7. kaland:

Szkülla, az emberevő szörny hat társát ragadja el Odüsszeusz hajója Szküllához és Kharübdiszhez közeledik. Szkülla 1 barlangban él, a szörny 6 feje egyszerre 6 embert ránt a mélybe a hajóról, de a nimfa tanácsait követve a többieknek sikerül megmenekülniük.

8. kaland: A társak mohósága

Thrínakié szigetére érnek, ahol Héliosz napisten nyája (7 nyáj juhokból) és csordája (7 tehéncsorda) legel. Odüsszeusz óva inti társait, nehogy akár 1 állatot is megöljenek, mert az a vesztüket jelentené. Odüsszeusz, míg az istenekhez imádkozik, kapzsi társai a legszebb marhát levágták, és nyársra húzták. A napisten Zeuszhoz megy, hogy bosszút kérjen a rajta esett sérelmen. Odüsszeusz minden társát elvesztette a vihart egyedül ő élte túl. A hullámok Ogügié szigetére sodorták és 7 évet töltött Kalüpszó nimfánál!

A kalandok röviden:
Odüsszeusz járt Kikónoknál, a lótuszevőknél. Küklopsz szigetén-1szemű óriástól megmenekült! Aiolosz szigetén, ahol a szelek királyától szelet kap 9 tömlőben! Laisztrügónok szigetén emberevő óriások 2 társát felfalják! Kirkénél- állatokká változtatta társait! Eljut még az Alvilágba is, ahol találkozik a vak jóssal, Teireszásszal. Ismét Kirkénél köt ki – aki tanácsokkal látja el. Szirének szigete előtt haladnak el. Szörnyű örvény, Kharübdisz sziklái, és az emberevő Szkülla- megmenekülnek! Héliosz napisten szigetére kerültek a tilalom, ellenére ettek a marhából. Csak Odüsszeusz menekült meg, aki Kalüpszónál töltött 7 évet.

Odüsszeuszt a phaiákok megajándékozzák és hazaküldik. A hazájába érkező hőst Athéné koldussá változtatja, s így ismerkedik az otthoni viszályokkal: az urát hűségesen hazaváró kondásával, a gazdáját koldusrongyokban is fölismerő dajkával, a férjét váró Pénelopéval. Megismerteti magát fiával, Télemakhosszal. Megtapasztalja a kérők kíméletlenségét és néhány szolga hűtlenségét is! Pénelopé Athéné sugallatára íjversenyt rendez, s annak ígéri a kezét, aki Odüsszeusz íját felajzza, és azzal célba talál. Ez csak a koldusnak álcázott Odüsszeusznak sikerült. Ekkor felfedi kilétét a kérők előtt és fiával, Télemakhosszal együtt valamennyi kérőt leöli!
Pallasz Athéné a kérők rokonainak seregét békére inti!

Eposz:

Epikai mű! Hősköltemény, mely az egész törzsre, népre, népcsoportra, nemzetre vagy az egész emberiségre kiható eseménysort beszél el nagy terjedelmű, mesés legendás formában, csodás elemekkel átszőve. (verses mű)! Hőse rendkívüli ember esetleg isteni származék, akinek sorsát istenek vigyázzák, és természetfölötti erők akadályozzák törekvéseiben, sorsában. Az ókori görög eposzok mintájára kialakultak az eposz formai követelményei is, ezek az ún. eposzi kellékek.
Eposzi kellékek:

Tárgymegjelölés - a szerző meghatározza, miről szól majd a műve!
Segélykérés - a költő az Istenekhez fohászkodik, hogy segítsék munkájában!
Seregszemle - bemutatja az egymással szemben álló táborokat és vezéreket! (bemutatja a harcoló feleket)
Csatajelenetek - a döntő csata aprólékos leírása!
Isteni beavatkozás - a mitológiai elemek az eposz cselekményének bonyolításában mindvégig közrejátszanak. A harcoló feleket természetfölötti erők segítik!
Csodás elemek - csodás jelek irányítják a hősöket!
Epizódok és késleltetések - a fő cselekményszál mellett mellék eseményeket is elmond, és ezzel késlelteti a fő cselekményszál kibontakozását!
Berekesztés - a mű rendszerint utóhanggal zárul, amelyben a költő az utókor figyelmébe ajánlja a művét!
In medias res- „A dolgok közepébe vág”!

Líra
Létrejöttében nagy szerepet játszottak a megváltozott körülmények: A görög törzsek letelepedése, a hódító háborúk korszaka lezárult. Általánossá vált az egyén problémái, egyéni érzések, érzelmek kifejezése, a lírai költészet.
Görög líra képviselői: