Klasszicizmus és felvilágosodás

A nyugat-európai államokban a 17-19.sz.ban megvalósul az átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba. Polgári forradalmak révén köztársaságok vagy alkotmányos monarchiák jöttek létre. Franciaorszában XIV.Lajos uralkodott, aki megteremtette a francia absolutizmust. Korlátlan egyeduralmat biztosított magának. Az uralkodó letörte a főnemesség hatalmát és a gazdasági ügyek intézésébe bevonta a polgárságot. Jelentős szerepet kapott a katolikus egyház, amely a szerzeteseken keresztül nagy hatással volt a tömegekre. Az abszolút monarchia megteremtette a nyugalmat és a rendet. Ennek a társadalmi kiegyensúlyozottságnak a szellemi és irodalmi kifejezője a klasszicizmus, amely Franciaországból indult. A felvilágosodás világszerte a polgárság szellemi uralmának megteremtését jelentette. Vizsgálatának középpontjában az ember állt. A felvilágosodás képviselői hittek a tapasztalatokra támaszkodó ész mindenhatóságában.

A kor művészete:
A klasszicizmus művészete az antik művészet harmóniája felé fordul. A 17.sz.i művészek a szépség fogalmát a görög-római szobormintákban találták meg. David francia festő a Horatiusok esküje c.festményének tárgyát is a római történelemből vette.

Festészet:
A festök is szívesen örökítették meg az ókori történelem hőseit. A festészetben a spanyol Goya tűnik ki. Hitelesen ábrázolt egy-egy népi alakot. Pl. A korsós lány.

Építészet:
Az antik harmóniát teremtette újjá. A klasszicista építmény jellegzetes részei az oszloprendek, a tümpanon-párkány. Legjellegzetesebb klasszicista építmények a Brandenburgi kapu Berlinben, Szantpétervári Admiralitás palotája, londoni British múzeum.

Zene: 3 nagy mestere: Haydn, Beethowen, Mozart.

A klasszicista művészet jellegzetességei:

• a nemes egyszerűség,
• a nyugodt nagyság,
• a jó áttekinthetőség,
• a rend és rendezettség,
• a kiegyensúlyozottság,
• a szimmetria.

A francia felvilágosodás
A francia felvilágosodás eredményeit az Encyklopedia foglalta össze, melyet Diderot szerkesztett.
A francia felvilágosodás legjelentősebb képviselői:

Rousseau
Neveléselméletét az Emil vagy a nevelésről c.regényében foglalta össze. Hangsúlyozza a gyermekkor fontosságát az ember fejlődésében. Rámutat arra, hogy milyen fontos a gyrmek és anyja közti érzelmi kapcsolat, ezért ne bízzák az anyák dajkára gyermekeiket.

Voltaire
Legnagyobb műve a Candide vagy az optimizmus. A mű mondanivalója, hogy ez a világ rossz és önző. A munka az egyetlen, ami megválthatja, vagy legalábbis megnyugtathatja az embert. A történet Vesztfáliából indul. Itt él egy kastélyban Candide és titkos szerelme Kunigunda királykisasszony. Candide-t kidobják a kastélyból. Végül Candide kincsekkel megrakodva Rodostóba megy, hogy kiváltsa Kunigundát Rákóczi fejedelemtől.

Montesquieu
Egyetlen szépirodalmi műve a Perzsa levelek, melyekkel sokáig divatossá tette a levélregény műfaját. A mű két Franciaországban utazgató főúr levelezése. Fö műve a A törvények szelleméről. Tudományosan igyekszik megmagyarázni a törvények keletkezését.