A klasszicizmus alapja a józan ész, nem pedig a fantázia. Embereszménye a harmonikus ember. Az általánost, örök emberit akarják megörökíteni. A klasszicizmus nyelvének feltűnő vonása a finomság, választékosság, érthetőség. Az irodalomban kedvelték a tragédiákat, komédiákat és az eposzt. A francia irodalomban kialakult az ún.klasszikus tragédia, mely az antik tragédiát vette alapul. Legjelentősebb képviselői:
Jean Racine
Kitűnt azzal, hogy kiválóan ismerte a női lelket.
Pierre Corneille
Hősei idealizált emberek, nem képesek megalkuvásra, az erkölcsi tisztaságot képviseli. Legismertebb tragédiája a Cid.
Moliere
A vígjáték legnagyobb mestere. Egyik legtökéletesebb műve a Tartuffe. A műben a képmutatást és a zsarnokságot pellengérezi ki. Orgon hiszékeny, párizsi polgár. Othonába fogadta Tartuffe-t. a visszataszító, utálatos öregember szétdúlja a család mindennapjait. Atrtuffe képmutatásával kihasználja Orgont, aki szinte rajong az öregemberért. Orgon mindent megtesz Tartuffe-nak. Lányát, Mariennét is hozzá akarja adni feleségül, pedig tudja, hogy lánya a derék ifjút, Valért szereti. Végül leleplezik őt.orgont elbújtatják az asztal alá, miközben Orgon felesége, Elmira találkozik Tartuffe-vel. Tartuffe ostromolni kezdi Orgon feleségét. Orgonnak végre kinyílik a szeme. Kihajítja Tartuffe-t a házból, de ekkor kiderül, hogy Orgon őt tette meg örököséül. Végül kiderül hogy Tartuffe hírhedt csaló, akit a rendőrség már rég keres.
A német klasszicizmus 2 kiemelkedő alakja:
Schiller
Műveiben kifejezte szabadság utáni vágyát. A haramiák c. művében felemelte hangját az abszolutizmus ellen. Az Ármány és szerelem tárgya az előkelő ifjú és polgárlány tragikusan végződő szerelme. Szerelmüket az uralkodó társadalmi viszonyok rombolják szét.
Goethe
15 évesen írta meg világsikerű regényét Az ifjú Werther keservei-t. Werther álmodozó lelkű ifjú, aki nagynénjénél él. Werther egy táncmulatságon beleszeret Lottéba. Tudja, a lány elérhetetlen számára. A viszonzatlan szerelem erőt vesz rajta és öngyilkos lesz.
Goethe 60 évig dolgozott fő művén a Faust c. drámai költeményen. Faust az ember jelképes megtestesítője: az élet célját keresi. Az első részben Faust doktor othonában tépelődik. Úgy érzi, nem tud semmit, pedig egész életét a tudománynak szentelte. Elkeseredésében a méregpohár után nyul. Ebben a pillanatban megszólalnak a harangok, húsvétvasárnap van, a feltámadás ünnepe. Faust leteszi a poharat, és sétálni indul. Séta közben mellé szegődik egy pudli. A kutya átváltozik vándordiákká, aki tulajdonképpen Mefisztó. Az ördög ajánlatot tesz: teljesíti Faust minden kívánságát, ha halála után lelke Mefisztóé lesz. Megegyeznek. Mefisztó eléoször jókedvű társaságba viszi, megfiatalítja őt. A megfiatalodott Faust elcsábítja Margitot. Margit terhes lesz, újszülött gyermekét megöli és megőrül. Az első részben kiderül, hogy az élvezetek hajhászása nem hoz Faustnak boldogságot. A második részben megtalálja az élet értelmét: hasznos munkát végez a közösség javára. Faust halála után lelke nem lesz Mefisztóé. Az angyalok a mennybe emelik Faustot.
