A magyar romantika - reformkor

A magyar romantika – reformkor

Széchenyi István
Hitel
Világ
Stádium
Kölcsey Ferenc

Elfojtódás (szentimentalista vers)

- a magányosságáról ír
Rákóczi hajh’ (vers)
- az író szerint kihalt a hazafias érzés emberekből, megjövendöli a forradalmat
Csolnakon (műnépdal)
- elvágyódásról és a szabadság hiányáról ír
Vanitatum vanitas (Hiúságok vására)
- tagadja a bölcsek tetteit, szerinte minden hiábavaló és múlandó

Himnusz

1. rész: fohászkodik, áldást kér, szerinte eleget szenvedett már a magyar nép
2.-3. rész: felidézi a dicső múltat, a honfoglalást, a törökök elleni harcokat
4.-6. rész: a szomorú múlt jelenik meg: vereségek, tatárok, bujdosók
7. rész: a sivár jelent mutatja be, sok ellentét jellemző (kedv halálhörgés)
8. rész: szánalomért könyörög
mondanivaló: A magyarság maga okozta vesztét, de megérdemli a jobb jövőt a sok szenvedés után.

Zrínyi dala

- párbeszéd Zrínyi és a Vándor között, aki keresi a dicsőséget; Zrínyi bemutatja a pusztuló hazát és felmerül a nemzethalál is
A szatmári adózó nép voltáról
- a megyében elviselhetetlen a helyzet: a nép éhezik; ő maga is nehezen él, mert adóznia kell és tele van kölcsönökkel
Az örökös megváltás ügyében
- jobbágyszabadságot szeretne, szerinte így jobb lenne a földesúrnak is, mert nem lenne lázadás
A magyar nyelv ügyében
- minden felirat legyen magyarul
Búcsú az országos rendektől
- lemond tisztségéről, mert a maradiak győztek az országgyűlésen
Rebellis vers
- rebellisek = osztrák önkényuralom-ellenesek; Magyarország megérdemli sorsát, mert elhalasztotta a történelmi lehetőségeket
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
- parainesis = intelem, buzdítás; élettapasztalatainak összegzése, a fiatalokhoz is szól hazaszeretetről és emberiségről

Huszt (epigramma)

1.-4. sor: romos vár, kísértet, első költői korszakák jellemzi
5.-8. sor: nem keseregni kell, hanem tenni a jelenért, disztichon

Zrínyi 2. éneke

1.-3. versszak: könnyörgés
2.-4.versszak: a Sors elutasítása, mert a hazafiak nem szeretik a hazát

Vörösmarty Mihály

- a Nemzeti kör elnöke, a romantikus triász tagja, szereti Perczel Etelkát, felesége: Csajághy Laura
• epika: Zalán futása (eposz)

- hexaméterben van írva, Zalán menekülését írja le Árpád elől, nemzeti mitológiát teremt (beavatkoznak az istenek)
1. rész: Árpád és Zalán harca, Zalán bukásának okai az erkölcsi hanyatlás és a dölyfösség
2. rész: szerelmi történet – a Délszaki Tündér szerelmes Deli Hajnába, aki viszont Kacagós Etét szereti. Végül a tündér megsemmisíti magát.
előhang: a régi dicsőséget idézi, a honfoglalással tettekre ösztönöz

Cserhalom
Eger elbeszélő költemények a hunokkal és a törökökkel helytállásról
Széplak
A két szomszédvár családi tragédiák
Tündérvölgy
A rom
Csongor és Tünde (mesedráma)

- ,,Mi a boldogság titka?”
- szereplők: evilági szint (Csongor, Balga, Ilma)
nem evilági szint (Tünde, Mirigy, Kurrah, Berreh, Duzzog)
jelképes alakok (Kalmár = pénz, Fejedelem = hatalom, Tudós = tudás)

• líra: Szózat

1.-2. versszak: felszólít a hazaszeretetre, jellemzőek az ellentétek
3.-5.: a dicső múltat, az önfeláldozó pillanatokat, Hunyadit, Árpádot és Rákóczit idézi
6.-7.: a sok szenvedés után a magyar népnek is joga van beletartozni a népek családjába
8.-10.: kell, hogy legyen eredménye a szenvedésnek, a reformkor jelszavai: ész, erő, akarat
11.-12.: felvázolja, hogyan fog kinézni a nemzethalál, tagadja az előzőkben elmondottakat
13.-14.: az első két versszak ismétlése más szórrendel, ami így erős parancsot fejez ki

Guttenberg-albumba (epigramma)
- a könyvnyomtatás 400. évfordulója csak akkor ünnep, ha béke van

Gondolatok a könyvtárban (filozófiai költemény)

1. rész: könyvtár = élet és az emberiség rongyai, társ. egyenlőtlenségekről ír, ellentétek jellemzőek
2. rész: könyvek = események, ruhák viselői = szörnyű valóság
Meg kell a könyveket semmisíteni? – nem, mert vannak költők akik harcolnak a haladásért
3. rész: a nemzetnek meg kell oldania a feladatait, a haza felemelését említi

Országháza (vers)

- bírálja a korábbi uralkodó osztályt, szerinte a jobbágynak a haza csak munkát és adót jelent

• szerelmi líra: Késő vágy (elégia)
- vágy az ifjúság és a szerelem után
Ábránd
- vallomás; nagyon ragaszkodik a szerelemhez; mindent kiáll,mert élni akar
A Merengőhöz
- az ábrándozás az élet megrontója, félti szerelmét a csalódástól
• a szabadságharc bukása után:
Harci dal
Szabad sajtó
Emlékkönyvbe
Átok

- Görgeyre szór átkot, aki árulóva vált

Előszó
1. rész: tavaszi képek = reformkor, ünnepélyes hangvétel, vész előtti csend
2. rész: vihar = az elveszett szabadságharc, a harc mindent tönkretett; vérontás, pusztulás képei
3.rész: tél = jelen, önkényuralom; a szabadságharc egy katasztrófa volt a világnak
4.rész: újra tavasz van, de hazug az elnyomás miatt

A vén cigány (rapszódia)

- a Krími-háború ihlette, szerinte a költőnek nem szabad elhallgatni
1. versszak: látszatra bordal; a cigány maga Vörösmarty, aki biztatja magát az írásra
2.-3.: feszültség, jégverés = a szabadságharc bukása
4. vsz.: halucinációszerű kérdések
5. vsz.: a múltat bibliai és mitológiai képekkel idézi fel, az ember természete nem változott meg
6. vsz.: az űrből figyel, a Föld tele van piszokkal, meg kellene tisztulnia
7. vsz.: bízik a szebb jövőben