A kuruc költészet

A kuruc költészet

17.sz.második felében bontakozott kia kuruc költészet. A Habsburg-ellenes harcban a legkülönbözőbb néprétegek vettek részt. A kurucok első nagy sikerei Thököly Imre vezetésével alakultak ki, majd a mozgalom második nagy korszaka a Rákócsi szabadságharc volt. A kuruc dalok egy része egyéni alkotás, de az alkotó neve nem mindig maradt fenn.
A kuruc költészetet 3 részre osztjuk:
o bujdosó költészet - a vereségek után menekülni kényszerült katonák bánatát, fájdalmát, honágyát fejezik ki. Pl. Buga Jakab éneke, Egy bujdosó szegénylegény.
o vitézi költészet - ezek az énekek a Rákóczi szabadságharc első éveiben keletkeztek. Pl. Csínom Palkó,Csínom Jankó, Rákóczi nóta.
o Virág énekek

Tárgyuk a szerelem.
A kuruc költészetet maga Rákóczi Ferenc is gazdagította. Töröko.ban volt száműzetésben és ez tette őt íróvá. 2 legismertebb műve: Emlékiratok, Vallomások.

Mikes Kelemen
II.Rákóczi Ferenccel raboskodott Töröko.ban. töröko.tette igazi íróvá. Nevét a Törökországi levelek c mű tette híressé. Elképzelt nagynénjének írja leveleit Rodostóról. A levelek érdekesek, a máműzöttek életéről számol be bennük. Megtudhatjuk belőlük, hogy hogyan készítette Rákóczi bútorait. Sokat foglalkozik a török szokásokkal.

Zrínyi Miklós
Ozaly várában született, horvát főúri családból származik. 6 éves korában árván maradt, neveléséről Pázmány Péter gondoskodott. ¾ évre Olaszországba küldik, remélve, hogy közelebb kerül a Habsburgokhoz. Hazatérte után Csáktornyán telepedik le, ahol kisebb csatába indul a törökök ellen. Tervei nem egyeznek a császáréval, mert a császár békét akart kötni a törökökkel. 1663-ban már Bécs is szeretett volna megszabadulni a töröktől és hadjáratra készült. A hadtest élére Zrínyi Miklóst nevezte ki. Zrínyi sikereket ért el, de később leváltották, és Bécs megkötötte a Vasvári békét. Zrínyi egy vadászaton halt meg, egy vadkan oltotta ki életét. Életművét 2 részre osztjuk:

o prózai müvei - a török-ellenes harcokról ír bennük, ill.buzdít a harcra. Ezekkel a művekkel megteremtette a magyar hadtudományi irodalmat. A Tábori kis tacta és a Vitézhadnagy c.műveiben sürgeti a magyar hadsereg létrehozását. Ismert prózai műve még a Az török áfium ellen való orvosság.

o Szigeti veszedelem c.eposz - Ezzel a művel dédpjának állít emléket, és Szigetvár 1566-os ostromát örökíti meg. Bár igazodik a történelmi tényekhez, az eseményeket nagyítva mutatja be.

Az eposz 15 énekből áll:

I-VI – szigetvár ostromának az előkészítése
VII-XIII – az ostrom leírása
XIV-XV – a szigetvári hősök kirohanása a várból és haláluk.

Zrínyitől félnek a törökök, a hírét már jól ismerik. Zrínyi nemcsak bátor, hanem bölcs hadvezér is, aki segít bajtársainak. A szigetiek tudják, hogy nincs esélyük győzni a törökök ellen, de hazaszeretetük a hősies harcot vállasztja.

Eposzi kellékek:
1, propozíció – a tárgy megjelölése
2, invokáció – isteni segélykérés szüz Máriához fohászkodik, hogy megtudja írni a művet.
3, enumeráció – seregszemle bemutatja külön a török sereget, mint jól felszerelt csapatot, de bemutatja a vezetőket is. Majd a magyar csapatot, ami sokkal kisebb.
4, csatajelenetek
5, epizódok késleltetik a történteket. Pl.Delimán és Kumilla szerelme.

A művet saját göcseji nyelvjárásban írja. A magyarok erkölcsi győzelmet arattak, hiszen túlerővel szemben harcoltak.