A reneszánsz

A reneszánsz

A 14.században megerősödött a polgárság. A polgárság létrehozta a maga világnézetét a humanizmust. Ez a világnézet szakít a vallással, középpontjában az ember áll. A humanista ember felismeri a földi élet szépsígét. Kezdetben a humanisták és a reneszánsz művészek azt gondolták, hogy az antik művészetet támasztották fel, pedig egy egészen új művészeti stílust hoztak létre. A reneszánsz szó jelentése újjászületés, Itáliában jött létre.

A reneszánsz építészet:
A reneszánsz építészek tanulmányozták a római építészetet, és onnan veték át a reneszánsz stílust meghatározó elemekat:
-oszloprend
-párkányok
-fargások.
Az építészek nagy gondot fordítottak a szimmetriára. Nagy szerepet kaptak a kertek. Az új művészet elsőként Fillipo Frigyes művein volt látható. A reneszánsz építészet legismertebb emléke a római Szent Péter székesegyház kupolája, ami Michelangelo műve.


Képzőmüvészet:

A művészek a valósághű ábrázolásra törekedtek. A festészetben fellendül a portré-festészet. A festők különösen kedvelték a fény-árnyék hatással történő ábrázolást. A festészetben jelentős volt Masaccio, a szobrászatban Donatello. A reneszánsz két nagy mestere Michelangelo és Leonardo da Vinci.

Leonardo da Vinci
Nem csak képzőművész, hanem tudós, mérnök, építész. A művészet legszebb festményei közé tartozik a Mona Lisa c.festménye. a hölgy alakja gúlába foglalható. Ajkán halvány mosoly látható, mögötte vadregényes táj. A fény az arcot, a nyakat és a kezeket világítja csak meg, a test többi része árnyékban marad.

Michelangelo
Szintén festő, szobrász, építész. Lehíresebb a Dávid c.szobra. Góliátot legyőző pásztort örökíti meg, a küzdelem előtti perceket. Dávid figyeli ellenségét, válláról éppen most veszi le parittyáját, másik kezében pedig kő van.

Zene:
Az első nyomtatott kotta 1501-ben jelent meg. Innentől számítjuk a reneszánsz zenét. Legjelentősebb alakja Palesztrina. A reneszánsz zeneművészek hangszere az emberi hang volt.


A reneszánsz irodalom

Olaszországban alakult ki. A középkorral szemben fontos szerepet játszik az irodalomban a becsvágy. A költészet leggyakoribb tárgya a szellem lett. A reneszánsz költészet udvarló költészet, a vers célja az imádott hölgy meghódítása. A költők dícsérték a hölgyeket, hízelegtek, az angyalokhoz hasonlították őket. Ennek a költészetnek a legnyagyobb mestere Petrarca. Verseit Laurához írta, s ezzel halhatatlanságot szerzett magának. Laura valószínű, hogy Petrarcáról nem is tudott. Laura hús-vér asszonyként jelenik meg a versekben. Petrerca verseinek tárgya az epekedés, a reménytelen szerelem, a szenvedés. Verseit olaszul írta. Alurához írt verseit a Daloskönyvben foglalja össze. 366 költeményt tartalmaz. Áldott a nap – műfaja szoneett, a vers Laurához szól, de Petrarca nem említi a nevet. A vers gondokat,reményeket tartalmaz.

A spabnyol reneszánsz legnagyobb képviselői:

Miquel de Servantes
Fő műve a Don Quijote c.regény. célja kigúnyolni a kor divatos lovagregényeit. La Manche falujában él Don Quijote, aki annyi lovagregényt olvasott, hogy azt hiszi a történetek igazak, és hasonló kalandokra vágyik. Felnyergeli lovát, Rosinantét, fegyverhordozójául Sanchot választja. Egy igazi lovag mindig szerelmes, ezért ő is vállszt magának egy hölgyet, egy tenyeres-talpas parasztlányt, Dulciniat.

