Oszloprendek:

1. Dór - legegyszerűbb, talpazat nélküli, az oszlopderék rovátkolt vagy sima, az oszlopfőt pedig tányértest és 1 négyzet alakú lap alkotta.
2. Ion - van talpazata, karcsúbb és magasabb, mint a dór, az oszlopfőt pedig csigavonal (voluta) díszíti.
3. Korinthoszi - van talpazata, legmagasabb, legkarcsúbb, az oszlopfőt akantusz levelekkel díszítik (pálmalevél).

Építészeti emlékek:

1. Akropolisz – Athén fellegvára, a város közepén egy lapos tetejű hegyen épült. Eredetileg vár volt később pedig templomeggyüttes lett.
2. Panthenon – Akropolisz leghíresebb temploma, Pallasz Athénének tiszteletére építették.

Színházak, Színjátszás: Hegyoldalban, lépcsőzetesen képezték ki. Tölcsér alakban, legalul kör vagy félkör alakú
volt a színpad. Díszlet nem volt ezért a háttérképet a valódi természeti tájképezte.
Szobrászat: Készítettek szobrokat: Istenekről:-Pallasz Athéné szobra, Zeusz szobra.

Sportolókról:
- Diszkoszvető, pihenő bokszoló, Delphoi kocsihajtó
Költőkről, írókról: Homérosz, Szophoklész.

Festészet:- Vázafestészet:Geometrikus» a váza oldalán sávos elrendezésben különböző geometriai alakzatok vannak.
Vörös alakos» a fekete mázzal bevont vázán a figurák helyét üresen hagyták.
Fekete alakos» vörös alapra fekete figurákat festettek.

Görög irodalom:
Epika » (Kr.e.VIII.sz.) » Homérosz, Hészaidosz!

Líra » (Kr.e. VII.sz.)» Szapphó, Alkaiosz, Anakreón!

Dráma » (Kr.e. V.-VI. sz)» Szophoklész, Aiszkhülosz, Euripidész!
A görögök nyelve az ógörög volt!

Epika

Homérosz a görög irodalom első nagy egyénisége. Vak vándorköltő volt. Időnként koldulva vándorolt városról városra, dalnok versenyeken vett részt. Fő műve: Iliász és Odüsszeia. Műfajuk eposz. Krisztus előtt 800 körül íródhattak kb. 30-40 év különbséggel és felmerül a kérdés, hogy 1 szerzőtől származnak-e?
Homérosz: Iliász

Tárgya a trójai háborúnak egy epizódja (51 nap az ostrom utolsó, tizedik évéből). „Iliász = Ilion = Trója”
Főhőse Akhilleusz Isteni tulajdonságokkal rendelkezik, jell: gyorslábú, fürge. Trója ostromáról szól! Akhilleusz haragját ragadja ki. A görögök 9 évig eredménytelenül ostromolják Tróját, végül is csellel veszik be a várost.
Trójai-faló. Iliász a hőssel együtt az egész közösség sorsát ábrázolja.

Obsah:
A háborúnak az adott okot, hogy Parisz trójai királyfi elrabolta Helénét, Meneláosz spártai király feleségét. A görög törzsek bosszút esküsznek Parisz és Trója ellen. Agamemnónt választják fővezérnek (Meneláosz bátyja, Mükéné királya). A görögök 9 évig eredménytelenül ostromolják Tróját, végül is csellel veszik be a várost, Odüsszeusz tanácsára felhagynak az ostrommal, a város istennője számára hatalmas falovat készítettek ajándékba. A trójaiak nagy diadallal vonszolják be a városba a falovat, melybe görög harcosok rejtőztek el. Így foglalták el a várost. A harcosok mind hazatérnek, Odüsszeusz 9 esztendeig bolyong a tengeren, s gazdag tapasztalatokat szerezve csak 10 év múlva kerül haza.