Az ókori görög irodalom

Az ókori görög irodalom

GÖRÖGORSZÁG:

• atomisták (mindennek az alapja az atom) és szofisták (politikai életre buzdítottak)
• filozófusok: Platón, Arisztotelész, Cicero
• oszloprendek: DÓR – egyszerű, vaskos

IÓN - csigavonalas
KORINTHOSZI – levéllel díszített

• épületek: Akropolisz (Athén fellegvára)
Parthenon (Pallasz Athéné temploma)
Pallasz Athéné szobra (alkotó: Pheidiasz)
A diszkoszvető (alkotója: Mürón)
• istenek lakhelye: Olümposz (Apollón, Dionüszosz, Aphrodité, Hephaisztosz, Posszeidón)
• múzsák (a művészet istennői) lakhelyei: Olümposz, Helikon, Parnasszus (Clió, Uránia, Thália)
• az első olimpiai játékok: i.e. 776

epika:

• trójai-mondakör (az eposz alapja)

Priamosz királynak azt jósolják mikor fia születik, hogy Párisz herceg hazája pusztulását fogja okozni. Kiteszi gyermekét az Ida hegyére és a pásztorok nevelik fel. Jóval kesőbb nem hívják meg egy esküvőre Ériszt (a viszály istennője), aki nagyon megharagszik és ezért aranyalmát dob be az esküvőre, amire az van írva, a legszebbiknek. Van 3 hölgy: Héra, Aphrodité, Aténé: úgy döntenek, hogy elmennek Páriszhoz (legszebb férfi), hogy döntse el melyikük a legszebb. Héra azt igéri, hogy Ázsia uralkodójává teszi. Aténé azt, hogy minden tudományba bevezeti.

Aphrodité pedig neki adja a legszebb földi nőt Helénét, akinek a férje Meneláosz. király). Párisz Aphroditét válassza és megkapja Helénét. Heléné és Párisz Trójába mennek, mindenki örül, csak Kassandra jósnő nem. Azt mondta, hogy Heléné óriási veszedelmet hoz rájuk. Jóstehetségét Apollóntól kapta, de Apollón megátkozta, hogy senki se higyjen neki. Megindul a 10 évig tartó háború. 9 évig nem történt semmi, ám a 10. évben a két legvitézebb hős elesik: Hektor (trójai) és Akhillesz (spárta). A trójaiak cselhez folyamodnak: óriási lovat készítenek, éjszaka kibújnak belőle és mindenkit lemészárolnak. Csak Aeneásznak sikerül megmenekülni. A görögök hazamennek, csak Odüsszeusz bolyong további 10 évig még a tengeren.

Homérosz

Illiász
- a 10 évig tartó trójai háború 9.évének a leírása, 24 énekből áll
- Akhilleusz: a legvitézebb spártai harcos, a hírnév fontosabb neki, mint az élet; önző és bosszúvágyó
- Hektor: a legvitézebb trójai harcos; nős, gyereke van, védi szülőhazáját

Agamemnón zsákmányul ejtette Krüszéiszt (Apollón papjának a lánya). Az apa vissza akarja kapni lányát, de Agamemnón elutasítja így az bosszút kér Apollóntól. Apollón mérgezett nyilakat lő a görögök táborába és kitör a dögvész, ami csak akkor múlhat el, ha a lányt visszaadják. Agamemnón visszaadja, de elveszi Akhilleusz zsákmányát, Briszéiszt. Akhilleusz erre megsértődik és arra kéri anyját, Thétiszt, hogy álljon bosszút: az istenek csak a trójaiakat támogassák a harcban. Zeusz azt tanácsolja Agamemnónnak álmában, hogy még aznap indítsa meg a harcot.
Agamemnón próbára teszi katonáit: hazaküldi őket, mert az istenek úgyis a trójaiaknak segítenek. A harcosok rohannak a hajóhoz, de Odüsszeusz és az öreg Nesztor megakadályozza őket beszédével. Athéné a spártaiakat, Apollón a trójaiakat támogatja. Nagyon rosszul áll a helyzet, Akhilleuszhoz követeket küldenek, de az csak akkor hajlandó visszatérni, ha Hektor eljut az ő táboráig. Végül beleegyezik, hogy legjobb barátja, Patrokolosz az ő fegyverzetében harcoljon. Hektor megöli Patrokloszt, Akhilleusz gyászolja barátját és úgy dönt, visszatér a harcba. Sok trójait megöl, miközben Hektort keresi, akit végül párviadalban öl meg. Hektor holttestét szekere mögé kötve hurcolja a csatatéren 12 napon keresztül reggelente. Priamosz király visszakéri fia holttestét, majd hazaviszi és eltemeti.

