Az ókori irodalom

Az ókori irodalom

A Biblia szerkezete

Elnevezése a görög „bibliosz” szóból ered. Jelentése: könyvek, tekercsek. Tehát nem csupán 1 könyvről van szó, hanem 2 részből álló könyv gyűjteményről. Nevezzük még: Könyvek könyvének, Szentírásnak. Elsősorban vallási megfontolásból állították össze. Kiválogatták az ókori héber, valamint az ókeresztény irodalom több 1000 éves terméséből azokat, amelyeket szentnek, Isten által Sugalmazottnak tartottak. A Biblia válogatás megközelítőleg 1500 év irodalmából. A Biblia 2 részből áll: Ószövetségből /Ótestamentum/ és Újszövetségből /Újtestamentum/.

Ószövetség

A szentírás első terjedelmesebb része, 45 könyvből áll a zsidó vallás alapkönyvének nevezzük. A kifejezés arra a szövetségre utal, amelyet Isten a zsidó nép ősatyáival, majd Mózessel kötött meg és ezzel saját népévé választva a zsidókat.
Mózes öt könyve-lényegében 5 tekercset jelent, amelyet Tórának /=tanítás, törvény/ is nevezünk

Genezis = Teremtés könyve»» Tárgya a világ és az ember teremtése valamint a választott nép (zsidók) kezdődő története. Pl.: Noé és a vízözön, Káin, Ábel stb.
Exodus = Kivonulás könyve»» Tárgya a zsidók Egyiptomból való kivonulása és pusztai vándorlása, főhőse Mózes, aki népét az ígéret földjének határáig vezeti.
Leviticus = Leviták könyve»» Az elnevezés a Lévi nemzettségből származó papságra utal. A könyv törvényeket és előírásokat tartalmaz.
Numeri = Számok könyve»» Az elnevezés Izrael fiainak Isteni parancsra történő számbavételéből ered. (A pusztai vándorlás történetének folytatása)
Deuteronomium = Második törvénykönyv»» Mózes beszédeit tartalmazza, megismétli a törvényeket pl.: 10 parancsolat!

Történeti könyvek-a zsidó nép Tórában elkezdett történelmét folytatják néha ismételve a lezajlott eseményeket.
Bölcsességi és irodalmi jellegű könyvek- elsősorban az egyén sorsára vonatkozó bölcs gondolatokat és tapasztalásokat valamint tanító és költői élményt, nyújtó szövegeket tartalmaznak:

Zsoltárok»» Olyan vallási énekek, amelyeket az Istentiszteletek, szertartások során énekeltek.
Énekek éneke»» Tárgya teljesen földi: a szerelem!
A Próféták könyvei – Próféta= valakinek a nevében beszélni, általában közvetlen élmény alapján tolmácsolják az Úr akaratát. Ez az Istenélmény nem személyes találkozást jelent az Úrral, hanem a prófétához hallás vagy sugallat útján eljutott üzenet.

Újszövetség

A szentírás második kisebb terjedelmű része. 27 könyvből áll. Krisztus után az első század 2. felében keletkeztek.
Evangéliumok - görög eredetű szó jelentése „örömhír, jó hír”. A hagyományos egyházi feldolgozás szerint az evangéliumok szerzői: Máté, Márk, Lukács és János.=Evangélisták!
Példabeszédek - A Jézusi tanítás fontos elemei, amelyekben üzenetét, közlendőjét jelképes történetekbe burkolja. Pl.: A magvetőről szóló példázat.

Apostolok cselekedetei
Apostolok levelei ÆMindkettő leírja Péternek a Kis-Ázsiai és Görögo.-i pogányok között tett térítőútjait.
Jelenések könyve

Az Ókori Görögország művészete

Építészet:
- templomok, szentélyek
- lépcsőzetes alap
- oszloprendek
- 3szogletű oromzat (tümpanon)
- fríz = gerendázat
Oszloprendek:

1. Dór - legegyszerűbb, talpazat nélküli, az oszlopderék rovátkolt vagy sima, az oszlopfőt pedig tányértest és 1 négyzet alakú lap alkotta.
2. Ion - van talpazata, karcsúbb és magasabb, mint a dór, az oszlopfőt pedig csigavonal (voluta) díszíti.
3. Korinthoszi - van talpazata, legmagasabb, legkarcsúbb, az oszlopfőt akantusz levelekkel díszítik (pálmalevél).