Az olasz reneszánsz képviselői:

Bocassio
Fő műve a Dekameron c.novelláskötet. ő a novalla megteremtöje, a kötet 100 novellát tartalmaz. Kolerajárvány idején 10 ember egy kastélyba menekül. Itt vannak 10 napig, és mind a 10-en egy-egy történetet mesélnek el.


William Schakespeare

Londonban született, itt kezdte pályafutását is. Először színész, majd rendező és ezután vált drámaíróvá. Ünnepelt íróvá vált, meggazdagodott, és résztulajdonosa lett a Globe színháznak.

Drámái fő jellemzői:
-drámái az életet tükrözik,
-szereplői általában nagy szenvedélyek hatása alatt cselekednek,
-ötvözi a komikumot a tragikummal, mert az élet is jóból és rosszból áll.

Munkásságát 3 korszakra lehet osztani:
1, 1590-1600:ekkor írta legismertebb vígjátékait – výgjátékok kora.
o Sok hűhó semmiért
o Vízkereszt, vagy amit akartok
o A makrancos hölgy
o A windszori vígnők
2, 1601-1608:tragédiák korszaka
o Hamlet
o Rómeo és Júlia
o Lare király
o Ottelo
o Antonius és Kleopátra
3, 1609-1613:színművek kora
o Vihar
o Téli rege

Hamlet, a dán királyfi
Hamlett megszakítja wittembergi tanulmányait, mert megtudja, hogy apja a dán király meghalt. Hazasiet, ahol találkozik apja szellemével. Apja szelleme azt állítja, hogy apját megölték, mégpedig saját bátyja, Claudius. Claudius az új király. Feleségül veszi az özkirálynét, Gertrudot.

Hamlett egy tépelődő és sokat gondolkodó ember, ki akarja nyomozni, hogy a szellem igazat mond-e. Hogy senki se gyanakodjon, őrültnek tetteti magát és elutasítja szerelmét, Ophéliát is. Ophélia megőrül és öngyilkos lesz. Ophélia édesapja Polónius, Claudius embere, aki a király parancsára követi Hamlettet és kihallgatja Hamlettnek édesanyjával való beszélgetését. A függöny mögött rejtőzködött el. Poloniusnak és Claudiusnak gyanús, hogy Hamlett valóban őrült-e. Hamlett dühös édesanyjára, egyúttal féltékeny is, nem tudja neki megbocsátani, hogy apja halála után rögtön férjhez ment. Hamlett azt hiszi, hogy a király rejt˝zködik a függöny mögött, leszúrja Polóniust.

Vándorszínészek érkeznek a királyi udvarba. Hamlett a színészekkel egy olyan drámát állít színpadra, amiben a királyt saját testvére öli meg. Az előadás közben Claudius felugrik, ezzel elárulja magát. Jöhet a bosszú Hamlett részéről. Pohárba helyez mérget, itallal keverve Claudius számára, de véletlenül Gertrúd issza meg. Hamlett kardal öli meg Claudiust. Miközben megérkezik Ophélia bátyja, Leartes tele bosszúval, Hamlettra támad, és egymás kartdjától esnek el.


A reneszánsz Magyarországon

A reneszánsz irodalomnak 4 korszaka volt:
1450-1530 = humanizmus
1530-1570 = reformáció
1570-1600 = reneszánsz fénykora
1600-1640 = késői reneszánsz
aránylag gyorsan megjelent Mo.n a reneszánsz, mert ennek a művészetnek és a humanista irodalomnak nagy támogatója volt Hunyadi Mátyás (király). Mátyás maga is humanista műveltségű volt, és humanistákat hozatott udvarába. 1476-ban feleségül vette a Nápoly-i király lányát, Beatrixot.
A magyar reneszánsz építészet legszebb emlékei a Visegrádi palota, Budai várpalota.
Mátyás udvarának fontos része volt híres könyvtára, Corvina, kb.1000 kötetet tartalmazott, ezeket corvináknak hívjuk. Mátyás saját jelvényével látta el őket. Mátyás halála után a könyvtárat széthordták, majd a török mohács után elpusztította.
Ma a Corvinák közül 213 kötet maradt fenn, ebből Mo.n 53 van. Mátyáa kísérletet tett a könyvnyomtatás meghonosítására is. Az első Mo.n nyomtatott könyv a Budai krónika.