ÍLLIÁSZ ODÜSSZEIA

- nem ismerte Szicíliát - ismerte Szicíliát
- Akhilleusz: bátor, hősies, harcoló - Odüsszeusz: gondolkodó, kíváncsi, okos
- szereplői: hősök, királyok, harcosok - a nép is
- alig van tájleírás - részletesen kidolgozott tájleírás
- isteneknek fontos szerepük van - sokkal kisebb a szerepük

Odüsszeia
- in mediad res (közepén kezdi a történetet)
- Odüsszeusz 10 évi bolyongását meséli el, 24 énekből áll

1. előzmények (I-VIII.)

- I. Odüsszeusz kivételével mindenki visszatér a trójai háborúból. Otthon csak fia Telemakhosz és felesége Penelopé maradt. A fiú megtudja, hogy apja él és egy bárkán indul el megkeresni.
- II. Telemakhosz elmondja Ithaka népének, mi a gondja: anyját kérők ostromolják, felemésztik minden vagyonukat. Penelopé azt ígéri, választ, ha megszövi vásznát, amit viszont éjszakánként lebont.
- III. Telemakhosz találkozása és beszélgetése Nesztorral.
- IV. Telemakhosz találkozik Meneláosszal, aki elmeséli neki a faló történetét.
- V. Ógügia szigete: Kalüpszó nimfát az Istenek felszólják, hogy engedje szabadon Odüsszeuszt. 17 napig hánykolódik a vizen, mert Posszeidón vihart támaszt, tutaja is összetörik.
-VI. A phaiákok földje: Nauszikaá királylány észreveszi Odüsszeuszt a fák alatt. Beleszeret és elviszi apjához.
-VII. Alkinosz király szívesen fogadja és felajánlja neki lánya kezét anélkül, hogy tudná kicsoda.
-VIII. A lakomán egy énekes a trójai háborúról mesél. Odüsszeusz könnyezve hallgatja, megkérik, mondja el élete történetét.

2. Odüsszeusz kalandjai (IX-XII)

- a lótuszevők földje: 3 társa megkóstolja a lótuszt és nem akarnak elmenni
- a küklopsz szigete: a barlangban ételt és italt kapnak, majd Odüsszeusz kiszúrja a küklopsz szemét.
- Aiolosz (szelek királya) a szeleket tömlőbe gyűjtötte. Odüsszeusz társai miatt elsodródik Ithakától.
- Laisztrügonok szigete: emberevő óriások, csak Odüsszeusz hajója menekül meg
- Aiaé szigete: Kirké istennő sertéssé változtatja 21 társát, Odüsszeusz egy varázsfű miatt menekül meg. Egy évig maradnak, majd Kirké elküldi őket az Alvilágba.

Találkozik anyjával, aki belehalt a várakozásba.
- Szirének szigete: társai fülét viasszal tömi be, ő pedig az árbóchoz kötözteti magát.
- Szkülla és Kharübdisz: 6 fejű tengeri szörnyek, újabb 6 társát veszti el.
- Héliosz (a napisten) szigete: társait megölik Héliosz legszebb teheneit. Zeusz ezért villámokat csap rájuk és csak Odüsszeusz éli túl. Kalüpszó szigetére kerül.
3. Odüsszeusz hazatérése (XII-XXIV)

- a phaiákok segítenek neki és hazaviszik. Athéné koldussá változtatja. Megérkezik Telemakhosz, aki felismeri apját. Penelopé íjászversenyt rendez: annak lesz a felesége, aki felajzza Odüsszeusz íját és átlő a nyíllal 12 fejsze fokán. Csak férjének sikerül ez, aki visszaváltozik és minden kérőt megöl.

líra:
• műfajok: elégia (dalszerű), epigramma, iambosz (csúfolódó vers)
• Hésziodosz (a tanító költészet megteremtője): Munkák és napok
• leszboszi költészet: Alkaiosz (témák: harc, politika)

Szapphó (szerelem)
Anakreón (bordalok)

dráma:

• hármas egység: cselekmény, idő, tér; továbbá 2 fontos fogalom: a harmónia és a gőg
• klasszikus triász (költők): Aiszkhülosz – Leláncolt Prométheusz, Perzsák
Szophoklész – Antigoné, Elektra, Oidipusz király
Euripidész – Phaidra, Medeia, Hippolütosz

• amfiteátrum típusú nézőtér, kecskebőrbe öltözve színészkedtek (kecske=tragos tragédia)
• híres komédiaíró: Arisztophanész – Békák, Darazsak, Madarak, Felhők

