A középkor

A KÖZÉPKOR VILÁGSZEMLÉLETE V.-XV.

A középkor művészete, életfilozófiája

A római birodalmat 476-ban megdöntő népek új államok alapját vetették meg. Az előkelők nagy földterületeket és szolgákat birtokoltak. A szabadparasztok jobbágyi sorba kerültek. Kialakult a feudalizmus 2 osztálya: a nemesség és a jobbágyság! 2 főhatalom: a király és az egyház! A papok kezében összpontosult a hatalom. A jobbágyok fékentartása végett létrejött a hadviselés „lovagkultúra”. A lovagok előkelő udvarokban nevelkedtek (lovagi szokások, kardforgatás). A hűbérúr iránti feltétlen hűség, tisztelet volt a fő, ez a „lovagi magatartás”!

Művészetek: Az egyház meg növekedett szerepe nyilvánul meg a művészetekben is, minden művészeti tárgy az egyházat szolgálta – az egyház mindenre rányomta a bélyegét – elfojtva a művészi hajlamokat. Kisajátította a tudományt, megtiltotta a természet kutatását. A papság bűnnek tartotta a hírnév és a dicsőség keresését. Ezért kezdetben a névtelenség és a személytelenség volt a jellemző.

Életfilozófia: „Teocentrizmus” - minden az Istentől ered és hozzá vezet vissza!
Építészet: Két stílust különböztetünk meg:
I. Román stílus> 1000 táján bontakozott ki!
• többhajós templomok, teremelosztás
• boltívek, félköríves lezárású ablakok
• védelemre törekedtek
• erődítményszerű vastag falak
• kicsi ablakok
• dísztelenség
• bélletes kapuzat

Szobrászat és festészet a román stíluson belül: A templomok díszítésére szolgáltak, feladata a tanok hirdetése volt, az írni, olvasni nem tudók számára „szegények bibliája”. Az emberi test arányai elvesztek!
II. Gótikus stílus> A 13. sz-ban alakult ki a román stílust váltotta fel kecsesebb és gazdagabb díszítéssel!
• csúcsíves ajtók és ablakok
• bélletes kapuzat
• támpillérek
• rozetta - rózsaablak- színes üvegek
• kőcsipke
• magasba törés, magas épületek

Szobrászat és festészet a gótikus stíluson belül: A szobrok sokkal élethűbbek, természetesebbek voltak!
Zene: A zene fejlődésére is az egyház nyomta rá a bélyegét. A több irányba fejlődő zenét I Gergely pápa egyesítette. Nyolc hangnemet határozott meg „Gregorián ének”!

Irodalom:

I. Egyházi irodalom – a kor egyházi irodalma azokban a műfajokban érte el fejlődése tetőpontját, amelyek a legközelebb álltak Isten, Jézus, Mária és a Szentek személyeihez! Legismertebb egyházi műfajok:

• Imádságok- elsősorban a magánájhatatosság céljából alkotott szabad imaszövegek!
• Elmélkedések, tanítások, szentbeszédek- más néven prédikációk!
• Passió- Jézus szenvedése és halála!
• Szerzetesi énekek- zsoltárok, gregorián zenék!
• Látomások- víziók!
• Legendák- olvasásra szánt elbeszélés, szentek életének eseményeit, csodás tetteit mesélik el!
• Példázatok, Példák- tanulságos kis történetek a hívek meggyőzésére, oktatására történő papi beszédek része!
• Himnusz- énekelhető, dicsőítő Istenhez, Máriához és a Szentekhez szóló költemény!

II. Világi irodalom (vallásmentesség)

1) Lovagi irodalom: XI. – XII. század a keresztes háborúk időszaka, a lovagi kultúra kialakulása. A lovagok lételeme a háború volt. Kíméletlen és vad harcosok voltak. Lovagi magatartás: hűség, hősiesség, áldozatkézség, jó modor. A lovagi irodalom ezeknek az idealizált hősöknek a csodákkal telített kalandjait és szerelmeit mesélik el:
• Lovagregények: Roland ének, Igor ének, Nibelung ének, Trisztán és Izolda, Arthus és a kerek asztal lovagjairól szóló történet; epika- történetek, kalandok elbeszélése!
• Trubadúrköltészet: lovagi erénnyé vált a kiválasztott hölgy szolgálata is. A szerelem megvallása = udvarló költészet. líra- érzelmek, érzések!

2) Vágánsköltészet: XII. – XIII. század. „Vagans” = vándorló szóból alakult ki. Vágáns vándorló diákok művészete. Művelői vándorló, csavargó Európa 1 egyeteméről a másikra vándorló diákok. Verseik az ifjúságot, szerelmet, mulatozást magasztalják. „Carmina Burana” a legismertebb gyűjtemény, 200 latin diákdalt tartalmaz. Gaudeamus Igitur is ebből a korból/könyvből származik!