8. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A KLASSZICIZMUS
EURÓPÁBAN (1600-1800)

A klasszicizmus egy filozófiai korszak – szellemi hátterét a felvilágosodás jelenti. Az új gondolkodásmód hátterében a tudományok fejlődése állt. A skolasztikus világkép teljesen átformálódik. Kopernikusz cáfolja a geocentrikus elméleteket, Galilei már az újfajta elméleteket tanítja. Felfedezik Amerikát, Newton az abszolút fizika atyja. A filozófusok, mint Voltaire és Rousseau cáfolják, hogy az ember eredendően bűnös, szerintük minden ember egyenlőnek születik. Megkérdőjelezik a királynak az istentől való hatalmát. Az embereket meg kell tanítani gondolkodni. Descartes: „Gondolkodom, tehát vagyok!” Kidolgozzák a gondolkodás módszertanát, empirizmus – a tapasztalati tényekből kell kiindulni = indukció. Franciaországban terjedt el a racionalizmus – az általános következtetéseket kellett utólag bebizonyítani = dedukció.
A francia felvilágosodás tudományos eredményeit foglalta össze az Enciklopédia (1751-1772). Ez a lexikon már a materialista világnézetet tükrözte. Szerkesztője Denis Diderot volt, annak segítője D’Alambert. Istennek tulajdonították a világ teremtését, mert azt nem tudták magyarázni. Szerintük Isten megteremtette a Földet, majd magára hagyta – nem hittek az isteni gondviselésben – deizmus.
A klasszicisták Arisztotelész: Poétika c. művéből indultak ki. A tökéletességre áhítoztak, céljuk a tanítás is. Hitték, hogy szép az, ami igaz. Híres klasszicista épületek: a párizsi Louvre és az Invalidusok dómja. Kedveltek a történelmi témák. Híres festők: David – Horatiusok esküje, Goya és Ingres. A zenében jelentősek: Mozart, Haydn, Beethoven. Fejlődött a színház, ami Franciaországban alakult ki.
A klasszicizmus egy nyúlványa a szentimentalizmus. Jellemzőek rá a túlfűtött érzelmek.

Az angol felvilágosodás irodalma

Daniel Defoe – fő műve: Robinson Crusoe c. regény. Az ember nagyszerűségének, kiválóságának dicsőítése a mű. A főhős magányában is megőrzi méltóságát, megszervezi az egyedüllétet, a 18 év után mellésodródott vadembert szolgájává teszi, megtanítja beszélni és emberi módon élni. 27 év után tér haza Angliába.
Crusoe a vállalkozó szellemű polgárságot jelképezi. Defoe regénye után virágzásnak indul a kalandirodalom, annak egyik válfaja, a „robinzonád”, melynek utazó hőse egy lakatlan szigetre vetődik, és ott teremti meg saját elképzelt társadalmát.

Jonathan Swift – fő műve: Gulliver utazásai c. regény. A mű bizonyos szempontból a Robinson ellentéte, mert ez egy szatíra. Az ember által létrehozott, hibás társadalommal foglalkozik. Az emberekre szabályokat erőltetnek rá, amelyek a hatalomvágyból fakadnak. A főhős egy angol hajóorvos, és az ő hajótörését mondja el a történet. Gulliver először a törpék országába jut, majd az óriások szigetére, onnan a tudósok társadalmába (eltorzult társadalom, szellemi és erkölcsi leépülés), és végül a lovak („nyihahák”) országába (az állatok ésszerűbben cselekednek, mint az emberek). Swift ál-értekezése a Szerény javaslat című, melyben leleplezi a korabeli politikusok gondolkodását.
 
A francia felvilágosodás
A francia felvilágosodás korában új eszmék jelennek meg, melyeket nehéz terjeszteni, ezért bújtatják az alkotók irodalmi köntösbe filozófiai mondanivalójukat. Az Enciklopédia szerzői harcoltak a szabad gondolkodásért, semmit nem fogadnak el bizonyíték nélkül. Felosztották egymás közt a tudományokat: Diderot – természettudományok, D’Alambert – matematika, Rousseau – zene. Az Enciklopédia a tudományok alapja lett.

Denis Diderot – író, filozófus, esztéta. Az első könyvét, a Filozófiai gondolatokat a parlament elégette, második művéért börtönbüntetésre ítélték: Levél a vakokról, azokhoz, akik látnak. Első regénye: Az apáca – leleplezi a kolostorok zárt világát.

Jean–Jacques Rousseau – Racionalizmusa mellett, az érzelmek fontosságát is hangsúlyozza. Erkölcsi tételek – az emberi élet célja a boldogság. Új Héloise – A cím Pierre Abélard szerzetes és egy Héloise nevű tragikus szerelmi történetére utal. A korabeli társadalom nem engedi meg, hogy az emberek szerelemből házasodjanak. Társadalmi szerződés – a nagy francia forradalom előszele. Kimondja: az uralkodó hatalma nem Istentől való, hanem egy uralkodó és nép közti megállapodás következménye. Émil vagy a nevelésről – Saját pedagógiai elveit hangsúlyozza. A gyermekkor, az anya-gyermek kapcsolat fontos. Jelszava: „Vissza a természethez!” – ahol mindenki egyenlő lehetett. Vallomások – Élete fő műve. Tetteit, tanait védelmezi benne.

Montesqieu – jelentős egyéniség, magas rangú tudós. Egyetlen szépirodalmi műve a Perzsa levelek, melyekkel sokáig divatossá tette a levélregény műfaját. A mű két Franciaországban utazgató főúr levelezése. Fő műve A törvények szelleméről, melyben tudományosan igyekszik megmagyarázni a törvények keletkezését.
Voltaire – a kor meghatározó egyénisége. Egész életében azon munkálkodott, hogy a polgári társadalmat népszerűsítse, hogy ne csak a szegénységből, hanem a tudatlanságból is emeljék ki (sötétség – műveletlenség, világosság – tudás). Eszméi miatt üldözték.