Építészeti emlékek:

1. Akropolisz – Athén fellegvára, a város közepén egy lapos tetejű hegyen épült. Eredetileg vár volt később pedig templomeggyüttes lett.
2. Panthenon – Akropolisz leghíresebb temploma, Pallasz Athénének tiszteletére építették.

Színházak, Színjátszás: Hegyoldalban, lépcsőzetesen képezték ki. Tölcsér alakban, legalul kör vagy félkör alakú
volt a színpad. Díszlet nem volt ezért a háttérképet a valódi természeti tájképezte.
Szobrászat: Készítettek szobrokat: Istenekről:-Pallasz Athéné szobra, Zeusz szobra.

Sportolókról:
- Diszkoszvető, pihenő bokszoló, Delphoi kocsihajtó
Költőkről, írókról: Homérosz, Szophoklész.

Festészet:- Vázafestészet:Geometrikus» a váza oldalán sávos elrendezésben különböző geometriai alakzatok vannak.
Vörös alakos» a fekete mázzal bevont vázán a figurák helyét üresen hagyták.
Fekete alakos» vörös alapra fekete figurákat festettek.

Görög irodalom:
Epika » (Kr.e.VIII.sz.) » Homérosz, Hészaidosz!

Líra » (Kr.e. VII.sz.)» Szapphó, Alkaiosz, Anakreón!

Dráma » (Kr.e. V.-VI. sz)» Szophoklész, Aiszkhülosz, Euripidész!
A görögök nyelve az ógörög volt!

Epika

Homérosz a görög irodalom első nagy egyénisége. Vak vándorköltő volt. Időnként koldulva vándorolt városról városra, dalnok versenyeken vett részt. Fő műve: Iliász és Odüsszeia. Műfajuk eposz. Krisztus előtt 800 körül íródhattak kb. 30-40 év különbséggel és felmerül a kérdés, hogy 1 szerzőtől származnak-e?
Homérosz: Iliász

Tárgya a trójai háborúnak egy epizódja (51 nap az ostrom utolsó, tizedik évéből). „Iliász = Ilion = Trója”
Főhőse Akhilleusz Isteni tulajdonságokkal rendelkezik, jell: gyorslábú, fürge. Trója ostromáról szól! Akhilleusz haragját ragadja ki. A görögök 9 évig eredménytelenül ostromolják Tróját, végül is csellel veszik be a várost.
Trójai-faló. Iliász a hőssel együtt az egész közösség sorsát ábrázolja.

Obsah:
A háborúnak az adott okot, hogy Parisz trójai királyfi elrabolta Helénét, Meneláosz spártai király feleségét. A görög törzsek bosszút esküsznek Parisz és Trója ellen. Agamemnónt választják fővezérnek (Meneláosz bátyja, Mükéné királya). A görögök 9 évig eredménytelenül ostromolják Tróját, végül is csellel veszik be a várost, Odüsszeusz tanácsára felhagynak az ostrommal, a város istennője számára hatalmas falovat készítettek ajándékba. A trójaiak nagy diadallal vonszolják be a városba a falovat, melybe görög harcosok rejtőztek el. Így foglalták el a várost. A harcosok mind hazatérnek, Odüsszeusz 9 esztendeig bolyong a tengeren, s gazdag tapasztalatokat szerezve csak 10 év múlva kerül haza.
Homérosz: Odüsszeusz
A Trójából hazatérő harcosok, és kiváltképp Odüsszeusz kalandjait tartalmazza. Odüsszeusz jell: bölcs, leleményes, furfangos, tűrőlelkű. „Lassan készül, mint Penelophé vászna.” Bagolyszemű Athéné! Jóeszű Télemakhosz! Az Odüsszeuszban a hős egyéni sorsának ábrázolásához a közösség adja a háttért. Odüsszeuszt Athéné istennő segíti, Poszeidon, a tengerek istene viszont minden lehetséges alkalommal akadályozza.

