Az ókori görög irodalom

GÖRÖGORSZÁG:

• atomisták (mindennek az alapja az atom) és szofisták (politikai életre buzdítottak)
• filozófusok: Platón, Arisztotelész, Cicero
• oszloprendek: DÓR – egyszerű, vaskos

IÓN - csigavonalas
KORINTHOSZI – levéllel díszített

• épületek: Akropolisz (Athén fellegvára)
Parthenon (Pallasz Athéné temploma)
Pallasz Athéné szobra (alkotó: Pheidiasz)
A diszkoszvető (alkotója: Mürón)
• istenek lakhelye: Olümposz (Apollón, Dionüszosz, Aphrodité, Hephaisztosz, Posszeidón)
• múzsák (a művészet istennői) lakhelyei: Olümposz, Helikon, Parnasszus (Clió, Uránia, Thália)
• az első olimpiai játékok: i.e. 776

epika:

• trójai-mondakör (az eposz alapja)

Priamosz királynak azt jósolják mikor fia születik, hogy Párisz herceg hazája pusztulását fogja okozni. Kiteszi gyermekét az Ida hegyére és a pásztorok nevelik fel. Jóval kesőbb nem hívják meg egy esküvőre Ériszt (a viszály istennője), aki nagyon megharagszik és ezért aranyalmát dob be az esküvőre, amire az van írva, a legszebbiknek. Van 3 hölgy: Héra, Aphrodité, Aténé: úgy döntenek, hogy elmennek Páriszhoz (legszebb férfi), hogy döntse el melyikük a legszebb. Héra azt igéri, hogy Ázsia uralkodójává teszi. Aténé azt, hogy minden tudományba bevezeti.

Aphrodité pedig neki adja a legszebb földi nőt Helénét, akinek a férje Meneláosz. király). Párisz Aphroditét válassza és megkapja Helénét. Heléné és Párisz Trójába mennek, mindenki örül, csak Kassandra jósnő nem. Azt mondta, hogy Heléné óriási veszedelmet hoz rájuk. Jóstehetségét Apollóntól kapta, de Apollón megátkozta, hogy senki se higyjen neki. Megindul a 10 évig tartó háború. 9 évig nem történt semmi, ám a 10. évben a két legvitézebb hős elesik: Hektor (trójai) és Akhillesz (spárta). A trójaiak cselhez folyamodnak: óriási lovat készítenek, éjszaka kibújnak belőle és mindenkit lemészárolnak. Csak Aeneásznak sikerül megmenekülni. A görögök hazamennek, csak Odüsszeusz bolyong további 10 évig még a tengeren.

Homérosz

Illiász
- a 10 évig tartó trójai háború 9.évének a leírása, 24 énekből áll
- Akhilleusz: a legvitézebb spártai harcos, a hírnév fontosabb neki, mint az élet; önző és bosszúvágyó
- Hektor: a legvitézebb trójai harcos; nős, gyereke van, védi szülőhazáját

Agamemnón zsákmányul ejtette Krüszéiszt (Apollón papjának a lánya). Az apa vissza akarja kapni lányát, de Agamemnón elutasítja így az bosszút kér Apollóntól. Apollón mérgezett nyilakat lő a görögök táborába és kitör a dögvész, ami csak akkor múlhat el, ha a lányt visszaadják. Agamemnón visszaadja, de elveszi Akhilleusz zsákmányát, Briszéiszt. Akhilleusz erre megsértődik és arra kéri anyját, Thétiszt, hogy álljon bosszút: az istenek csak a trójaiakat támogassák a harcban. Zeusz azt tanácsolja Agamemnónnak álmában, hogy még aznap indítsa meg a harcot.