Gazdaság: Norvégia ipari-agrár ország. A fejlett országok közé tartozik. Nem tagja az Európai Uniónak, mivel féltette a halállományát.
Európa egyik legjelentősebb olajkitermelője (északi-tengeri mezők).
Ipar: Európa vízenergiában leggazdagabb országa, ezért főleg olyan iparágak települtek ide, amelyek sok energiát használnak fel és ezért fontos számukra az energia ára (a vízenergia a legolcsóbb). Ilyen az alumíniumkohászat (a behozott bauxitból), a színesfémkohászat, vasötvözetek gyártása, valamint az elektrovegyészet. Jelentős még a kőolaj-finomítás, vegyipar és az olajfúró szigetekhez szükséges berendezések gyártása.
Mezőgazdaság: Az ország összterületének csupán 3,5 %-a hasznosítható mezőgazdasági célokra, főleg legeltetésre. Az északi területeken a helyi lakosság félvad rénszarvastényestessel foglalkozik. Délen takarmánytermesztés és szarvasmarhatenyésztés folyik. Kis szántóterület tálalható a délkeleti-síkságon és Trondheim közelében.
Nagyon fontos a halaszat. A partvidéki vizeken, különösen a Lofoten-szigetek közelében jelentős a halászzsákmány, de a halászhajók egészen Grönlandig is elmerészkednek. A tőkehal, hering és makréla nagy mennyiségben kerül exportra.
Közlekedés: A magas hegységek a sűrű esőzés és havazás következtében nehezen megközelíthetők. A tengerparti vidékeket a hajójáratok kötik össze.
A világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottájával büszkélkedhet.
Izland
Államforma: köztársaság
Terület: 103 000 km²
Népesség: 293 966 fő
Népsűrűség: 2,5 fő/ km²
A lakosság zöme a tengerparton él, főleg a főváros környéken, délnyugaton. A lakosság egyébként elszigetelt településeken szóródik szét.
Főváros és legnagyobb város: Reykjavik (100 850 lakos), a legfontosabb kikötő és repülőcsomópont
Népesebb települések: Kopavogur
Akureyri
Keflavik, repülőtérrel rendelkezik, itt taláható a NATO támasztópontja (mivel Izlandnak nincs hadserege)
Narvik, repülőtérrel rendelkezik
Pénznem: 1 izlandi korona (ISK) = 100 aurar
Hivatalos nyelv: izlandi
Egyéb beszélt nyel: dán
Népek: izlandi, dán
Vállasok: evangélikus, római-katolikus
Közigazgatási beosztás: 23 körzet
GDP: 8,678 billió $
GDP/fő: 30 900 $
GDP növekedés: 2,6 %
Infláció: 2,1 %
Ipari növekedés: 8.1 %
Közutak hossza: 12 955 km
Télen az utak nagy része járhatatlan, fejlett viszont a belföldi légi közlekedés.
Vasutak hossza: 0 km
Legmagasabb pont: Hvannadalshnukur 2 119 m
Legalacsonyabb pont: Atlanti-óceán 0 m
Főbb behozatali cikkek: járművek, vas és acél, fűtőanyagok, textíliák, élelmiszerek
Főbb kiviteli cikkek: hal, halkészítmények, tőkehalmájolaj, alumínium, vas- és acélipari termékek
Természeti viszonyok: Izland az Atlanti-hatság tengerszint fölé nyúló része, vulkánokkal, gejzírekkel, bazaltplatókkal és hasadékokkal. Egy hatalmas lávafennsík, ma is a világ egyik legvulkanikusabb területe. Kb. 200 vulkán található az országban (pl. Surtsey – 1963, Hekla). A sziget 12 %-át jégtakaró fedi (a Vatnajökull Európa legnagyobb összefüggő jégtakarója).
A fák hiányoznak, helyette fűfélék alkotják a növényzetet.
Éghajlat: Az óceáni éghajlat következtében a hőmérséklet az év nagy részében fagypont fölött marad. Reykjavik középhőmérséklete januárban 0 °C, júliusban 11 °C , a csapadék éves mennyisége 880 mm. Az északi és a szárazföld belsejében levő területek hidegebbek.
Gazdaság: Izland agrárország. A fejlett országok közé tartozik. Jellegét a halfeldolgozás határozza meg, a legnagyobb bevételi forrása a halaszat. Egy főre számítva a világ legnagyobb halászzsákmányát fogják ki az izlandiak. Nem tagja az Európai Uniónak, mivel féltette a halállományát.
Az épületek többséget hőforrások fűtik, az elektromos energiát vízi erőművek szolgáltatják. Az ország területének 1,3 %-
a művelhető és 23 %-a legelő. A feldolgozóipar főként cementet, műtrágyát és alumíniumot állít elő.
Az idegenforgalom dinamikusan fejlődik.