Obsah:
Trója elesett, a görög harcosok mind hazatértek, kivéve Odüsszeuszt. Őt Kalüpszó tartja fogva 7 éve, mert azt akarja, hogy a férje legyen. Az istenek gyűlésén Athéné istennő sürgetésére úgy határoztak, hogy Kalüpszónak haza kell engednie Odüsszeuszt. Eközben feleségét, Penelophét kérők ostromolják abban a hiszemben, hogy férje rég halott. A kérők Odüsszeusz vagyonát elherdálják és fia, közben felnőtt Télemakhosz életére törnek. Odüsszeusz tutajt ácsol, és hazafelé indul, de útközben hajótörést szenved, és a phaiákok szigetére kerül. Miután megismerteti magát a sziget népével (elmondja ki is valójában), és elmondja bolyongása történetét:

1. kaland: A küklopsz-történet

Először a kikónok földjére érkeztek ahol Odüsszeusz a harc folyamán több társát is elvesztette. Ezután a lótuszevők földjén érnek partot, Odüsszeusz társai közül, akik ettek a termésből, azok elfelejtették otthonukat, soha nem akartak hazatérni, őket erővel vonszolták a hajóra. Innen a küklopsz-nép mezejére értek. Odüsszeusz 12 társával indul el körülnézni. 1 barlanghoz érnek itt találnak nyájat és sajtot társai, arra bíztatják, hogy vigyenek el néhány bárányt és a sajtot. Odüsszeusz azonban megvárta a barlang gazdáját. A barlang lakója az óriás Polüphémosz, aki hazatérése elzárja a barlang bejáratát. Az óriás nem törődve a vendégjoggal felkapta Odüsszeusz 2 társát, s megette őket. Odüsszeusz leitatta az óriást, s azt mondta, hogy az ő neve: Senkise! Majd társai segítségével kiszúrta az óriás egyetlen szemét. Az üvöltésére küklopsz társai a segítségére siettek, s kérdésükre, hogy ki tette ezt vele, azt válaszolta, hogy: Senkise! Odüsszeusz később felfedte az igazi nevét, s az óriás köveket hajigált a hajójukra, így próbálta megállítani őket. Az óriás apjához, Poszeidónhoz (tengerek istene) megy, kéri, hogy álljon bosszút Odüsszeuszon.

2. kaland: Aiolosz szigete

Odüsszeusz és társai a küklopszok földje után Aiolosznak, a szelek istenének a szigetére érnek, ahol 1 hónapig vendégeskednek. Búcsúzóul Odüsszeusz 9 bőrtömlőt kap, melybe a viharokat zárta a király. Társai azonban, amíg Odüsszeusz aludt, kinyitották a bőrtömlőt, mert azt hitték, hogy kincset rejteget előlük. A tömlőből kiszabadult gonosz viharok, újra visszasodorták hajójukat.

3. kaland: Laisztrügónok szigete

Hatnapi hajózás után partot érnek a Laisztrügónok szigetén! Itt emberevő óriások élnek, felfalták a 2 hajóst, és kővel hajigálták a menekülőket. Egyedül Odüsszeusz menekült meg, társai mind életüket vesztették!

4. kaland: Aiaé szigete

Ez Kirké lakóhelye, a házába belépőket disznóvá változtatja. Odüsszeusz elkerüli ezt a sorsot, mert Hermész tanácsokkal segíti. Odüsszeusz túljár Kirké eszén és társait is sikerül a varázslattól megszabadítania. 1 évig maradnak itt. Kirké elmondja, hogy még az Alvilágba is el kell látogatniuk!

5. kaland: Alvilág-járás

Az Alvilágban 1 juhot kellett áldozniuk és ennek kifolyt vérére jöttek a holtak lelkei. Találkozott a vak jóssal Teireszásszal, aki megmagyarázza a múltat és felvillantja előtte a jövőt.

6. kaland: A szirének

Odüsszeusz tudja, hogy aki meghallja a szirének énekét, az elfelejti otthonát, családját! Ezért társai fülét viasszal tömi be, ő azonban társaival az árbocra kötözteti magát, mivel kíváncsi az énekre.
7. kaland:

Szkülla, az emberevő szörny hat társát ragadja el Odüsszeusz hajója Szküllához és Kharübdiszhez közeledik. Szkülla 1 barlangban él, a szörny 6 feje egyszerre 6 embert ránt a mélybe a hajóról, de a nimfa tanácsait követve a többieknek sikerül megmenekülniük.

