Nemzetgazdaság

A nemzetgazdaság és szerkezete
Národné hospodárstvo - štruktúra NH


A nemzetgazdaságot a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi ágazatában és területén önállóan működő gazdasági szubjektumok (alanyok) összessége alkotja. Ezek a gazdasági alanyok a társadalmi munkamegosztó révén kölcsönösen összefüggnek.

A földkerekség egyetlen országa, még a legfejlettebb sem létezik a többi államtól elszigetelten. Valamennyinek szüksége van arra, hogy kereskedelmi vagy más nemzetközi kapcsolatokat építsen ki más országokkal, tehát más nemzetgazdaságokkal.
A nemzetgazdaságok kölcsönös összekapcsolását gazdasági integrációnak nevezzük. A földkerekség valamennyi nemzetgazdaságának összességét világgazdaságnak nevezzük. Minden ország nemzetgazdasága elválaszthatatlan részét képezi a világgazdaságnak.


A nemzetgazdaság és szerkezete:

1. ágazati struktúra
Az ágazatokra azonos vagy hasonló irányzatú vállalatok illetve szervezetek alkotják. Az egyes ágazatok közötti kölcsönös kapcsolatok és kötődések alkotják. A nemzetgazdaság ágazati struktúráját.
Az ágazatokat 2 fő csoportra osztjuk:

Termelő ágazatok:
- ipar
- mezgazdaság
- építőipar
- teherszállítás
- termelési szolgáltatás

Ezek az egyes termelőgazatok még részletesebben is tagolhatók. Pl.: az ipari ágazat részét képezi többek között a vegy, -gép,- textilipar. A mezőgazdaságot a növénytermesztés és állattenyésztés alkotja.

Nem termelő ágazatok
- iskolarendszer
- kultúrális intézmények
- egészségügy
- személyszállítást
- nem termelő szolgáltatások


2, Szektor struktúra
A nemzetgazdaság 4 szektorra tagolható:
-primer
-Szekunder
-tercier
-kvarcier

Primer szektor - ez a nemzetgazdaság legfontosabb szektora, alapvető nyersanyagokat és anyagot produkálló ágazatok alkotják. Ide tartozik a bányaipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az energiatermelés.

Szekunderstruktúra - ez a szektor a primer szférához kapcsolódik. Ide tartozik a feldolgozó és építőipar.

Tercier szektor - Ide tartoznak a fizetett és az ingyenes szolgáltatások, a kereskedelem, a közlekedés, és a távközlekedés.

Kvarcier szektor - A tudománz és technika, a kutatási tevékenység, az iskolarendszer és az egészségügz alkotja.


3, Termékminősítés szerinti struktúra
A termék minősítése szerint a nemzetgazdaságot a következő tevékeységekre osztjuk:
-mezőgazdasági termelés
-ipari termelés
-építőipar
-kereskedelem
-szállodai és éttermi szolgáltatások
-közlekedés
-pénzintézeti tevékenység
-oktatásügz
-gészségügz
-szolgáltaások


4, térségi struktúra
Regionális felosztáskerületekre való felosztás
BratislavaBratislavský kraj
TrnavaTrnavský kraj
NitraNitriansky kraj
Banská BystricaBanskobystrický kraj
ŽilinaŽilinský kraj
KošiceKošický kraj
PrešovPrešovský kraj

A nemzetgazdaság fő mutatói

Ha egy ország nemzetgazdaságáról el akarjuk dönteni, hogy fejlett e, vagy elmaradott, akkor megnézzük, mekkora az ország éves sszprodukciója. Tehát az országban 1 év alatt produkált összes áru és szolgáltatás pénzértékének alapján állapítható meg, az ország gazdaságiereje és fejlettsége.

Bruttó hazai terméknek nevezzük azt a mutatót , amely egy ország teljesítőképességét jellemzi. A brutó hazai termék (BHT) megállapításának 3 fajta módja van:


1,Fogyasztási (kiadási módszer
ennek a módszernek az a lényege, hogy összeadják a fogyasztók által a végtermékekértr és szolgáltatásokért eszközölt kiadásokat.
BHT = háztartások személyi, fogyasztási kiadásai + bruttó befektetések + kormánykiadások + nettókivitel. (BHT=F+Bb+Kk+En)

a,Háztartások személyi fogyasztási kiadásai- tehát minden kiadás, amit a háztartások élelmiszerre, ruházatra, házépítésre, gépkocsivásárlásra fordítanak + az összes kiadás különbözö szolgáltatásokra. Ezt a mutatót F betüvel jelöljük.

b,Bruttó befektetések- ezalat a tartós vagyon beszerzésére fordított kiadásokat értjük és ennek felújítására. Pl.: épületek, építmények, gépek, berendezések beszervazésére fordított kiadások és ezek felújítására. Ezt a mutatót Bb- vel jelöljük.

c,Kormánykiadások- honvédelemre, közbiztonságra, iskolák, kórházak építére ill. fenntartására, kultúrára, sportba fektetjük. Jele: Kk.

d,Nettókivitel- vagyis a külkereskedelem egyenlege, úgy számítjuk ki, hogy az export (kivitel) mennyiségvéböl levonjuk az import (behozatal) mennyiségét. Jele: En.
nettó export = export – import

A BHT az adott évben érvényes piaci áron van kiszámítva.


2,Jövedelmi módszer (bevételi)
ebböl a szempontból a BHT- t úgy számítjuk ki, hogy számításba vesszük az adott termék elöállítására fordított költségeket. BHT = bérek és fizetések + méltó kamat + földjáradék + nyereség + amortizáció + közvetett adók (fogyasztási adók és a DPH)
(BHT=BF+Kn+Fj+Ny+A+Ka)
A BHT a termelési tényezök árában van kifejezve. A fogyasztási módszerrel kiszámítot BHT- nak egyenlönek kell lennie a jövedelmi módszerrel kiszámított BHT- nak.


3,Termelési módszer
ennél a módszernél a hozzáadott érték és a közvetet adók összegét veszik figyelembe.
A BHT az adott ország területén lévö termelési tényezök által egy év alatt termelt áru és szolgáltatás produkcióját foglalja magába, függetlenül attól, hogy ezeknek a termelési tényezöknek ki a tulajdonosa. A brutó nemzeti termék viszont minden olyan árut és szolgáltatást, amelyet az adott ország állampolgárai produkáltak, tehát azt a produkciót is beleszámítva, amelyet az adot ország külföldön élö állampolgárai hoztak létre. BNT = BHT + külföldi nettó jövedelem. Ha a BHT-böl leszámítjuk az értékcsökkenést /amortizációt/, akkor megkapjuk a nettó hazai terméket. Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyeket nem számolunk bele ezekbe a mutatókba, pedig pozitívan vagy negatívan befolyásolják.

A pozitívan befolyásoló tényezök közé tartozik:
-árnyékgazdaság,
a, legális/„fusizás“ - kertészkedés, állattenyésztés,
b, illegális, - kábítószerkereskedés, áruhamisítás,
-szabadidö - mennyiségének a növelése, kedvezöen befolyásolja az életszínvonalat,
-piaci célokra szánt háztáji termelés – háztartások produkciója

Negatív tényezök:
-környezeti károk
-a lakosság egészségi állapotának romlása

Nettó gazdasági jólét = BHT+pozitív tényezök-negatív tényezök