A magyar felvilágosodás
(1772-1825)

A 18. században Magyarország gyarmati sorban sínylődött. Mária Terézia, és később II. József a felvilágosodás hatására több reformot léptetett életbe. II. József reform törekvéseivel a magyar nemesség nem értett egyet. Ezért nem koronáztatta meg magát, és nem hívta össze az országgyűlést sem. A reformokat óhajtó nemesség szervezkedésbe kezdett. Megalapítják a Szabadság és Egyenlőség társaságot. Ebbe a társaságba tömörültek a magyar jakobinusok, a magyar felvilágosodás harcosai. A társaság élén Martinovics Ignác állt. 1794-ben létre jött a Martinovics féle összeesküvés, melynek célja a nemzeti függetlenség kivívása, és a polgári átalakulás megvalósítása volt. Az összeesküvést leleplezik, a vezetőket kivégezték, és további 12 halálos ítéletet börtönbüntetésre változtattak. A magyar felvilágosodás kezdetét 1772-től számítjuk, Bessenyei fellépésétől. Magyarországon fellendült az irodalmi élet. Megjelennek az első magyar folyóiratok. Ezek a Magyar Hírmondó (1780), Magyar Kurir (1786), Magyar Museum (1788). A művészetek közül az építészetnek volt jelentős szerepe. Legszebb emlékei a Nemzeti Múzeum, esztergomi bazilika, Prímás Palota Pozsonyban.

Bessenyei György
(1747-1811)
A magyar felvilágosodás elindítója. Bercelen született. Fiatalon Bécsbe kerül, ahol a Mária Terézia által szervezett magyar testőrség tagja lesz. Itt döbben rá nemzete elmaradottságára. Sürgeti egy magyar tudós társaság létrehozását, felveti a nyelvújítás kérdését, és szorgalmazza a magyar nyelv szavait összegyűjtő nagyszótár összeállítását. Az Ágis tragédiája (1772) c. műve az első magyar felvilágosult mű. Tudja, hogy a magyarság nemzetté válásának feltétele a magyar nyelv uralomra jutása. A magyar nyelv fejlesztéséről szól a Magyarság c. röpirata.
Bessenyei szembe száll azokkal, akik azt állítják, hogy nem lehet magyar nyelven jól írni. Felismeri, hogy olyan magyar nyelvre van szükség, amit az élet minden területén, főleg a tudományokban is használni lehet, mert: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”
A költeményei közül a legismertebb A Tiszának reggeli gyönyörűsége. Leírja benne a természet ébredését, a hajnalt. Milyen a természet ilyenkor.

Batsányi János
(1763-1845)
A magyar politikai líra megteremtője. Tapolcán született, jogot végzett, és Kassán helyezkedett el mint ügyvéd. Itt indítják be Kazinczyval az első magyar folyóiratot, a Magyar Múzeumot. Lelkesedik a francia forradalomért, és forradalmi nézetei miatt letartóztatták. Szabadulása után Bécsben élt. A francia forradalom hatása alatt írta A franciaországi változásokra c. művét. Ez az első magyar forradalmi vers. A vers egyetlen körmondatból áll. Megszólítással kezdődik a vers. Megszólítja benne a leigázottakat és az elnyomottakat, majd megszólítja a zsarnokokat, végül felszólítja őket, hogy legyen példa előttük a párizsi forradalom. A vers utolsó sora szállóigévé vált: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek.”
A másik híres verse A látó. Forradalmi világnézetét foglalta benne össze. A verset keretbe foglalja a jobb jövőbe vetett hit. Ezt látja a látó, a látó maga a költő. A versben nagyon örül a forradalomnak, de nem nevezi meg az eseményt, amelytől a változásokat várja, de a leírás alapján a forradalomra lehet következtetni. Megtalálhatók a francia forradalom jelszavai: ész érdem, igazság, egyenlőség a versben.

Berzsenyi Dániel
(1776-1836)
Ő a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakja, és gyakran használta az időmértékes verselést. Egy ideig verseit a fiókban rejtegeti, majd elküldi Kazinczynak bírálatra. Verseiben a magányt dicsőíti. Legsajátosabb műfaja az óda. Legismertebb ódája az Osztályrészem. A versben a költő elégedettségét fejezi ki. Fontos szerepet játszik a költő életében a költészet, ennek ad hangot a versben.
Elégiái fájdalmasak, legismertebb verse A közelítő tél. A költő az ősz végi semmiséget írja le, majd megjelenik benne a tavasz és a nyár, amely a fiatalságot szimbolizálja. A szerelem és fiatalság elmúlását a vers végén találjuk meg.