A piac típusai :

1, területi szempontból :

a, helyi piac – bizonyos helységben történik
b, nemzeti piac – több helyi piac összekapcsolódásával keletkezik
c, nemzetközi piac – több ország belsö piacának összekapcsolódását jelenti
d, világpiac – a föld összes országában müködö partnerek együttes vásárlásait és eladásait jelenti egy adott idöszakban.

2, tárgyi szempontból:

a, áru és szolgáltatáspiac – termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak meg és adnak el.
b, termelési tényezök piaca – ide tartozik a munkaeröpiac, tökepiac, termöföld és földpiac.
c, pénzügyi piac – pénzpiac, tôkepiac,devizapiac, nemesfémpiac, biztosítási piac.
d, tôzsdepiac – a piac sajátos, magas szinten szervezett formája, ahol áruval, értékpapírral, devizával, valutával, stb. kereskednek. Nem szükségszerü, hogy a tôzsde szereplôi rendelkezzenek a vétel vagy az eladás tárgyát képezô áruval. Anélkül vállalkozhat a tulajdonos, hogysor kerülne az áru mozgatására. Megkülönböztetünk:
- értéktôzsde – értékpapíral és devizával kereskednek
- árutôzsde

3, a piacon lévô áru mennyisége szerint:

a, részpiac – csak egyfajta áru vételével és eladásával foglalkoznak
b, aggregált/teljes piac – az összes áru piaca

A felsorolt piactípusokat legális vagyis törvényes piacnak tekintjük. Léteznek illegális, törvénytelen piacok. pl. fegyverkereskedelem, emberkereskedelem, kábítószerkereskedelem, stb.

A piaci mechanizmus:

A piaci mechanizmus a fogyasztók és a termelôk kölcsönös viszonyának összességét jelenti. Ezek alapján születik döntés a termelési erôforrások elosztásáról és felhasználásáról, az áruk és szolgáltatások áráról és mennyiségérôl. A piaci mechanizmus elônye, hogy az információk automatikusan terjednek. A legfontosabb információ az ár. Az ár az az összeg, amelyért az árut, szolgáltatást megvásárolják. Mindennek megvan a maga piaci ára.

Az ár funkciói:

1, információkat nyújt és terjeszt
2, ösztönzi a termelôket és a fogyasztókat, hogy:
- a termelésben megfelelô módszereket alkalmazzanak,
- hatékonyan hasznosítják a forásokat.
3, elosztja a jövedelmeket piaci egyensúly úgy keletkezik, hogy az adott piacokon azonos idôben válaszolják meg a 3 fô kérdést: mit?, hogyan?, kinek?.

Mit termelni?

A fogyasztók válaszolják meg azzal, hogy mit vesznek meg és mit nem

Hogyan termelni?

Ezt a kérdést a termelôk közötti verseny, konkurencia dönti el. Minnél kisebb költségekkel termel egy vállalat, annál nagyobb a nyeresége.

Kinek termelni ?

A termelési tényezôk piacán dôl el.(munkaerôpiacon, tôke- és földpiacon).

A piaci mechanizmus 3 fô folyamata :

1, kereslet kialakítása,
2, kínálat kialakítása,
3, egyensúlyár létrejötte

A kereslet és keresleti görbe

1.példa: burgonya iránti kereslet:
minôségÁr (Sk)Mennyiség (Kg)
A12.-100
B10.-150
C8.-200
D6.-300
E4.-450

A fogyasztóknak azt a döntését, hogy a termék árától függôen milyen mennyiséget vásárolnak tôle, a termék iránti keresletnek nevezzük. A keresletet mindig a termék ára és mennyisége közötti viszony fejezi ki. A kereslet grafikus ábrázolását keresleti görbének nevezzük. Jelölése: D (demand). A keresleti görbe mutatja, hogy a fogyasztók milyen áron készek vásárolni bizonyos mennyiségü terméket. A keresleti görbe jellemzi a vásárlók magatartását. Ha az ár csökken, növekszik a termék iránti kereslet. Ha az ár növekszik, csökken a termék iránti kereslet.