Vállalat

A vállalat

vállalaton olyan önálló, gazdálkodó egységet értünk, amely termelési tényezök hasznosításával termékeket állít elö, vagy értékesítésre szánt szolgáltatásokat végez.
A vállalatokat felosztjuk:
-termelö vállalatok
-nem termelö vállalatok

1, termelö vállalatok
termékeket gyártanak, piaci alanyok, fö céljuk a nyereség elérése. A termelö vállalatok lehetnek:
kitermelö vállalatok – nyersanygok, mezögazdaság, erdögazdaság.
feldolgozó vállalatok – papírgyár, élelmiszer-, kohó-, textilipar.

2, nem termelö vállalatok
olyan szervezetek alkotják, amelyek nem piaci alanyok, különbözö állami feladatokat teljesítenek, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek részben vagy egészben az állami költségvetésböl finanszíroznak, és amelyek különbözö közhasznú tevékenységet folytatnak. (iskolaügy, egészségügy).
Asszerint, hogy ezek a szervezetek miként kapcsolódnak az állami költségvetéshez, felosztjuk:
-költségvetési szervezetek – ezek olyan szervezetek, amelyek az összes
bevételüket befizetik az állami költségvetésbe, és kiadásaikat teljes égészében az állami költségvetés fedezi.
-datált szervezetek – ezek olyan szervezetek, amelyek egész bevételüket
kiadásaik fedezésére fordítják, azonban saját bevételük nem elegendö, és rá vannak utalva az állami költségvetésböl származó hozzájárulásra.



A vállalat müködése megköveteli a gazdasági önállóságot. Gazdasági önállóság alatt azt értjük, hogy az állam közvetlenül nem avatkozik bele vállalat müködésébe, hanem különbözö törvényekkel szabályozza müködésüket.
A vállalatok jogi szubjektumok, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek. A vállalatoknak saját kereskedelmi neve van. Két vállalatnak nem lehet ugyanaz a kereskedelmi neve. Elég az is, ha csak egy pontban különböznek egymástól.
A kereskedelmi név lehet:

-személyre utaló
ez a keresztnévböl és a vezetéknévböl áll. Ezt a kereskedelmi nevet általában a kisiparosok használják.
-tárgyra utaló
a vállalkozás tárgyára utaló keresekedelmi nevet általában a kereskedelmi társaságok és szövetkezetek használják.
-vegyes
ezt a kereskedelmi nevet azok használják, akik fel akarják tüntetni úgy a vállalkozó nevét, mint a vállalkozás tárgyát is. (Kiss János Oprava Obuivi).


kereskedelmi cégjegyzék

A kereskedelmi cégjegyzékben kötelezöen beírják a jogi személyeket. (kereskedelmi társaságokat, szövetkezeteket). A természetes személyeknek nem kell beiratkozniuk a kereskedelmi cégjegyzékbe, de ha akarnak, beiratkozhatnak. A kereskedelmi cégjegyzék egy nyilvános lista, ahova a következö adatokat írják be:
-jogi személyek esetén a kereskedelmi nevet, a vállalat székhelyét
-ha természetes személy iratkozik be, akkor a kereskedelmi- és vezetéknevét, lakhelyét
-az azonosítási számot (IČO)
-a vállalkozás tárgyát
-jogi személyek esetén a jogi formát
-a vállalat alapszabály szerinti tervet
-a cégvezetö nevét és lakhelyét

A cégjegyzékbe való beírás úgy történik, hogy a vállalat kérvényt nyújt be, amelyben megjelöli a dátumot, amikortól szeretné, hogy beírják a cégjegyzékbe.

Tárgyalás a vállalat nevében

Ha a vállalkozó természetes személy, akkor a vállalat nevében saját maga lép fel, tehát ö képviseli a vállalatot.
Jogi személyek esetében a vállalat nevében az alapszabály szerinti szerv. Ez az alapszabály szerinti szerv lehet egy személy, pl: az igazgató vagy több személy.
A vállalatot más személy is képviselheti, ha erre fel van hatalmazva. Ezt a felhatalmazást meghatalmazó levélnek nevezzük. Ebben a levélben konkrétan fel kell tüntetni, hogy milyen jogügyletek végzésésre és milyen terjedelemben. Ismerünk:
-speciális meghatalmazó levelet – ez olyan meghatalmazó levél, amely csak
egy konkrét jogügylet lebonyolítására jogosít fel.
-általános meghatalmazó levelet – minden téren felléphet a vállalat nevében,
kivéve a vállalat eladásást.

cégvezetöi jog – ez a felhatalmazás különlges típusa, a cégvezetö csak természetes személy lehet, a vállalat vezetésével kapcsolatban az összes ügyben eljárhat, kivéve a vállalat felszámolásást és vagyonának eladását. Okmányokat úgy ír alá, hogy a neve mellé ír két „p“ betüt.


