházat bírálja, ebből a legismertebb: Kikacagja a római búcsúsokat. Az epigrammát abból az alkalomból írja, hogy a pápa 1450-ben szent évet hirdetett. Az nyerhetett bűnbocsánatot, aki rómába zarándokolt, meggyónt és pénzadományt adott. A zarándokokat és a pápát is kigúnyolja.
Elégiái: legismertebb elégiája a Búcsú Váradtól.
1-3versszak – a téli tájat ábrázolja Várad felé.
4versszak – elbúcsúzik a város nevezetességeitől /gyógyforrások/
5versszak – búcsúzik a váradi híres könyvtártól.
6versszak – királyi szobroktól búcsúzik.
7versszak – Szent Lászlót szóllítja meg, ki a város védőszentje, hogy oltalmazza az egész várost.
Minden versszak végén visszatér a refrén: „Fel hát az útra, társaim, siessünk!“
Sürgeti társait, mivel várja már az új feladatokat.
Egy dunántúli mandulafácska – saját magát a dunántúli mandulafához hasonlítja, mert úgy érzi, hogy egyforma a sorsuk. A Mecset oldalán télvíz idején virágba borul a fa, korán kinyílott, ezért halálra van ítélve és megfagy. Ö is úgy érzi, korán érkezett Mo.ra és költészetét csak kevesen ismerik.
REFORMÁCIÓ
Az irodalom már magyar nyelvű. A 16.sz.ban egy új mozgalom bontakozik ki, a reformáció. Németországban keletkezett, 1517-től számítjuk, Luther Márton vezetésétől. Mo.n kezdetben üldözték a reformáció híveit, de a Mohácsi csata után egyre több híve volt Mo.n is. A reformátorok iskolákat, nyomdákat alapítottak. Írásaikban a nemzeti nyelvet használták. Erre az időszakra esik, amikor elkezdték fordítani a Biblia részeit:
Komjáti Benedek – Szt.Pál levelei
Pesti Gábor – A 4 evangélium
Szilveszter János – újszövetség
Az egész Bibliát Károli Gáspár fordította le, ezt a Bibliát a Vizsoly nevű településen nyomtatták ki, ezért Vizsolyi Bibliának nevezzük.