8. kaland: A társak mohósága

Thrínakié szigetére érnek, ahol Héliosz napisten nyája (7 nyáj juhokból) és csordája (7 tehéncsorda) legel. Odüsszeusz óva inti társait, nehogy akár 1 állatot is megöljenek, mert az a vesztüket jelentené. Odüsszeusz, míg az istenekhez imádkozik, kapzsi társai a legszebb marhát levágták, és nyársra húzták. A napisten Zeuszhoz megy, hogy bosszút kérjen a rajta esett sérelmen. Odüsszeusz minden társát elvesztette a vihart egyedül ő élte túl. A hullámok Ogügié szigetére sodorták és 7 évet töltött Kalüpszó nimfánál!

A kalandok röviden:
Odüsszeusz járt Kikónoknál, a lótuszevőknél. Küklopsz szigetén-1szemű óriástól megmenekült! Aiolosz szigetén, ahol a szelek királyától szelet kap 9 tömlőben! Laisztrügónok szigetén emberevő óriások 2 társát felfalják! Kirkénél- állatokká változtatta társait! Eljut még az Alvilágba is, ahol találkozik a vak jóssal, Teireszásszal. Ismét Kirkénél köt ki – aki tanácsokkal látja el. Szirének szigete előtt haladnak el. Szörnyű örvény, Kharübdisz sziklái, és az emberevő Szkülla- megmenekülnek! Héliosz napisten szigetére kerültek a tilalom, ellenére ettek a marhából. Csak Odüsszeusz menekült meg, aki Kalüpszónál töltött 7 évet.

Odüsszeuszt a phaiákok megajándékozzák és hazaküldik. A hazájába érkező hőst Athéné koldussá változtatja, s így ismerkedik az otthoni viszályokkal: az urát hűségesen hazaváró kondásával, a gazdáját koldusrongyokban is fölismerő dajkával, a férjét váró Pénelopéval. Megismerteti magát fiával, Télemakhosszal. Megtapasztalja a kérők kíméletlenségét és néhány szolga hűtlenségét is! Pénelopé Athéné sugallatára íjversenyt rendez, s annak ígéri a kezét, aki Odüsszeusz íját felajzza, és azzal célba talál. Ez csak a koldusnak álcázott Odüsszeusznak sikerült. Ekkor felfedi kilétét a kérők előtt és fiával, Télemakhosszal együtt valamennyi kérőt leöli!
Pallasz Athéné a kérők rokonainak seregét békére inti!

Eposz:

Epikai mű! Hősköltemény, mely az egész törzsre, népre, népcsoportra, nemzetre vagy az egész emberiségre kiható eseménysort beszél el nagy terjedelmű, mesés legendás formában, csodás elemekkel átszőve. (verses mű)! Hőse rendkívüli ember esetleg isteni származék, akinek sorsát istenek vigyázzák, és természetfölötti erők akadályozzák törekvéseiben, sorsában. Az ókori görög eposzok mintájára kialakultak az eposz formai követelményei is, ezek az ún. eposzi kellékek.
Eposzi kellékek:

Tárgymegjelölés - a szerző meghatározza, miről szól majd a műve!
Segélykérés - a költő az Istenekhez fohászkodik, hogy segítsék munkájában!
Seregszemle - bemutatja az egymással szemben álló táborokat és vezéreket! (bemutatja a harcoló feleket)
Csatajelenetek - a döntő csata aprólékos leírása!
Isteni beavatkozás - a mitológiai elemek az eposz cselekményének bonyolításában mindvégig közrejátszanak. A harcoló feleket természetfölötti erők segítik!
Csodás elemek - csodás jelek irányítják a hősöket!
Epizódok és késleltetések - a fő cselekményszál mellett mellék eseményeket is elmond, és ezzel késlelteti a fő cselekményszál kibontakozását!
Berekesztés - a mű rendszerint utóhanggal zárul, amelyben a költő az utókor figyelmébe ajánlja a művét!
In medias res- „A dolgok közepébe vág”!

