A középkor

A középkor

- az egyház nagyon fontos szerepet töltött be
- cél: felkelteni a figyelmet a láthatatlan dolgokra, túlvilági boldogaság

1. kora középkor: elszegényedés, kialakul a latin keresztény kultúra és a földesúri rendszer
2. kora középkor: létrejön a Nyugatrómai Szent Birodalom, a hűbéri rendszer (feudalizmus) illetve két új társadalmi osztály: a nemesség és a jobbágyság, megindul a fejlődés, az egyház nagyon erős: keresztes háború (a Szent föld visszaszerzése)
invesztitúraharc (a pápa és a németrómai császárok hatalmi harca)
3. kései középkor: hanyatlás, véres háborúk, pusztító járványok

FILOZÓFIA:
- patrisztika, skolasztika,teocentrikus világnézet

MŰVÉSZET:
román: dísztelen, vastag falak, egyetlen dísz: félköríves kapu, iniciálék, érzelem nélküli arcok
- Pisa-i ferdetorony, esztergomi és pécsi székesegyház
gótika: katedrálisok, vékony falak, sok díszítés, csúcsívek, nagy ablakok, szárnyas oltárak. - kassai Szent Erzsébet dóm, Notre Dame, milánói dóm, westminsteri apátsági templom

EGYHÁZI IRODALOM:

- a művelődés központjai: kolostorok, iskolák, könyvtárak
- az egyház szerint a földi élet egy siralomvöly, cél a túlvilági boldogság
- az irodalmi nyelv: latin
- új irodalmi műfajok: apokrif iratok, mártír akták, legendák, bibliai magyarázatok, himnuszok.
- jelentős személyek:

Szent Ambrus - Milánó püspöke, ambruziánus versforma
Szent Jeromos - bibliafordító (Vulgata)
Szent Ágoston – filozófus, művei: Vallomások, De civitate dei (Isten országa)
Nagy Szent Gergely - megteremti az egyházi zenét, gregorián énekek, rögzíti a liturgiát

legenda = olvasandó; szentekről szóló történetek, Arany legenda (gyűjtemény)
himnusz: dicsőítő, ünnepi költemény, szntekhez való túlzott érzelmiség.
- Mária szépségét ünneplő himnuszok = Mária planctusok (siratóénekek)
Pierre Abelard: Héloise
Jacopone de Todi: Stabat Máter
Celanói Tamás: Dies Irea (Harag napja)

VILÁGIRODALOM:

• a lovagi epika:

- spanyoloknál Cid- énekek: Don Rodrigo Diaz de Vivar
- franciáknál Roland- ének: Nagy Károly háborúi ”chanson de geste” – a tett éneke
- oroszoknál Igor ének: tatárok ellen küzdő orosz vitézekről
- németeknél Nibelung- ének: Sigfried szerelme Krimhilda iránt
- keltáknál: Artúr király és a kerek asztal lovagjairól szóló énekek: Lancelot lovag
Grál mondakör: Perceval: Lohengrin
Roland - ének

Roland, Nagy Károly unokaöccse, vitéz harcos, részt vesz nagybátyja ibériai hadjárataiban. Pogány szaracénok ellen harcolnak. Zaragóza királya, Marcile király áll ellent. Követeket küld Nagy Károlyhoz, kincseket és túszokat ígér, hogy majd megkeresztelkedik. Roland azt mondja, ne higgyenek neki, de mások azt javasolják fogadja el. Roland ajánlkozik, hogy viszontkövetségbe megy, de Nagy Károly félti őt. Mivel Roland nem mehet, menjen Ganelon, aki bosszúból árulóvá válik. Azt javasolja, hogy Roland maradjon utóvéd csapatnak, akit aztán Marcile király serege megtámad. Rolandnak van egy jó barátja, Olivér, akinek van egy kürtje: Oliphan. Roland büszke, addig nem fúj bele a kürtbe, amíg majdnem mindenki nem halott. Nagy Károlyék megbosszulják a halálát. II. rész: Franciaországban játszódik. Marcilet párbajban legyőzik és felesége felveszi a kereszténységet, Ganelont kivégzik, Roland menyasszonya belehal a halálhírébe. Nagy Károly újabb hadjáratra készül.

