3. Odüsszeusz hazatérése (XII-XXIV)

- a phaiákok segítenek neki és hazaviszik. Athéné koldussá változtatja. Megérkezik Telemakhosz, aki felismeri apját. Penelopé íjászversenyt rendez: annak lesz a felesége, aki felajzza Odüsszeusz íját és átlő a nyíllal 12 fejsze fokán. Csak férjének sikerül ez, aki visszaváltozik és minden kérőt megöl.

líra:
• műfajok: elégia (dalszerű), epigramma, iambosz (csúfolódó vers)
• Hésziodosz (a tanító költészet megteremtője): Munkák és napok
• leszboszi költészet: Alkaiosz (témák: harc, politika)

Szapphó (szerelem)
Anakreón (bordalok)

dráma:

• hármas egység: cselekmény, idő, tér; továbbá 2 fontos fogalom: a harmónia és a gőg
• klasszikus triász (költők): Aiszkhülosz – Leláncolt Prométheusz, Perzsák
Szophoklész – Antigoné, Elektra, Oidipusz király
Euripidész – Phaidra, Medeia, Hippolütosz

• amfiteátrum típusú nézőtér, kecskebőrbe öltözve színészkedtek (kecske=tragos tragédia)
• híres komédiaíró: Arisztophanész – Békák, Darazsak, Madarak, Felhők

Szophoklész

Antigoné
- konfliktusdráma (harmónia gőg), a thébai mondakörbe tartozik

Laiosz király jóslatot kap, hogy fia meg fogja ölni és elveszi feleségül az anyját. Fiát kiteszi Kitarosz hegyére, ahol egy szolga megsajnálja és elviszi Polübosz királynak, akinek nem volt gyereke. Oidipusznak nevezi el. A fiút egy lakomán fattyúnak nevezik, ami után kutakodni kezd múltja után: megtudja a jóslatot, hogy megöli apját és feleségül veszi anyját. Ugyanekkor indul Laiosz is abba a jósdába és útközben összetalálkoznak. A két kocsis vitatkozni kezd, ki álljon félre, végül Oidipusz dühében lecsapja apját. Elmegy Thébába, ahol Kreón volt az ideiglenes király és annak adja húga kezét, aki megfejti találóskérdését.

Oidipusznak ez sikerül, így övé lesz Iokaszté, az anyja és a királyi trón. 4 gyerekük születik: Polüneikész, Eteoklész, Antigoné és Iszméné. 20 év után pestis pusztít, amely addig tart, míg meg nem tudják, ki volt Laiosz gyilkosa. Oidipusz keresni kezdi és rájön, hogy ő maga volt. Oidipusz kiszúrja a saját szemét, megfosztják mindenétől, száműzték, felesége felakassza magát. Két fia sem bocsájt meg neki, ezért megátkozza őket: nem fognak békében uralkodni, egymás kezétől fognak meghalni. A fiúk eldöntik, hogy felváltva uralkodnak, ám Eteoklésznek ez nagyon megtetszett. Bezárta Théba kapuit és nem engedte be Polüneikészt. Polüneikész segítséget kér, harcukban az átok beteljesül. Kreón lesz a király, aki parancsot ad, hogy Polüneikész holttestét nem lehet eltemetni.

-szerkezete:
I. expozíció (bevezetés): Antigoné és Iszméné párbeszéde - Antigoné szerint el kell temetni Polüneikészt.
II. bonyodalom: megjelenik Kreón, elmondja, hogyan ő akarja uralni a várost. Az őr megmondja, hogy Polüneikészt eltemették. Antigoné, Kreón, Iszméné, Haimón beszélgetése. Antigoné útja a sziklabörtönbe.
III. tetőpont: Teiressziász és Kreón párbeszéde. Teiressziász jóslata, átka.
IV. hanyatlás: Kreón megijed és helyre akarja hozni a dolgokat
V. végkifejlet: Antigoné, Haimón és Eurüdiké halála.