Szapphó
- A görög lírai költészet első ismert nagy költőnője! Leszbosz szigetén élő költőnő volt, verseinek nagy részét barátnőihez írta, akikhez a szeretet, vagy a szerelem hangján szólt. Vetélytársnőit viszont élesen gúnyolta. Egyik legszebb töredéke mindössze kétsoros: „Édesanyám! nem perdül a rokka”

Alkaiosz-verseinek témája: a harc, a politika és Dionüszosz (bor istene). Himnuszokat, bordalokat és politikai verseket írt. Költeményeiből szenvedély, káröröm hallatszik ki. „A hajó”

Ankaraón-fő témája: az öregember vágyódása a fiatalság, a bor és a szerelem iránt. A görög bordal legnagyobb művelője. Dalokat és epigrammákat írt. Legismertebb verse: „Gyűlölöm”című epigrammája.

Dráma

Dionüszosz isten tiszteletére írták. A művek vagy a Trójai mondakör történeteit vagy a Thébai mondakör történeteit dolgozták föl. 3-as egység: 1-nap, 1-cselekmény, 1-helyszín!
A Trójai mondakör
Azt mondja el, miért és hogyan pusztították el az első görög törzsek a kis-ázsiai várost, Tróját! Időrend szerint a Thébai mondakör történetei után esnek meg, s rendkívül szerteágazóak. Legfontosabb szereplői: Akhilleusz és Odüsszeusz. A fő szálak legismertebb irodalmi feldolgozásait az Iliász és az Odüsszeia nyújtja.
A Thébai mondakör

Középpontjában Oidipusz családjának átkos végzete áll, és Théba pusztulása!
Laiosz thébai királynak megjósolják, hogy saját fia fogja megölni. Ezért amikor felesége, Iokaszté fiat szül neki, vasszöggel átdöfi bokáit, s meghagyja, hogy pusztítsák el. Oidipusz (a ragadványnév jelentése: dagadt lábú; heges, duzzadt bokája alapján) azonban megmenekül, s Korinthoszban nevelkedik föl. Felkeresi a delphoi jósdát, ahol megtudja, hogy meg fogja ölni az apját, és feleségül veszi saját anyját. Eldönti, hogy megakadályozza a jóslat beteljesülését, és száműzetésbe vonul ─ balszerencséjére éppen Théba felé. Útközben verekedésbe keveredik, és megöli apját anélkül, hogy felismerné. Thébát azonban megszabadítja a várost sanyargató Szphinxtől, ezért elnyeri az özvegy királyné (saját anyja) kezét: a trónra Iokaszté fivére, Kreón segíti. Oidipusz hosszú házasságban él anyjával, aki két fiút szül neki (Eteoklészt és Polüneikészt), és két lányt (Antigonét és Iszménét).

Idővel azonban nyomozni kezd apja gyilkosa után, és egyre közelebb kerül az igazsághoz. Amikor ezt kideríti, Iokaszté fölakasztja magát, Oidipusz pedig kiszúrja saját szemét, hogy földönfutó koldusként bűnhődjön további életében. Kreón száműzi Thébából a vak Oidipuszt akit, hűséges lánya, Antigoné Kolónoszba vezet, ennek királya, Thészeusz fogadja oltalmába. Thébában Oidipusz fiai, Eteoklész és Polüneikész a trón fölött marakodnak, apjuk megátkozza őket: vesszenek el egymás kezétől. Az Eteoklész által elűzött Polüneikész Argoszba vetődik, feleségül veszi az argoszi király lányát, s nagy sereggel Théba ellen vonul. A háborúban beteljesedik apjuk átka: egymás keze által esnek el. Kreón nem engedi eltemettetni az ellenség halottait, Thészeusz azonban beveszi Thébát, fogságba ejti Kreónt, aki így kénytelen kiadni a holtesteket a hozzátartozóknak! (Legismertebb variánsa Szophoklész Antigonéja: ð Ebben Antigoné megszegi Kreón halálbüntetés fenyegetése mellett elrendelt tilalmát, s eltemeti Polüneikészt. Kreón elevenen a családi sírboltba zárja Antigonét, aki ott megfojtja magát. A kiszabadítására későn érkező kedvese – Haimón, Kreón fia – kardjába dőlve követ el öngyilkosságot. Fia halálára Kreón felesége is öngyilkos lesz.)

Szophoklész

Az ókori görög drámaírók legnagyobbika. Mintegy 120 drámát írt, de ezekből csak 7 maradt az utókorra. Az Antigoné témáját a Thébai mondakörből merítette!
Szophoklész: Antigoné