Líra
Létrejöttében nagy szerepet játszottak a megváltozott körülmények: A görög törzsek letelepedése, a hódító háborúk korszaka lezárult. Általánossá vált az egyén problémái, egyéni érzések, érzelmek kifejezése, a lírai költészet.
Görög líra képviselői:
Szapphó
- A görög lírai költészet első ismert nagy költőnője! Leszbosz szigetén élő költőnő volt, verseinek nagy részét barátnőihez írta, akikhez a szeretet, vagy a szerelem hangján szólt. Vetélytársnőit viszont élesen gúnyolta. Egyik legszebb töredéke mindössze kétsoros: „Édesanyám! nem perdül a rokka”

Alkaiosz-verseinek témája: a harc, a politika és Dionüszosz (bor istene). Himnuszokat, bordalokat és politikai verseket írt. Költeményeiből szenvedély, káröröm hallatszik ki. „A hajó”

Ankaraón-fő témája: az öregember vágyódása a fiatalság, a bor és a szerelem iránt. A görög bordal legnagyobb művelője. Dalokat és epigrammákat írt. Legismertebb verse: „Gyűlölöm”című epigrammája.

Dráma

Dionüszosz isten tiszteletére írták. A művek vagy a Trójai mondakör történeteit vagy a Thébai mondakör történeteit dolgozták föl. 3-as egység: 1-nap, 1-cselekmény, 1-helyszín!
A Trójai mondakör
Azt mondja el, miért és hogyan pusztították el az első görög törzsek a kis-ázsiai várost, Tróját! Időrend szerint a Thébai mondakör történetei után esnek meg, s rendkívül szerteágazóak. Legfontosabb szereplői: Akhilleusz és Odüsszeusz. A fő szálak legismertebb irodalmi feldolgozásait az Iliász és az Odüsszeia nyújtja.
A Thébai mondakör

Középpontjában Oidipusz családjának átkos végzete áll, és Théba pusztulása!
Laiosz thébai királynak megjósolják, hogy saját fia fogja megölni. Ezért amikor felesége, Iokaszté fiat szül neki, vasszöggel átdöfi bokáit, s meghagyja, hogy pusztítsák el. Oidipusz (a ragadványnév jelentése: dagadt lábú; heges, duzzadt bokája alapján) azonban megmenekül, s Korinthoszban nevelkedik föl. Felkeresi a delphoi jósdát, ahol megtudja, hogy meg fogja ölni az apját, és feleségül veszi saját anyját. Eldönti, hogy megakadályozza a jóslat beteljesülését, és száműzetésbe vonul ─ balszerencséjére éppen Théba felé. Útközben verekedésbe keveredik, és megöli apját anélkül, hogy felismerné. Thébát azonban megszabadítja a várost sanyargató Szphinxtől, ezért elnyeri az özvegy királyné (saját anyja) kezét: a trónra Iokaszté fivére, Kreón segíti. Oidipusz hosszú házasságban él anyjával, aki két fiút szül neki (Eteoklészt és Polüneikészt), és két lányt (Antigonét és Iszménét).

Idővel azonban nyomozni kezd apja gyilkosa után, és egyre közelebb kerül az igazsághoz. Amikor ezt kideríti, Iokaszté fölakasztja magát, Oidipusz pedig kiszúrja saját szemét, hogy földönfutó koldusként bűnhődjön további életében. Kreón száműzi Thébából a vak Oidipuszt akit, hűséges lánya, Antigoné Kolónoszba vezet, ennek királya, Thészeusz fogadja oltalmába. Thébában Oidipusz fiai, Eteoklész és Polüneikész a trón fölött marakodnak, apjuk megátkozza őket: vesszenek el egymás kezétől. Az Eteoklész által elűzött Polüneikész Argoszba vetődik, feleségül veszi az argoszi király lányát, s nagy sereggel Théba ellen vonul. A háborúban beteljesedik apjuk átka: egymás keze által esnek el. Kreón nem engedi eltemettetni az ellenség halottait, Thészeusz azonban beveszi Thébát, fogságba ejti Kreónt, aki így kénytelen kiadni a holtesteket a hozzátartozóknak! (Legismertebb variánsa Szophoklész Antigonéja: ð Ebben Antigoné megszegi Kreón halálbüntetés fenyegetése mellett elrendelt tilalmát, s eltemeti Polüneikészt. Kreón elevenen a családi sírboltba zárja Antigonét, aki ott megfojtja magát. A kiszabadítására későn érkező kedvese – Haimón, Kreón fia – kardjába dőlve követ el öngyilkosságot. Fia halálára Kreón felesége is öngyilkos lesz.)

