Históriás énekek – történelmi esemény
Széphistóriák – szerelmi történetek.
Énekmondók: Tinódi Lantos Sebestyén
Ilosvai Selymes Péter – Toldi monda
A legjelentősebb prédikátor iró Bornemissza Péter. Ő írta a Siralmas énnékem kezdetű első hazafias verset. A vers hangulata szomorú. Minden versszak végén ott a refrén: „Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!“ nem érzi jól magát, de akar lakást találni. A reformáció híve volt Bornemissza Péter, s ezért üldözik. Archaikus szavakat használt, a vers ö-ző nyelvjárásban íródott.
Balassi Bálint
A magyar világi líra megteremtője. Zólyom várában született. Édesapja Mo.egyik legtekintélyesebb főura volt. Tanulmányait Besztercebányán és Nürnbergben folytatta. 1569-ben édesapját perbe fogják, és a család Lengyelországba menekül. 1572-ben az apa kegyelmet kap, és visszatérnek Mo.ra. Néhány évig az Egri várban szolgált mint lovashadnagy. Később feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát. Felesége hozományát érvénytelenítették. A török hódítása idején Esztergomnál harcolt. Itt lőtték le. A Balassiak sírhelye Hibbén található.
Költészetét 3 részre osztjuk:
•Szerelmi
•Vitézi
•Istenes-versek
Szerelmi költészete – udvarló jellegű, könyörög a hölgynek, bókol, hízeleg, gyakran esik túlzásokba. Igazi nagy szrelme Losonczy Anna, akit műveiben Júliának nevez. Ez a szerelem egész életében végigkíséri. Losonczy Anna férjes asszony, a nála sokkal idősebb Ungrád gróf a férje.mikor a gróf meghal, a költőben felcsillan a remény, hogy rendezheti életét. Anna nem vette komolyan udvarlását, elutasította a költőt. A Júlia-versek is udvarló jellegűek, sok bennük a hasonlat, a virág szimbólum. Legismertebb verse: Hogy Júliára talála. A költőnek már nem ér semmit az élet Anna nílkül. Szerelmet vall Júliának. A vers tele van hasonlatokkal, virág-szimbólumokkal. Minden versszakot egy korabeli köszönés zár. Minden verssor 8 szótagból áll, és a Balassi-strófa 9 sorból áll.
A költő írt ún.Célia verseket is, ezeket Lengyelországban írja Szárkándi Annához, aki vendéglátójának volt a felesége.
Vitézi költészet – verseiben a török elleni harcokat énekli meg. 3 nagy vitézi verse van:
Borivóknak való – tavasszal írja, az eleje hasonlít a népköltészethez.
A végek dícsérete – Egy katonaének – 2részre osztható. Az első részben (1-4) a vitézeket szóllítja meg, és hozzájuk írja kérdéseit. A katonaélet szépségéről ír, bemutatja lovaikat, fegyverzetüket. Az 5 versszak a vers központi gondolata – emberségesek és bátrak a vitézek. A 2rész a vitézi élet veszedelmeit mutatja be, megemlíti az áldozatokat, de a helytállást és a kitartást is.
Búcsú hazájától – az eső versszak hazaszeretetét támasztja alá, a versben nemcsak hazájától búcsúzik, hanem vitézektől és a vitézi élettől is.
Istenes versei – életében gyakran kereste az Istent, verseiben általában bűnei megbocsájtásáért könyörög.