Trisztán és Izolda

Trisztán a nagybátyja Marke számára megkéri Aranyhajú Izolda kezét, aki őt valamikor sebeiből kigyógyította. Bájital miatt egymásba szerettek és nem tudtak egymásról lemondani. Titokban találkoznak. Sokáig tudják titkolni szerelmüket. Amikor kiderül, Trisztánnak menekülnie kell. Később Trisztán feleségül veszi Fehérkezű Izoldát, de nem szerelmes belé. Egyszer Trisztán halálos sebet kap, amiből csak Aranyhajú Izolda tudná meggyógyítani. Kéri feleségét, küldjön érte. Meghagyja, hogy ha Izoldával jön a hajó, akkor fehér vitorlát, ha nem, akkor feketét húzzanak fel. Már csak a remény tartja benne az életet, amikor feltűnik a hajó fehér vitorlával. Felesége azt hazudja, hogy fekete, mert féltékeny, ezzel Trisztán halálát okozza. Aranyhajú Izolda is belehal.

• a lovagi líra:

trubadúr líra: a nő feltétlen tisztelete, a férfi teljes alárendeltsége, bonyolult strófaszerkezet
- legjelentősebb műfaj a ballada, szonett, tercina, alba (hajnali dal)
vágánsköltészet: vagans = művelői vándorló diákok vagy szerzetesek voltak, lázadó versek a kor rendszere ellen, egyházbírálat, az ifjúság és a szerelem dicsőítése
- legismertebb gyűjtemény a Karmina Borana (200 diákdal)

Alighieri Dante

- iskolái: Bologna, Párizs
- Firenze kormányzója lesz, a pápapártiak támogatója, később csalás vádjával elítélik
- száműzetésben élt Padovában, Ravennában, Veronában

Az új élet (La vita nuova): az első lírai regény, Beatrice-hez (múzsája) írta
Isteni színjáték (La divina commedia): lírai, filozófiai költemény

- eredeti címéhez Bocaccio tette az ,isteni’ jelzőt
- stílus: dolce stil nuovo (nagy hangsúly van az őszinteségen, nemzeti nyelven írt)
- formai jellemzői: 3-as szám terciákban van írva, 3x33 énekből áll + 1
- szerkezete: összesen 100 énekből (cantó) áll

1.pokol (9 szűkülő kör) kísérő: Vergilius
2.purgatórium (9 gyűrű a csonka kúp oldalán)
3.paradicsom (9 égbolt) kísérő: Beatrice
- mindhárom résznek 3-as értelme van: a túlvilági út leírása, politikai üzenet, a lélek útja Istenhez
- folyók: Acheron, Styx
- vadállatok: párduc- az irigység és paráznaság jelképe

oroszlán - kegyetlenség, erőszak, gőg
nőstény farkas - kapzsiság, telhetetlenség

Francois Villon

- az alvilág költője a legsötétebb időszakban élt: 100 éves háború, rózsák háborúja
- szerette a nőket, az italt, sokszor lopott, pénzszűkében élt
- verseinek szereplői: zsebmetszők, prostituáltak, iszákosok; tolvajnyelven írt
Kis Testamentum
- végrendelet, hagyatéki vers, kitalált dolgokat hagyományoz, pl. haját borbélyára, cipőt a vargára

Nagy Testamentum

- jellemző az ellentét, ajánlásban akrosztichont (a sorok kezdőbetűiből kijön a neve) használ
- szembenéz életével: tudja, hogy bűnös, de hisz abban, hogy Isten megkegyelmez neki

Ellentétek
Ballada tűnt idők asszonyairól
Ballada tűnt idők lovagjairól

KALEVALA (finn nemzeti eposz)