Mátyás király egyetemet alapított, nevelője Vitéz János segítségével. Pozsonyban alapították meg Academia Istropolitana néven, ez az első magyar egyetem.


HUMANIZMUS

Jannus Pannónius
Legnagyobb humanista költő. Műveit latinul írta. Eredeti neve Csezmicei János. A Dráva vidékén született. Édesapja korán meghalt, édesanyja Vitéz János nővére. Nagybázyja 13 éves korától támogatja, Itáliába küldi tanulni. Jogot és teológiát tanul. Közel 8 évet tölt Itáliában, később pécsi püspök lett. Nézeteltérésbe kerül Mátyással és részt vesz egy Mátyás elleni összeesküvésen. Mátyás bosszújától félve elmenekül, de megbetegszik és a Zágráb melletti Medveváránál halt meg.
Műveit 3 részre osztjuk:
•Epigrammák
•Dicsőítő énekek – tanárairól írja
•Elégiák

Epigrammái: kigúnyolja a múltban való kesergést, röviden és szúrósan fogalmaz.
Pannónia dicsérete
1versszak – összehasonlítja Pannóniát (Mo.t) Itáliával (Olaszo.gal)
2versszak – eddig csak Olaszo.ban voltak könyvek, most már Mo.n is vannak.
3versszak – Mo neki köszönheti a verseket, könyveket, ill.az irodalmat.
4versszak – büszke magára.
„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek
s most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, a általa híres e föld!“
Sok epigrammájában az egyházat bírálja, ebből a legismertebb: Kikacagja a római búcsúsokat. Az epigrammát abból az alkalomból írja, hogy a pápa 1450-ben szent évet hirdetett. Az nyerhetett bűnbocsánatot, aki rómába zarándokolt, meggyónt és pénzadományt adott. A zarándokokat és a pápát is kigúnyolja.
Elégiái: legismertebb elégiája a Búcsú Váradtól.
1-3versszak – a téli tájat ábrázolja Várad felé.
4versszak – elbúcsúzik a város nevezetességeitől /gyógyforrások/
5versszak – búcsúzik a váradi híres könyvtártól.
6versszak – királyi szobroktól búcsúzik.
7versszak – Szent Lászlót szóllítja meg, ki a város védőszentje, hogy oltalmazza az egész várost.
Minden versszak végén visszatér a refrén: „Fel hát az útra, társaim, siessünk!“
Sürgeti társait, mivel várja már az új feladatokat.

Egy dunántúli mandulafácska – saját magát a dunántúli mandulafához hasonlítja, mert úgy érzi, hogy egyforma a sorsuk. A Mecset oldalán télvíz idején virágba borul a fa, korán kinyílott, ezért halálra van ítélve és megfagy. Ö is úgy érzi, korán érkezett Mo.ra és költészetét csak kevesen ismerik.


REFORMÁCIÓ
Az irodalom már magyar nyelvű. A 16.sz.ban egy új mozgalom bontakozik ki, a reformáció. Németországban keletkezett, 1517-től számítjuk, Luther Márton vezetésétől. Mo.n kezdetben üldözték a reformáció híveit, de a Mohácsi csata után egyre több híve volt Mo.n is. A reformátorok iskolákat, nyomdákat alapítottak. Írásaikban a nemzeti nyelvet használták. Erre az időszakra esik, amikor elkezdték fordítani a Biblia részeit:
Komjáti Benedek – Szt.Pál levelei
Pesti Gábor – A 4 evangélium
Szilveszter János – újszövetség
Az egész Bibliát Károli Gáspár fordította le, ezt a Bibliát a Vizsoly nevű településen nyomtatták ki, ezért Vizsolyi Bibliának nevezzük.

