A középkor

i.e. 476-ban a Római Birodalom felbomlik és az ókort egy új kor válltja fel, a középkor. A középkort 3 szakaszra osztjuk:
1, kora középkor – IV.-X.sz.
ezt a korszakot az elszegényedés, az elnéptelenedés, a kereskedelem visszaesése jellemzi.
2, érett középkor – X. – XIV.sz.
kb. 250-300 évig tartott, létrejött a hübériség (feudalizmus), virágzik az irodalom, a filozófia és a müvészetek.
3, késö középkor
a hanyatlás jellemzi, több küzdelem, háborúk.

A kor emberére nagyon nagy hatással volt az egyház és a vallás. A vallás az emberek figyelmét nem a földi életre, hamen a túlvilági életre irányította. Azt tartották, hogy a földi élet a túlvilágio élet elökészítöje. Tehát, aki zokszó nélkül engedelmeskedik, elvisel mindent, az a túlvilági boldogságban részesül és a mennyországba kerül. Az egyház lett a kultúra ébrentartója. Írni és olvasni is általában csak az egyház emberei tudtak.

A középkor müvészete:

Elsösorban az építészet volt fejlett. 2 stílus alakult ki, a román és a gótika.
Román stílus – kb. 1000 táján jelent meg. Római elemekre épül. Fö jellemzöi a boltív, nagyon vastag falak, alacsony, vaskos épületek, a kapu és ablaknyílásokat félkörívvel zárták le. Az ablakok lörésszerüek voltak. A templomok belsejét ritkán festették, ritkán az oszlopok faragottak voltak.
Gótika – a 12.sz-ban jön létre. Jellemzöi voltak a csúcsíves, a színes ablakok, dombormüvek, szobrok, a karcsú épületek és a rózsaablak (rozetta).

A középkori irodalmat 2 részre lehet oszteni:
1, egyházi irodalom
latin nyelvü volt, kialakulásában fontos szerepet játszottak a szerzetesrendek – bencésrend, ciszterciták, karthauzi. Az egyházi irodalomban új müfajok alakultak ki – legenda, himnusz, levelek, vitairatok, bibliai magyarázatok,...
legjelentösebb képviselöje:

Szent Ágoston
Fö müve a Vallomások. Elbeszéli benne gyermekkorát, ifjúságát, belsö vívódásait, s végül, hogy a keresztény hitben találta meg a boldogságot.

2, lovagi irodalom
latin nyelvü volt. A 11-12.sz-ban a keresztes háborúk idöszakában kialakult a lovagi kultúra. A világi témájú irodalmat laikusok alkották. Kialakult a lovagi epika és líra. Kialakul a lovagi eszmény. A lovagokat úgy ábrázolják, mint a hösöket, akiknek kötelezö feladatuk volt a szegények, árvák éa a nök védelme. A valóságban azonban a legtöbb lovag vad harcos volt, akik a háborúban a jó pénzszerzési lehetöséget látták. A lovagi epikában kialakulnak az ún. naív eposzok.
Rolandének – a franciák nemzeti eposza
Nibelung-ének – a németek nemzeti eposza
Igor-ének – az oroszok nemzeti eposza
Kalevala – finn nemzeti eposz


A Kalevala szövegét Lönrót Illés állította össze.
Föhöse Vejnemöjnen. Az ö születésével kezdödik a mü. Vejnemöjnen elindul feleségét keresni északra. Pohjola úrnö segítséget ígér neki, ha Vejnemöjnen elkészíti a Szamphót (böséget árasztó csodamalom). Vejnemöjnen nem bír a feladattal, hazamegy és a kovács, Ilmarinen segítségét kéri. A kovács megszerkeszti a malmot, mely az egyik oldalon lisztet, a másikon sót, a harmadikon pedig pénzt öröl. Ennek ellenérenemsikerül Vejnemöjnennek megkapnia a lány kezét. Vejnemöjnen ebbe nem nyugodott bele, bárkát kovácsolt és elindult észak felé. Így tett Ilmarinen is. Pohjola úrnö a lánynak Vejnemöjnent ajánlotta, de a lány nem akart a vénember támasza lenni, inkább Ilmarinent vállasztotta. Neki 3 feladatot kellett teljesítenie: felszántani a mérges kígyók mezejét, megbírkózni a farkassal és a medvével, csukát fogni háló nélkül. Teljesíti a feladatot, megülik a lakodalmat, majd hazaviszi Kalevalába feleségét. De az asszonyt megátkozzák, farkas és medve szakítja szét. Ilmarinen újra elindul északra, és elhozza sógornöjét, ö lesz az új felesége. Második felesége megcsalja, s Ilmarinen az asszonyt vizimadárrá változtatja. Ilmarinen és Vejnemöjnen vissza akarják szerezni a Szamphót. Sikerül is nekik, de az északiak is harcolnak érte, s végül eltörik. Észak úrnöje nagyon megharagudott Vejnemöjnenre és romlást zúdított Kalevala népére. Vejnemöjnen legyözte a rákfenét, és azt a medvét is, amit szintén észak úrnöje küldött. Ekkor észak úrnöje ellopta a napot és a holdat. Végül önként visszaadja a napot és a holdat. A mü végén Vejnemöjnen hajóra száll, és elmegy az éj legaljára.