- Elias Lönrott gyűjtött össze folklórénekeket, ezeket egybeszerkesztette, átírta és kiegészítette
- 3 főhős: Vejnemönen – a legjobb, varázsló, gyógyító és rontó hatalma van
Ilmarinen - kovács, természetfeletti erővel rendelkezik, ő szerkesztette meg a Szampót (csodamalom), amely dolgot őröl: só, liszt, pénz
Lemminkejnen - léha, messzivágyó.
- Kalevala = a kaleva nemzettség lakóhelye; Phjola - észak földje
- a két nép harcairól szól, a finnek őstörténetét mondja el

A középkor Magyarországon

- ősvallás a sámánizmus, a sámánok (regösök) révületbe estek, szövegeket mondtak, amiből a rituális ének származik

• líra: munkadalok
ráolvasások, bájolók
siratóénekek

• epika: eredetmondák - Csodaszarvas
honfoglalásról szóló mondák - A fehér ló mondája, Vérszerződésről
kalandozásról szóló mondák - Lehel kürtje, Botond
államalapításról szóló mondák - Csanád monda

A LATIN NYELVŰ IRODALOM

egyházi irodalom: a kereszténység felvételével meghonosodik az írásbeliség
- fontos iskolák: Pannonhalma, Székesfehérvár
- műfajok: legenda (Szent István, Margit-legenda, Szent Gellért)

Himnusz (siratóénekek a tatárdúlta Magyarországról)
prédikációk: Temesvári Pelbárt
világirodalom:
a.) jogi irodalom: adományozás, alapítás, bírói ítélet
b.) történeti irodalom: krónikák, geszták

Anonymus: Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedeteiről)
Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai
Kálti Márk: Képes krónika
A MAGYAR NYELVŰ IRODALOM

- nyelvemlékek (rögzített anyagok, melyek a mát megelőző korban keletkeztek):
szórványemlékek: idegen nyelvű szövegekben szórványosan előforduló magyar szavak.
A tihanyi apátság alapítólevele (1055)
„A Fehervuaru rea meneh hodu rea.”- A Fehérvárra menő hadiútra.

szövegemlékek: összefüggő magyar nyelvű szöveg
vendégszövegek = latin nyelvű kódexben előforduló szövegek, ezt anyakódexnek nevezik
kódexek: teljes egészében magyarul írt könyvek. Az apácák számára a szerzetesek latin nyelvű szövegeket fordítottak, ezt kolostori irodalomnak nevezik.

Halotti beszéd és könyörgés
- Deákiban találták egy misekönyvben, melyet Pray György ismertetett, ezért Pray-kódex
„
Láttyátuk feleim szümtükkel mik
Vogymuk. Isa pur ës chomu vogymuk.
Mënyi milosztben terümtevé
Elevémiü isemüküt, Ádámut, ës
Odutta vola nekiparadisumut házoá.”

Ómagyar Mária - siralom
- az első ránk maradt vers; egy latin Mária-himnusz szabad fordítása, melyben Szűz Mária keresztrefeszített, halott fiát siratja

„Világ világa,
Virágnak virága!
Keserüen kínzatul,
Vos szegekkel veretül”

A 14. századtól kezdve megjelennek az első magyar fordítások:
Margit- legenda: Ráskai Lea másolta.
Jóka i- kódex
- az első teljes magyar nyelvű könyv
- Ehrenfeld Adolf bukkant rá Nyitrán, Assisi Szent Ferencről szóló legendák vannak benne.

Huszita Biblia
- 3 kódexben maradt meg: Bécsi- kódex (Ószövetség)
Müncheni kódex (4 evangélium)
Apor- kódex (Zsoltárok)

Érdy- kódex: a legteljesebb magyar legendagyűjtemény
- egy karthauzi névtelen prédikációs könyve, legnagyobb terjedelmű

Szent István király nagy legendája
- István támogatta az egyházat, a szegényeket. Volt egy látomása, hogy a besenyők meg fogják támadni a magyarokat, így előre tudta értesíteni az embereket.

Felicián megsebesíti Erzsébet királynőt (részlet a Képes Krónikából)
- Zách Felicián meg akarta ölni a királynét és családját, de nem sikerült neki. A királynőnek levágta 4 ujját. Kegyetlenül bűnhődött tettéért,mert egész családját kiirtották