Arany János

Arany János

- iskolái: Nagyszalonta, Debrecen
- további városok: Kisújszállás, Máramarossziget, Geszt, Pest, Nagykőrös
- felesége: Ercsey Julianna

EPIKA

Az elveszett alkotmány (szatirikus eposz)
- a Kisfaludy Társaság hirdetésére írta
- a maradiak és a haladók harca Q vármegyében

Toldi (elbeszélő költemény)
Toldi estéje
- Toldi Miklós öregkorát mutatja be: legyőz egy olasz vitézt, megöl 3 ifjút a királyi udvarban, Bence meghal

Toldi szerelme
- Toldi férfikora ill. szerelmei, ír a nápolyi hadjáratról és Piroska bűnhődéseiről

A nagyidai cigányok (vígeposz)
- a várat ostromolják, a kapitány elmenekül, így a cigányok veszik át a hatalmat élükön Csóri vajdával. Elhasználják az összes puskaport és az egyik cigány az ellenség után kiált, hogy milyen jó, hogy elmennek, mert már nincs puskaporuk. Erre azok visszafordulnak és felrobbantják a várat.

Bolond Istók (eposz)
- szerinte a szabadságharc a nemzet hibái miatt bukott el
- ,,szőlősgazda hasonlat” a jég elveri termését, kétségbeesésében csak kacagni tud

Buda halála (honfoglalási eposz)
- Buda és Etele hatalmi harca, akik felváltva uralkodnak. Etele sikeresebb, amiért Buda féltékeny lesz. Feleségeik Gyöngyvér és Ildikó is viszálykodnak. Etele egy jóslat szerint király lesz és kardot kap, amit Buda ellop, majd párbajban megöli Etelt.
- Arany rá akart mutatni arra, hogy szerinte nem jó döntés a németekkel kiegyezni

KÉSŐI EPIKAI MŰVEI:

Családi kör
A Jóka ördöge
A fülemüle
A bajusz

Kis balladák: Varróleányok
Szőke Panni
Rákócziné

A nagykőrösi-korszak balladái
- történelmi drámák, nincs homály, fő téma: önkényuralom
Rozgonyiné
Mátyás anyja
Zách Klára
V. László

- Cillei Ulrik megölése után a király megesküszik, nem torolja meg a gyilkost. Ígéretét megszegi, mert kivégezteti Hunyadi Lászlót
- páros versszak: jellemző a párbeszédes forma, a lelkiismeret-furdalás és a hallucináció
- páratlan verszzak: a rabok szökése; a király Csehországba menekül, ahol megmérgezik
Ágnes asszony (lélektani ballada)
- két helyszín van: a patakpart és a tömlöc
1.rész: feszültség, titok, gyanúsítgatások, a hajdú elviszi Ágnest
2. rész: Ágnes fél, hogy megőrül. Kiderül bűne, hogy szeretője megölte férjét és ő is bűnrészes volt. A szeretőt kivégzik, Ágnes életfogytiglant kap, de elengedik, mert időközben megőrült.
3.rész: Ágnes még mindig a lepedőjét mossa, pedig a folt már rég eltűnt róla

Szondi két apródja
- Drégely várának ostromát írja le a törökök idején
- két helyszín van: a domb, ahol a dalnokok állnak (múlt) és a törökök tábora (jelen)
- páratlan versszakok: az ostromkor Szondi nem adja fel a harcot, megsemmisíti a vár értékeit és kirohanva a várból megölik.
- páros versszakok: a szolga rá akarja venni az apródokat, hogy menjenek le a dombról és énekeljék meg a törökök dicsőségét, ám az apródok átkozzák Szondi gyilkosát

