Klasszicizmus és felvilágosodás
A nyugat-európai államokban a 17-19.sz.ban megvalósul az átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba. Polgári forradalmak révén köztársaságok vagy alkotmányos monarchiák jöttek létre. Franciaorszában XIV.Lajos uralkodott, aki megteremtette a francia absolutizmust. Korlátlan egyeduralmat biztosított magának. Az uralkodó letörte a főnemesség hatalmát és a gazdasági ügyek intézésébe bevonta a polgárságot. Jelentős szerepet kapott a katolikus egyház, amely a szerzeteseken keresztül nagy hatással volt a tömegekre. Az abszolút monarchia megteremtette a nyugalmat és a rendet. Ennek a társadalmi kiegyensúlyozottságnak a szellemi és irodalmi kifejezője a klasszicizmus, amely Franciaországból indult. A felvilágosodás világszerte a polgárság szellemi uralmának megteremtését jelentette. Vizsgálatának középpontjában az ember állt. A felvilágosodás képviselői hittek a tapasztalatokra támaszkodó ész mindenhatóságában.
A kor művészete:
A klasszicizmus művészete az antik művészet harmóniája felé fordul. A 17.sz.i művészek a szépség fogalmát a görög-római szobormintákban találták meg. David francia festő a Horatiusok esküje c.festményének tárgyát is a római történelemből vette.
Festészet:
A festök is szívesen örökítették meg az ókori történelem hőseit. A festészetben a spanyol Goya tűnik ki. Hitelesen ábrázolt egy-egy népi alakot. Pl. A korsós lány.
Építészet:
Az antik harmóniát teremtette újjá. A klasszicista építmény jellegzetes részei az oszloprendek, a tümpanon-párkány. Legjellegzetesebb klasszicista építmények a Brandenburgi kapu Berlinben, Szantpétervári Admiralitás palotája, londoni British múzeum.
Zene: 3 nagy mestere: Haydn, Beethowen, Mozart.
A klasszicista művészet jellegzetességei:
- a nemes egyszerűség,
- a nyugodt nagyság,
- a jó áttekinthetőség,
- a rend és rendezettség,
- a kiegyensúlyozottság,
- a szimmetria.
A francia felvilágosodás
A francia felvilágosodás eredményeit az Encyklopedia foglalta össze, melyet Diderot szerkesztett.
A francia felvilágosodás legjelentősebb képviselői:
Rousseau
Neveléselméletét az Emil vagy a nevelésről c.regényében foglalta össze. Hangsúlyozza a gyermekkor fontosságát az ember fejlődésében. Rámutat arra, hogy milyen fontos a gyrmek és anyja közti érzelmi kapcsolat, ezért ne bízzák az anyák dajkára gyermekeiket.
Voltaire
Legnagyobb műve a Candide vagy az optimizmus. A mű mondanivalója, hogy ez a világ rossz és önző. A munka az egyetlen, ami megválthatja, vagy legalábbis megnyugtathatja az embert. A történet Vesztfáliából indul. Itt él egy kastélyban Candide és titkos szerelme Kunigunda királykisasszony. Candide-t kidobják a kastélyból. Végül Candide kincsekkel megrakodva Rodostóba megy, hogy kiváltsa Kunigundát Rákóczi fejedelemtől.
Montesquieu
Egyetlen szépirodalmi műve a Perzsa levelek, melyekkel sokáig divatossá tette a levélregény műfaját. A mű két Franciaországban utazgató főúr levelezése. Fö műve a A törvények szelleméről. Tudományosan igyekszik megmagyarázni a törvények keletkezését.
A klasszicista irodalom
A klasszicizmus alapja a józan ész, nem pedig a fantázia. Embereszménye a harmonikus ember. Az általánost, örök emberit akarják megörökíteni. A klasszicizmus nyelvének feltűnő vonása a finomság, választékosság, érthetőség. Az irodalomban kedvelték a tragédiákat, komédiákat és az eposzt. A francia irodalomban kialakult az ún.klasszikus tragédia, mely az antik tragédiát vette alapul. Legjelentősebb képviselői:
Jean Racine
Kitűnt azzal, hogy kiválóan ismerte a női lelket.
Pierre Corneille
Hősei idealizált emberek, nem képesek megalkuvásra, az erkölcsi tisztaságot képviseli. Legismertebb tragédiája a Cid.
Moliere
A vígjáték legnagyobb mestere. Egyik legtökéletesebb műve a Tartuffe. A műben a képmutatást és a zsarnokságot pellengérezi ki. Orgon hiszékeny, párizsi polgár. Othonába fogadta Tartuffe-t. a visszataszító, utálatos öregember szétdúlja a család mindennapjait. Atrtuffe képmutatásával kihasználja Orgont, aki szinte rajong az öregemberért. Orgon mindent megtesz Tartuffe-nak. Lányát, Mariennét is hozzá akarja adni feleségül, pedig tudja, hogy lánya a derék ifjút, Valért szereti. Végül leleplezik őt.orgont elbújtatják az asztal alá, miközben Orgon felesége, Elmira találkozik Tartuffe-vel. Tartuffe ostromolni kezdi Orgon feleségét. Orgonnak végre kinyílik a szeme. Kihajítja Tartuffe-t a házból, de ekkor kiderül, hogy Orgon őt tette meg örököséül. Végül kiderül hogy Tartuffe hírhedt csaló, akit a rendőrség már rég keres.
A német klasszicizmus 2 kiemelkedő alakja:
Schiller
Műveiben kifejezte szabadság utáni vágyát. A haramiák c. művében felemelte hangját az abszolutizmus ellen. Az Ármány és szerelem tárgya az előkelő ifjú és polgárlány tragikusan végződő szerelme. Szerelmüket az uralkodó társadalmi viszonyok rombolják szét.
Goethe
15 évesen írta meg világsikerű regényét Az ifjú Werther keservei-t. Werther álmodozó lelkű ifjú, aki nagynénjénél él. Werther egy táncmulatságon beleszeret Lottéba. Tudja, a lány elérhetetlen számára. A viszonzatlan szerelem erőt vesz rajta és öngyilkos lesz.
Goethe 60 évig dolgozott fő művén a Faust c. drámai költeményen. Faust az ember jelképes megtestesítője: az élet célját keresi. Az első részben Faust doktor othonában tépelődik. Úgy érzi, nem tud semmit, pedig egész életét a tudománynak szentelte. Elkeseredésében a méregpohár után nyul. Ebben a pillanatban megszólalnak a harangok, húsvétvasárnap van, a feltámadás ünnepe. Faust leteszi a poharat, és sétálni indul. Séta közben mellé szegődik egy pudli. A kutya átváltozik vándordiákká, aki tulajdonképpen Mefisztó. Az ördög ajánlatot tesz: teljesíti Faust minden kívánságát, ha halála után lelke Mefisztóé lesz. Megegyeznek. Mefisztó eléoször jókedvű társaságba viszi, megfiatalítja őt. A megfiatalodott Faust elcsábítja Margitot. Margit terhes lesz, újszülött gyermekét megöli és megőrül. Az első részben kiderül, hogy az élvezetek hajhászása nem hoz Faustnak boldogságot. A második részben megtalálja az élet értelmét: hasznos munkát végez a közösség javára. Faust halála után lelke nem lesz Mefisztóé. Az angyalok a mennybe emelik Faustot.
