Magyar reneszánsz (15 – 17. sz.)
Viszonylag gyorsan megjelent Magyarországon a reneszánsz, mert ennek a művészetnek és a humanista irodalomnak nagy támogatója volt Hunyadi Mátyás (király). Mátyás maga is humanista műveltségű volt, és humanistákat hozatott udvarába.
A magyar reneszánsz építészet legszebb emlékei a Visegrádi palota, Budai várpalota.
Mátyás udvarának fontos része volt híres könyvtára, Corvina, kb. 1000 kötetet tartalmazott, ezeket corvináknak hívjuk. Mátyás saját jelvényével látta el őket. Mátyás halála után a könyvtárat széthordták, majd a török mohács után elpusztította.
Ma a Corvinák közül 213 kötet maradt fenn, ebből Magyarországon 53 van. Mátyás kísérletet tett a könyvnyomtatás meghonosítására is. Az első Magyarországon nyomtatott könyv a Budai krónika.
Mátyás király egyetemet alapított, nevelője Vitéz János segítségével. Pozsonyban alapították meg Academia Istropolitana néven, ez az első magyar egyetem.
Néhány év alatt e humanista légkörben bontakozott ki Janus Pannonius Ferrarában és Padovában kiművelt tehetsége is. Az első, Európában is tisztelt, elismert magyar költő még latinul verselt.
A reneszánsz irodalomnak 4 korszaka volt:
1450-1530 = humanizmus
1530-1570 = reformáció
1570-1600 = reneszánsz fénykora
1600-1640 = késői reneszánsz
Humanizmus:
Jannus Pannonius
Legnagyobb humanista költő. Műveit latinul írta. Eredeti neve Csezmiczei János. A Dráva vidékén született. Édesapja korán meghalt, édesanyja Vitéz János nővére. Nagybátyja 13 éves korától támogatja, Itáliába küldi tanulni. Jogot és teológiát tanul. Közel 8 évet tölt Itáliában, később pécsi püspök lett. Nézeteltérésbe kerül Mátyással és részt vesz egy Mátyás elleni összeesküvésen. Mátyás bosszújától félve elmenekül, de megbetegszik és a Zágráb melletti Medveváránál halt meg.
Műveit 3 részre osztjuk:
• Epigrammák - kigúnyolja a múltban való kesergést, röviden és szúrósan fogalmaz.
• Dicsőítő énekek – tanárairól írja
• Elégiák
Epigrammái: Pannónia dicsérete
•Összehasonlítja Pannóniát (Magyarországot) Itáliával (Olaszországgal). Eddig csak Olaszországban voltak könyvek, most már Magyarországon is vannak.
Magyarország neki köszönheti a verseket, könyveket, ill. az irodalmat. Büszke magára.
„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek
s most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!“
Sok epigrammájában az egyházat bírálja, ebből a legismertebb: Kikacagja a római búcsúsokat.
•Az epigrammát abból az alkalomból írja, hogy a pápa 1450-ben szent évet hirdetett. Az nyerhetett bűnbocsánatot, aki Rómába zarándokolt, meggyónt és pénzadományt adott. A zarándokokat és a pápát is kigúnyolja.
Elégiái: legismertebb elégiája a Búcsú Váradtól
1-3. versszak – a téli tájat ábrázolja Várad felé.
4. versszak – elbúcsúzik a város nevezetességeitől /gyógyforrások/
5. versszak – búcsúzik a Váradi híres könyvtártól.
6. versszak – királyi szobroktól búcsúzik.
7. versszak – Szent Lászlót szólítja meg, ki a város védőszentje, hogy oltalmazza az egész várost.
Minden versszak végén visszatér a refrén: „Fel hát az útra, társaim, siessünk!“
Sürgeti társait, mivel várja már az új feladatokat.
Egy dunántúli mandulafácska – saját magát a dunántúli mandulafához hasonlítja, mert úgy érzi, hogy egyforma a sorsuk. A Mecset oldalán, télvíz idején virágba borul a fa, korán kinyílott, ezért halálra van ítélve és megfagy. Ö is úgy érzi, korán érkezett Magyarországra és költészetét csak kevesen ismerik.
Balassi Bálint
A magyar világi líra megteremtője. Zólyom várában született. Édesapja Magyarország egyik legtekintélyesebb főura volt. Tanulmányait Besztercebányán és Nürnbergben folytatta. 1569-ben édesapját perbe fogják, és a család Lengyelországba menekül. 1572-ben az apa kegyelmet kap, és visszatérnek Magyarországra. Néhány évig az Egri várban szolgált, mint lovas hadnagy. Később feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát. Felesége hozományát érvénytelenítették. A török hódítása idején Esztergomnál harcolt. Itt lőtték le. A Balassiak sírhelye Hibbén található.
