Jövedelem adók fizetését egyetlen adótörvény határozza meg, ennek értelmében 2 féle ilyen adó létezik:

- Természetes személy jövedelmi adója,
- Jogi személy jövedelmi adója

Természetes személyek jövedelmi adója

Adóalany

A természetes személyek jövedelméből származó adó befizetőit 2 szempontból csoportosítjuk:

- Állandó lakhelyük szerint
- És a jövedelemképzés szinhelye szerint

Az első csoportba tartozik olyan személy, aki az Szk területén állandó lakhellyel rendelkezik, vagy aki hazánk területén (nyereségképzési céllal) az ország területén tartózkodtak. Az ilyen adózók – természetes személyek – belöldön és külföldön elért jogvédelmére egyaránt vonatkozik adófizetés.

A második csoportba azok a természetes személyek tartoznak, akiknek az Szk területén nincs állandó lakhelyük, és az országban egy év alatt nem tartózkodnak legalább 183 napig. Ez azt jelenti, hogy az illetőnek csak azt a jövedelmét adóztatják meg, amelyet az Szk területén produkált.

A természetes személyek jövedelemadójának tárgyát 5 csoportba oszthatjuk:

- Függő tevékenységből, keresetből, és funkcióbeli járandóságból eredő
- Vállalkozásból és más önálló kereső tevékenységből származó jövedelem
- Tőkevagyonból származó jövedelem
- Bérletből származó jövedelem
- Egyéb jövedelem

Az adóalapot leegyszerűsítve így fejezhetjük ki:

A bevételek és a jövedelmek eléréséhez, szavatolásához és magatartásához szükséges kiadások közötti különbség. Természetes személyek több típusú jövedelme esetén a közös adóalapot az egyes jövedelemtípusok részadóalapjainak összegeként számszerűsítjük.

Függő tevékenységből, munkabérből és a funkcióbeli járandóságból származó jövedelem /pl.alkalmazottak szociális alapból származó jövedelme/ esetén term.személy az adóalapot /esetleg részadóalap/ a leszámítható és adómentes összegek levonásával pontosítják.

Vállalkozási jövedelemhez tartoznak:

- Mezögazd. Termelésből származó jövedelem /vállalkozás keretében/
- Iparűzési jövedelem, ...

Betétből származó jövedelem anyagi vagy nem anyagi vagyon tartós bérbe adása esetén keletkezik.

Jogi személyek jövedelmi adója

Jogi személyek akkor tekintendők adóalanynak, ha:

- A jogi személy vállalkozási céllal jött létre, ill.ha
- Nem vállalkozásra létesült, de vállalkozói tevékenységet folytat.

Vállalkozási céllal létrejött jogi személyek jövedelemadójának tárgyát összes tevékenységük bevételei teszik ki.
Nem vállalkozási céllal létrejött jogi személyek jövedelemadójának tárgyát csak a vállalkozásból eredő bevételek alkotják.

Az adóalapot a hozamok és a költségek különbözete jelenti. Jogi személy ennek az összegét még hozzáadandó, ill.leszámítható tételekkel, vmint célhoz kötött ajándékok értékeivel, továbbá veszteségeivel módodsíthatja.

Hozzáadandó tételek – az adóalap akkor növekszik e tételekkel, ha az adótörvény nem teszi lehetővé egyes tételek költségként való elszámolását. /adó szempontjából/

E tételekkel növekszik az adóalap.

Leszámítható tételek – e tételekkel csökken az adóalap. Erre pl.olyan tételeknél kerül sor, amelyeket a jövedelemforrásnál már megadóztattak ÷értékpapírokból származó jövedelem/. De vannak tételek, amelyek adómentesek /dotációk/.

A jogi személyek jövedelemadó-alapja kiszámításának egyszerűsített vázlata:

Adóalap = hozamok – költségek
+ hozzáadott tételek
- leszámítandó tételek
- ajándékok
- veszteség

jogi személyek jövedelemadójánál az adókulcs 40%.

Ingatlanadó

Az egyenes adók további típusa. Ez az adó a község vagy aváros költségvetésének bevételét gyarapítja. Az ingatlanadóról szóló törvénynek 2 része van. Az egyik a földterületek, a másik az épületek utáni adózást szabályozza.