A vállalatot más személy is képviselheti, ha erre fel van hatalmazva. Ezt a felhatalmazást meghatalmazó levélnek nevezzük. Ebben a levélben konkrétan fel kell tüntetni, hogy milyen jogügyletek végzésésre és milyen terjedelemben. Ismerünk:
-speciális meghatalmazó levelet – ez olyan meghatalmazó levél, amely csak
egy konkrét jogügylet lebonyolítására jogosít fel.
-általános meghatalmazó levelet – minden téren felléphet a vállalat nevében,
kivéve a vállalat eladásást.

cégvezetöi jog – ez a felhatalmazás különlges típusa, a cégvezetö csak természetes személy lehet, a vállalat vezetésével kapcsolatban az összes ügyben eljárhat, kivéve a vállalat felszámolásást és vagyonának eladását. Okmányokat úgy ír alá, hogy a neve mellé ír két „p“ betüt.


A vállalati célok

A vállalt sikeressége, vagy sikiertelensége nagyban függ a célok kijelölésén. A vállalati célok kijelölése egy bonyolult döntési folyamat, ahol figyelembe kell venni a külsö csoportok érdekeit.
Ismerünk belsö és külsö érdekcsoportokat. A belsö érdekcsoportokba tartoznak pl.: a tulajdonosok, menedzserek, maguk a dolgozók. A külsö érdekcsoportokba pl.: a hitelezö bankok, a megrendelök, a szállítók, önkormányzatok. Döntöszó a tulajdonosoké, mert ök tökét fektettek a vállalatba, ezért joguk van róla dönteni. A menedzserek és a többi alkalmazott közösség további külön- külön érdekcsoportokat képez. Nem biztos, hogy érdekük azonos a tulajdonosok érdekeivel, de nélkülük a vállalati célok megvalósíthatatlanok. A vállalkozási célok közül a fö cél a legfontosabb. Ez fejezi ki a vállalat jövöben elért állapotát. Külön vállalatoknak külön fö céljai lehetnek. a leggyakoribb fö cél a nyereségképzés, mert ezen múlik a vállalat további fejlödése. Számos, föleg kisebb vállalat esetében a túlélés is fö célként szerepel. Versenyhelyzetben ez nem egyszerü feladat. Ahhoz, hogy a vállalat elérje fö célját, további részcélt is kell jelölni. Ezek rendszerint rövidebb idöszakra szóló konkrét célok.

1, Idötartamuk alapján a vállalati célokat felosztjuk:
-rövidtávú célokra – ezek 1-2 évre szóló konkrét feladatok/részcélok.
-távlati célok – ezek 3-12 év alatt elérhetö célok, és ebbe a kategóriába
soroljuk a vállalatok fö célját is.

2, Tartalmi szempontból a célokat felosztjuk:
-gazdasági célok – ezek a vállalat gazdálkodásával kapcsolatosak. pl: egy
meghatározot termékböl mennyit, milyen összetételben és milyen minöségben gyártson a vállalat fizetöképessége. Mennyi lesz a bevétel, a nyereség, milyen legyen a rentabilitása.
-szociális célok – ezeket a célokat rendszerint a gazdasági céloknak rendelik
alá. Ahhoz, hogy a vállalat szociális juttatást tudjon biztosítani alkalmazotainak, ill. egyre jobb munkakörülményt tudjon biztosítani, szükséges a gazdasági célok elérése.

A vállalat ún. vállalati stratégiát dolgoz ki. Ez azt jelenti, hogy meghatározzák, milyen módszereket, milyen eljárásokat vesznek igénybe a célok elérésére.
A vállalati stratégia lehet:
-offenzív stratégia – az a cél, hogy a vállalat vezetöhelyzetbe kerüljön a piacon.
-deffenzív stratégia – az a cél, hogy a piacon elért helyet megtartsák.
-maradványstratégia – a vállalat más vállalatoknak a rovásásra növeli helyzetét
a piacon. Ez azt jelenti, hogy anélkül, hogy saját maga kutatná vagy fejlesztené. Ellesi mástól az új technológiákat, és minimalizálja saját költségeit.

vállalatalapítás – a vállalatalapítás rendszerint valamilyen jó ötlettel kezdödik. A jó ötletet vállalkozási szándékkal kell továbbfejleszteni. Részletezni kell a vállalkozás tárgyi-jogi feltételeit, kivállasztjuk a vállalkozás tárgyát, a megfelelö technológiát, pénzügyi és anyagi fedezetét, munkaeröszükségletet.
jogi feltételek – egy vállalat jogilag azzal jön létre, hogy beírják a kereskedelmi cégjegyzékbe.
fióküzem – a bonyolult szerkezeti struktúrájú vállalatok (nagyvállalatok) kisebb szervezési egységeket, fióküzemeket is létrehoznak. Ezeket is beírják a cégjegyzékbe, mégpedig a vállalat cégjelzésést használva, feltüntetve, hogy üzemröl van szó. A fióküzem müködhet ugyanazon a helyen, ahol a vállalat, vagy müködhet más-más helyen mind a kettö.