Szophoklész

Az ókori görög drámaírók legnagyobbika. Mintegy 120 drámát írt, de ezekből csak 7 maradt az utókorra. Az Antigoné témáját a Thébai mondakörből merítette!
Szophoklész: Antigoné
A tragédia tárgya a Théba ellen viselt háború valamint Eteoklész és Polüneikész párviadala. A két fivér halála után Kreón (Théba új uralkodója) illő végtisztességgel temetteti el Eteoklészt. Polüneikész tetemét azonban, mivel háborúval támadt Théba ellen, nem engedi elföldelni, s a tilalom megszegőjét halállal fenyegeti. Antigoné vékony földréteggel takarja be, vagyis szimbolikus temetési szertartást végez el, ami görög felfogás szerint elég ahhoz, hogy az elhunyt lelkének nyugalmat adjon. Kreónnak azonnal hírül hozták, hogy parancsát megszegték, bevezetik Antigonét, akit akkor fogtak el, amikor a tetemnél újra megjelent. Antigoné bátran védelmezte tetteinek helyességét rámutatott a vérrokonságból folyó kötelességére és az isteni törvények megmásíthatatlanságára!

Haimón, Kreón fia és Antigoné vőlegénye hasztalanul figyelmezteti apját, hogy a Thébai nép erkölcsileg Antigonéval érez együtt. Kreón kőkriptába való befalazásra ítéli a lányt. Ezután hirtelen változás áll be Teiresziász a vak jós rettenetes csapásokat jósol a királynak, mert az istenek haragra gerjedtek viselkedése miatt. Erre Kreón parancsot ad Polüneikész eltemetésére, majd Antigoné kiszabadítására. De intézkedése már elkésett Antigoné a sírboltban felakasztotta magát, Haimón pedig apja szeme láttára lett öngyilkos. Mikor pedig a fájdalomtól porbasújtott Kreón fia holttestével visszatér újabb szerencsétlenség, történik, mivel felesége, fia holttestét látván szintén öngyilkos lesz. A tragédia azzal a rövid elmélkedéssel zárja le, hogy az istenek az istentelenséget mindig megtorolják.

Antigoné:
Az isteni törvény, a rend helyreállításáért küzd. Tragikus hős, aki mindent kockára tesz az igazságért. Halála megrendítő, de felemelő is. Szembeszegül a zsarnoksággal, az emberi gonoszsággal. Isteni törvényeknek engedelmeskedik, ragaszkodik a hagyományokhoz. A tisztesség, becsület, emberség, testvéri szeretet példaképévé válik.

Kreón:
A zsarnok, aki szembeszáll az isteni törvénnyel. Tekintélyre ékes, hiú, gőgös, túlzottan magabiztos. Később rádöbben tettének súlyára, megretten.
Kreón az emberi törvényeket képviselte, Antigoné pedig az isteni törvényeket!
A mű értékrendje: Kreón későn ismeri fel, hogy az istenek törvényét nem lehet áthágni. Az isteni világrendet egyedül Antigoné képviseli következetesen, tragédiája, hogy éppen ezért pusztul el. Az isteni világrend érvényesül: mégpedig egyetlen képviselőjének halála árán, mert bár Kreónon kívül mindenki érzi, hogy Antigonénak van igaza, Haimónon kívül senki sem áll igazán mellé, mert így diktálja a „józan ész” és az érdek. Az embereknek vannak ugyan erkölcsi elveik, de ezek szerint csak kevesen élnek.

A dráma belső szerkezete:

Bevezetés (expozíció) - A darab kiinduló kérdése: El kell-e temetni a halottat vagy sem? Megismerhetjük a szereplőket, a szituáció felvázolását!
Bonyodalom - Antigoné és Kreón konfliktusa!
Tetőpont (krízis) - Antigonét a sírboltba befalaztatja!
Hanyatlás (késleltetés) - Kreón tudatosítja az istenek haragját, és megpróbálja késleltetni a helyzete pl.: Eltemetteti Polüneikészt, és parancsot ad Antigoné kiszabadítására!
Megoldás (katarzis) - Bekövetkezik a katasztrófa: Antigoné felakasztja magát, kedvese öngyilkos lesz, Haimón édesanyja is szintén öngyilkos lesz!