Dániában a folyók rövidek, a leghosszabb folyó a Gudenaa (158 km). A tájat annyira megváltoztatták, hogy a természetesen kanyargó folyókból alig maradt, többségüket kiegyenesítették. Néhány területen az árvíz jelent veszélyt, ezeket a területeket gátrendszerekkel védik.
Dánia lakói elég hosszú évszázadokon át tartó fakitermeléssel és legeltetéssel meglehetősen kizsákmányolták a területeiket. A termőföldek 20 %-a a tengerszint kornyékén vagy alatta helyezkedik el, legtöbbjüket a környezet változására érzékeny mocsarak lecsapolásával alakítottak ki. Az ország 12 %-át erdő fedi, de ritkák a nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek. A legnagyobb erdőséget a Rold Skov alkotja (77 km²), ahol az ország egyetlen nemzeti parkját, a Rebild Bakkert is találjuk. Az erdőkben lombhullató fákat találunk, főleg bükköt és tölgyet. Van meg szilfa, mogyoró, juhar, fenyő, nyírfa, rezgőnyár, hársfa és gesztenye is. Majdnem 400 fajta madár él az ország területén. A legnagyobb testű vadonélő állat a vörös szarvas, néha 200 kg-nál is nagyobb.
Éghajlat: Mérsékelt, nedves óceáni klíma jellemzi. A telek enyhék, a januári átlagos középhőmérséklet 0 °C korul van, melynek oka az óceán közelsége (a nyugati szelek a Golf-áram melegével fűtik Dánia területét). Nyáron az éjszakák jóval rövidebbek, mint nálunk, a téli hónapokban viszont a nap alig 4-5 órán át van a látóhatár felett.
Gazdaság: Dánia ipari-agrár ország. A nyugati és a keleti országrészek gazdasági fejlettsége között jelentős különbségek észlelhetők. A legelmaradottabb, a fejlődésbe legkésőbb bekapcsolódó terület Jylland nyugati fele, ahol a múlt század közepéig lápok és silány birkalegelők uralták a tájat.
Ipar: Főleg az alkatrészgyártás fejlett, az ország beszállítója Németországnak és Nagy-Britanniának. Jelentős a gyógyszeripar és az élelmiszeripar, ami a fejlett mezőgazdaságra, és a körülötte levő nagy lakossággal rendelkező országok fogyasztópiacára települt. Ezenkívül fontos a gépgyártás és a hajóépítés.
Dániának kevés az ásványkincse, vannak viszont az Északi-tengeren kőolaj- és földgáztelepei. A bornholmi kaolin a porcelánipar alapja. A Királyi Koppenhágai Porcelángyárat 1775-ben alapították.
Mezőgazdaság: Bár nem mindenhol termékeny a talaj, az ország területének 62 %-át használják növénytermesztésre (ebben világelső), további 5 %-ot legelőként hasznosítanak. A növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés kitűnik nagyfokú gépesítettségével és termelékenységével. Elsősorban óceáni éghajlathoz alkalmazkodó növényeket termesztenek: árpa, rozs, burgonya, takarmánynövények, len. Az állattenyésztésre a szarvasmarhatartás és az import kukoricára alapozott sertéstenyésztés a jellemző. Exportra kerül a tej, tejtermékek, marhahús, sertéssonka, bacon (világelső exportban), baromfi és tojás. A halászat mindig is fontos foglalkozási ág volt, de manapság már csökkent a jelentősége, mivel csökkent a halállomány is.
A gazdaságok többsége meglehetősen kicsiny, ezért szövetkezeti módszereket alkalmaznak. A lakosság 6 %-a dolgozik a mezőgazdaságban, de az export 30 %-át termeli meg.
Közlekedés: A sok sziget miatt bonyolult az összeköttetés, ezért nagyon fontosak a kompok. 1998-ban készült el a 17,7 km hosszú híd, amely Fynt köti össze Sjaellanddal.
Norvégia
Államforma: parlamentális-demokratikus alapokon álló alkotmányos monarchia
Terület: 324 220 km².
Népesség: 4 574 560 fő
Népsűrűség: 14 fő/ km²
Az ország nagy része gyéren lakott, a népesség főleg a déli partvidékekre koncentrálódik, és 74 %-a városlakó.
Főváros és legnagyobb város: Oslo (473 344 lakos), kikötő, repülőtérrel rendelkezik
Népesebb települések: Bergen (219 884 lakos), második legnagyobb város, kikötő, repülőtérrel rendelkezik
Trondheim (142 000 lakos), harmadik legnagyobb város
Kirkenes, kikötő
Stavanger, kikötő
Narvik, repülőtérrel rendelkezik
Pénznem: 1 norvég korona (NOK) = 100 öre
Hivatalos nyelv: Bokmål (irodalmi nyelv, a ,,könyv nyelve”) és a 19. század vége felé bevezetett nynorsz (újnorvég)
Népek: norvég, lapp, finn
Vállasok: evangélikus, római-katolikus
Közigazgatási beosztás: 18 kerület és Oslo
GDP: 171,7 billió $
GDP/fő: 37 800 $
GDP növekedés: 0,6 %
Infláció: 2,5 %
Ipari növekedés: -3,5 %
Közutak hossza: 91 454 km
Vasutak hossza: 4 077 km (60 %-a villamosított)
Legmagasabb pont: Galdhopiggen 2 469 m
Legalacsonyabb pont: Norvég-tenger 0 m
Főbb behozatali cikkek: gépipari termékek, hajók, járművek, színesfémek, vas és acél, fűtő- és kenőanyagok, textíliák, bauxit
Főbb kiviteli cikkek: gépipari termékek, színesfémek (főként alumínium), nyersolaj és származékai, földgáz, hajók, papíripari termékek, hal, vas- és acélipari termékek
Természeti viszonyok: Norvégia hegyvidékes ország, nagyobb síkvidék csak Oslo körzetében és a déli partvidékeken tálalható. A nyugati partvidéket gleccserek vájta öblök, ún. fjordok szabdalják fel, ezért a világon az egyik leghosszabb tengerparttal rendelkezik. Leghosszabb fjordja a Sogne-fjord.
A folyók rövidek, de a sok csapadék miatt bővizűek, és a Skandináv-hegységben nagyesésűek is.
Az ország területének 25 %-át főleg lucfenyő és más tűlevelű erdőségek borítják.