Szophoklész

Antigoné
- konfliktusdráma (harmónia gőg), a thébai mondakörbe tartozik

Laiosz király jóslatot kap, hogy fia meg fogja ölni és elveszi feleségül az anyját. Fiát kiteszi Kitarosz hegyére, ahol egy szolga megsajnálja és elviszi Polübosz királynak, akinek nem volt gyereke. Oidipusznak nevezi el. A fiút egy lakomán fattyúnak nevezik, ami után kutakodni kezd múltja után: megtudja a jóslatot, hogy megöli apját és feleségül veszi anyját. Ugyanekkor indul Laiosz is abba a jósdába és útközben összetalálkoznak. A két kocsis vitatkozni kezd, ki álljon félre, végül Oidipusz dühében lecsapja apját. Elmegy Thébába, ahol Kreón volt az ideiglenes király és annak adja húga kezét, aki megfejti találóskérdését.

Oidipusznak ez sikerül, így övé lesz Iokaszté, az anyja és a királyi trón. 4 gyerekük születik: Polüneikész, Eteoklész, Antigoné és Iszméné. 20 év után pestis pusztít, amely addig tart, míg meg nem tudják, ki volt Laiosz gyilkosa. Oidipusz keresni kezdi és rájön, hogy ő maga volt. Oidipusz kiszúrja a saját szemét, megfosztják mindenétől, száműzték, felesége felakassza magát. Két fia sem bocsájt meg neki, ezért megátkozza őket: nem fognak békében uralkodni, egymás kezétől fognak meghalni. A fiúk eldöntik, hogy felváltva uralkodnak, ám Eteoklésznek ez nagyon megtetszett. Bezárta Théba kapuit és nem engedte be Polüneikészt. Polüneikész segítséget kér, harcukban az átok beteljesül. Kreón lesz a király, aki parancsot ad, hogy Polüneikész holttestét nem lehet eltemetni.

-szerkezete:
I. expozíció (bevezetés): Antigoné és Iszméné párbeszéde - Antigoné szerint el kell temetni Polüneikészt.
II. bonyodalom: megjelenik Kreón, elmondja, hogyan ő akarja uralni a várost. Az őr megmondja, hogy Polüneikészt eltemették. Antigoné, Kreón, Iszméné, Haimón beszélgetése. Antigoné útja a sziklabörtönbe.
III. tetőpont: Teiressziász és Kreón párbeszéde. Teiressziász jóslata, átka.
IV. hanyatlás: Kreón megijed és helyre akarja hozni a dolgokat
V. végkifejlet: Antigoné, Haimón és Eurüdiké halála.
Kreón - elvakult, azt hiszi Antigoné a hatalma ellen lázad, az istenek jogosan megbüntették meg gőgje miatt
Antigoné - elszánt, áldozatának nagysága akkor mutatkozik meg, amikor a panaszdalban búcsúzik mindentől

RÓMA:

• a művészet pártfogója: Maecenas
• szobrászat: Marcus Aurelius császár lovasszobra
• építészet: Colosseum (gladiátorversenyek), Panthenon
• ebben az időben Róma császára: Augustus
• költészet: Catullus, Horatius (Az állam hajójához), Ovidius (Levél Tomiból), Phaedrus (A farkas és a bárány), Vergilius (Negyedik eclogae, Georgica, Aeneis)

Aeneis (eposz)

- ,,in medias res” kezdet

1.-6. ének: Odüsszeia felépítését követi
7.-12. ének: Iliász felépítését követi

Aeneas elmenekül Trójából és új hazát keres, amit meg is talál Itália földjén. Társaival 7 évig bolyonganak: Itália felé hajóznak, óriási vihar jön, ami szétszórja hajóikat és Líbia partjaira vetődnek. Eljutnak Karthágóba, amit éppen akkor építenek Dido királynő parancsára. Dido beleszeret Aeneasba, befogadja őket és lakomát szervez. A lakoma után Aeneas elmeséli trója pusztulását. Dido egyre jobban beleszeret és vadászatkor egy barlangba betérve szerelmük beteljesül.

Aeneasnak mennie kell, Dido könyörög neki, de mégis hajóra száll. Dido megátkozza,hogy legyen nagyon sok harca és elégeti magát a máglyán. Aeneas kiköt Szicílián, ahol versenyjátékokat szervez halott apja emlékére. Cumae-félszigeten ér partot, amely az alvilág bejárata, jóshely. Aeneas lemegy és találkozik a holtak szellemével.

- Vergilius túl akarja szárnyalni az Odüsszeiát, ezért azt is leírja, hogy Aeneasnak megmutatják a jövőt, annak nagyjait, köztük Augustust is