Költészetét 3 részre osztjuk:
• Vitézi költészet
• Szerelmi költészet
• Istenes-versek
VITÉZI KÖLTÉSZETE
– verseiben a török elleni harcokat énekli meg. 3 nagy vitézi verse van:
Borivóknak való – tavasszal írja, az eleje hasonlít a népköltészethez.
Egy katonaének – 2 részre osztható. Az első részben (1-4) a vitézeket szólítja meg, és hozzájuk írja kérdéseit. A katonaélet szépségéről ír, bemutatja lovaikat, fegyverzetüket. Az 5. versszak a vers központi gondolata – emberségesek és bátrak a vitézek. A 2. rész a vitézi élet veszedelmeit mutatja be, megemlíti az áldozatokat, de a helytállást és a kitartást is.
Balassi-strófa: egy versszak 3 sor. Rímképlete: aab – ccb – ddb
Búcsú hazájától – az eső versszak hazaszeretetét támasztja alá, a versben nemcsak hazájától búcsúzik, hanem vitézektől, a vitézi élettől, és Júliától is, akitől a legtöbbet szenvedett.
Tudatos és nagyon tehetséges művész volt, kora nem ismerte el kellőképp.
SZERELMI KÖLTÉSZETE
– udvarló jellegű, könyörög a hölgynek, bókol, hízeleg, gyakran esik túlzásokba. Igazi nagy szerelme Losonczy Anna, akit műveiben Júliának nevez. Ez a szerelem egész életében végigkíséri. Losonczy Anna férjes asszony, a nála sokkal idősebb Ungrád gróf a férje. Amikor a gróf meghal, a költőben felcsillan a remény, hogy rendezheti életét. Anna nem vette komolyan udvarlását, elutasította a költőt. A Júlia-versek is udvarló jellegűek, sok bennük a hasonlat, a virág szimbólum. Legismertebb verse: Hogy Júliára talála. A költőnek már nem ér semmit az élet Anna nélkül. Szerelmet vall Júliának. A vers tele van hasonlatokkal, virág-szimbólumokkal. Minden versszakot egy korabeli köszönés zár. Minden verssor 8 szótagból áll.
A költő írt ún. Célia-verseket is, ezeket Lengyelországban írja Sárkándy Annához, aki vendéglátójának, Wesselényinek volt a felesége, vagy feleségéhez, Dobó Krisztinához.
ISTENES VERSEI
– életében gyakran kereste az Istent, verseiben általában bűnei megbocsájtásáért könyörög.
Reformáció
Az irodalom már magyar nyelvű. A 16. században egy új mozgalom bontakozik ki, a reformáció. Németországban keletkezett, 1517-től számítjuk, Luther Márton vezetésétől. Magyarországon kezdetben üldözték a reformáció híveit, de a Mohácsi csata után egyre több híve volt Magyarországon is. A reformátorok iskolákat, nyomdákat alapítottak. Írásaikban a nemzeti nyelvet használták.
Kialakul egy új protestáns arisztokrácia, mely művészetkedvelő, művelődő. A reformáció hatásaként a polgárok körében is terjed az írás-olvasás, a bibliaismeret és fölvetődik a bibliafordítások szükségessége. Sylvester János 1541-ben az újtestamentumot, Károli Gáspár 1590-ben a teljes magyar vizsolyi Bibliát bocsátja közre.
Célja: hogy mindenki a saját nyelvén olvassa és magyarázza a szent szöveget.
Elterjednek a zsoltárfordítások, zsoltárírások. Emellett megjelennek világi irodalmi műfajok is: virágénekek, alkalmi dalok, helyzetdalok, tanítómese, bibliai história, dráma.
A reformátorok mellett nagy szerepe volt az énekmondóknak. Ők terjesztették számos mondánkat. Általában két történetet adnak elő:
Históriás énekek – történelmi esemény
Széphistóriák – szerelmi történetek.
Énekmondók: Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter – Toldi monda
A legjelentősebb prédikátor - író Bornemissza Péter. Ő írta a Siralmas énnéköm kezdetű első hazafias verset. A vers hangulata szomorú. Minden versszak végén ott a refrén: „Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!“ Nem érzi jól magát, de akar lakást találni. A reformáció híve volt Bornemissza Péter, s ezért üldözik. Archaikus szavakat használt, a vers ö-ző nyelvjárásban íródott.