A vállalati célok

A vállalt sikeressége, vagy sikiertelensége nagyban függ a célok kijelölésén. A vállalati célok kijelölése egy bonyolult döntési folyamat, ahol figyelembe kell venni a külsö csoportok érdekeit.
Ismerünk belsö és külsö érdekcsoportokat. A belsö érdekcsoportokba tartoznak pl.: a tulajdonosok, menedzserek, maguk a dolgozók. A külsö érdekcsoportokba pl.: a hitelezö bankok, a megrendelök, a szállítók, önkormányzatok. Döntöszó a tulajdonosoké, mert ök tökét fektettek a vállalatba, ezért joguk van róla dönteni. A menedzserek és a többi alkalmazott közösség további külön- külön érdekcsoportokat képez. Nem biztos, hogy érdekük azonos a tulajdonosok érdekeivel, de nélkülük a vállalati célok megvalósíthatatlanok. A vállalkozási célok közül a fö cél a legfontosabb. Ez fejezi ki a vállalat jövöben elért állapotát. Külön vállalatoknak külön fö céljai lehetnek. a leggyakoribb fö cél a nyereségképzés, mert ezen múlik a vállalat további fejlödése. Számos, föleg kisebb vállalat esetében a túlélés is fö célként szerepel. Versenyhelyzetben ez nem egyszerü feladat. Ahhoz, hogy a vállalat elérje fö célját, további részcélt is kell jelölni. Ezek rendszerint rövidebb idöszakra szóló konkrét célok.

1, Idötartamuk alapján a vállalati célokat felosztjuk:
-rövidtávú célokra – ezek 1-2 évre szóló konkrét feladatok/részcélok.
-távlati célok – ezek 3-12 év alatt elérhetö célok, és ebbe a kategóriába
soroljuk a vállalatok fö célját is.

2, Tartalmi szempontból a célokat felosztjuk:
-gazdasági célok – ezek a vállalat gazdálkodásával kapcsolatosak. pl: egy
meghatározot termékböl mennyit, milyen összetételben és milyen minöségben gyártson a vállalat fizetöképessége. Mennyi lesz a bevétel, a nyereség, milyen legyen a rentabilitása.
-szociális célok – ezeket a célokat rendszerint a gazdasági céloknak rendelik
alá. Ahhoz, hogy a vállalat szociális juttatást tudjon biztosítani alkalmazotainak, ill. egyre jobb munkakörülményt tudjon biztosítani, szükséges a gazdasági célok elérése.

A vállalat ún. vállalati stratégiát dolgoz ki. Ez azt jelenti, hogy meghatározzák, milyen módszereket, milyen eljárásokat vesznek igénybe a célok elérésére.
A vállalati stratégia lehet:
-offenzív stratégia – az a cél, hogy a vállalat vezetöhelyzetbe kerüljön a piacon.
-deffenzív stratégia – az a cél, hogy a piacon elért helyet megtartsák.
-maradványstratégia – a vállalat más vállalatoknak a rovásásra növeli helyzetét
a piacon. Ez azt jelenti, hogy anélkül, hogy saját maga kutatná vagy fejlesztené. Ellesi mástól az új technológiákat, és minimalizálja saját költségeit.

vállalatalapítás – a vállalatalapítás rendszerint valamilyen jó ötlettel kezdödik. A jó ötletet vállalkozási szándékkal kell továbbfejleszteni. Részletezni kell a vállalkozás tárgyi-jogi feltételeit, kivállasztjuk a vállalkozás tárgyát, a megfelelö technológiát, pénzügyi és anyagi fedezetét, munkaeröszükségletet.
jogi feltételek – egy vállalat jogilag azzal jön létre, hogy beírják a kereskedelmi cégjegyzékbe.
fióküzem – a bonyolult szerkezeti struktúrájú vállalatok (nagyvállalatok) kisebb szervezési egységeket, fióküzemeket is létrehoznak. Ezeket is beírják a cégjegyzékbe, mégpedig a vállalat cégjelzésést használva, feltüntetve, hogy üzemröl van szó. A fióküzem müködhet ugyanazon a helyen, ahol a vállalat, vagy müködhet más-más helyen mind a kettö.