A magyar reformáció idején új műfajok is keletkeztek, pl. tanítómese, bibliai história, dráma. A reformátorok mellett nagy szerepe volt az énekmondóknak. Ők terjesztették számos mondánkat. Általában két történetet adnak elő:
Históriás énekek – történelmi esemény
Széphistóriák – szerelmi történetek.
Énekmondók: Tinódi Lantos Sebestyén
Ilosvai Selymes Péter – Toldi monda

A legjelentősebb prédikátor iró Bornemissza Péter. Ő írta a Siralmas énnékem kezdetű első hazafias verset. A vers hangulata szomorú. Minden versszak végén ott a refrén: „Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!“ nem érzi jól magát, de akar lakást találni. A reformáció híve volt Bornemissza Péter, s ezért üldözik. Archaikus szavakat használt, a vers ö-ző nyelvjárásban íródott.
Balassi Bálint

A magyar világi líra megteremtője. Zólyom várában született. Édesapja Mo.egyik legtekintélyesebb főura volt. Tanulmányait Besztercebányán és Nürnbergben folytatta. 1569-ben édesapját perbe fogják, és a család Lengyelországba menekül. 1572-ben az apa kegyelmet kap, és visszatérnek Mo.ra. Néhány évig az Egri várban szolgált mint lovashadnagy. Később feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát. Felesége hozományát érvénytelenítették. A török hódítása idején Esztergomnál harcolt. Itt lőtték le. A Balassiak sírhelye Hibbén található.
Költészetét 3 részre osztjuk:

•Szerelmi
•Vitézi
•Istenes-versek

Szerelmi költészete – udvarló jellegű, könyörög a hölgynek, bókol, hízeleg, gyakran esik túlzásokba. Igazi nagy szrelme Losonczy Anna, akit műveiben Júliának nevez. Ez a szerelem egész életében végigkíséri. Losonczy Anna férjes asszony, a nála sokkal idősebb Ungrád gróf a férje.mikor a gróf meghal, a költőben felcsillan a remény, hogy rendezheti életét. Anna nem vette komolyan udvarlását, elutasította a költőt. A Júlia-versek is udvarló jellegűek, sok bennük a hasonlat, a virág szimbólum. Legismertebb verse: Hogy Júliára talála. A költőnek már nem ér semmit az élet Anna nílkül. Szerelmet vall Júliának. A vers tele van hasonlatokkal, virág-szimbólumokkal. Minden versszakot egy korabeli köszönés zár. Minden verssor 8 szótagból áll, és a Balassi-strófa 9 sorból áll.

A költő írt ún.Célia verseket is, ezeket Lengyelországban írja Szárkándi Annához, aki vendéglátójának volt a felesége.
Vitézi költészet – verseiben a török elleni harcokat énekli meg. 3 nagy vitézi verse van:
Borivóknak való – tavasszal írja, az eleje hasonlít a népköltészethez.

A végek dícsérete – Egy katonaének – 2részre osztható. Az első részben (1-4) a vitézeket szóllítja meg, és hozzájuk írja kérdéseit. A katonaélet szépségéről ír, bemutatja lovaikat, fegyverzetüket. Az 5 versszak a vers központi gondolata – emberségesek és bátrak a vitézek. A 2rész a vitézi élet veszedelmeit mutatja be, megemlíti az áldozatokat, de a helytállást és a kitartást is.

Búcsú hazájától – az eső versszak hazaszeretetét támasztja alá, a versben nemcsak hazájától búcsúzik, hanem vitézektől és a vitézi élettől is.
Istenes versei – életében gyakran kereste az Istent, verseiben általában bűnei megbocsájtásáért könyörög.