A walesi bárdok
- Edwárd király leigázta Wales-et és 500 dalnokot (bárd) végeztetett ki, mert azok nem dicsőítették
1.rész: Edwárd lovagol, cinikus, a nép némassággal tüntet
2.rész: Montgomery-ben vendégeskedik, ahol nem köszöntik és nem éljeneznek. Három bárd kezdi el vádolni, amiért máglyahalált kapnak.
3.rész: a király bűnhődik; nem alszik, mert egyfolytában a vértanúk dalát hallja, megőrül

Az Őszikék-korszak balladái
- tragikusabb balladák, jellemző a falusi téma és a babonák
Tengeri-hántás
- Tuba Ferkó szerelme, Dalos Eszti teherbe esik. A lány öngyilkos lesz, Feri pedig holdkóros és lezuhan egy toronytetőről.
- az utolsó előtti sorokban figyelmeztetések és kommentárok vannak

Vörös Rébék
- Rebi egy boszorkány, aki miatt Pörge Dani szerelmes lesz Terába. Tera megcsalja férjét, aki egy kasznár, Dani pedig elkergeti feleségét. Lelövi a varjút (a boszorkány) és bujdosni kezd. Megöli a kasznárt és egy görög kereskedőt. Pörge Danit felakasztják és holtteste a varjak martalékává válik.

Tetemre hívás
- Kund Abigél öngyilkosságba kergeti szerelmét, Bárczi Benőt és a holttest vérezni kezd a gyilkos jelenlétekor

Híd-avatás
- Arany szerint divat lett az öngyilkosság, nemcsak csillogás van Bp.-en, hanem nyomor is
- egy kártyavesztes fiúnak látomása van a hídon: akik ott öngyilkosok voltak (prostik, becsapottak, nyomorgók, milliomosok) megismétlik halálugrásukat. Végül a fiú is leveti magát a vízbe.

LÍRA

Emléklapra
Kertben
Évnapra
- a szabadságharckor a hazafiak csak titokban ünnepelhetek
Emlények I.-III.
I.: arra a híresztelésre reagál, hogy Petőfi nem tűnt el Segesvárnál. Ő is reménykedik, de érzi, hogy nem látja már újra barátját.
II.: az Antigonéból idéz
III.:a forradalmi gondolat = por, meglátogatja Petőfi szelleme; az író még mindig nagy hatással van költészetére
Letészem a lantot
- lant = toll, szerinte nincs miért írnia, mert a szabadságharc elbukott
1.versszak: eltűntek a múlt értékei
2.-5.versszak:bemutatja a reformkort, mert abban az időben mindenki tett valamit a hazáért
6.-7.versszak: jelen, hiábavaló a költészet, mert ha a nemzet halott, akkor a költészet is az

Ősszel
1.-5.versszak: az író unatkozik és olvasni akar. Választhat Homérosz, a görögök csodás világa és az Osszián között. Végül az Ossziánt választja.
6.-10.versszak: negatív leírás, mintha Ossziánnal beszélgetne; a kelták pusztulása = a szhc. Bukása

Koldus ének
- egy katona azt meséli, hogy a szabadságharcban elvesztette a karját és most koldulnia kell. Szerinte ha mindenki vitézül harcolt volna, nem vesztettek volna.

ÖREGKORI KÖLTÉSZETE

- Arany a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, folyóiratai: Szépirodalmi Figyelő, Koszorú
Őszikék (kötet) ún. Kapcsos-könyv
- őszinte verseket tartalmaz, nincs bennük bizakodás, a világ számára idegen
- a körülötte zajló életről ír: Öreg pincér
Hírlapáruló
- foglalkoztatja a halál gondolata is: A tölgyek alatt
- továbbá emlékeit és pályája eredményeit összegzi: Tamburás öreg úr

Epilógus (= utóirat)
1.rész: egyszerű és szerény élete volt, sok megaláztatás érte paraszti származása miatt, megmutatja hozzáállását a világhoz, a kis dolgok is örömet okoznak neki
2.rész: nem azt kapta az élettől, amit várt; kételkedett önmagában
3.rész: vágyairól ír (független nyugalom, több idő alkotásra)