Az ókori kelet irodalma

• A világ
keletkezéséről többféle történet született, így jöttek létre a
teremtéstörténetek

Enúma élis (Amikor odafönn… ): Marduk mezopotámiai isten szerint az embert
azért teremtették, hogy szolgálja az isteneket

• Feltételezések az ember eredetéről: földből, agyagból, Isten véréből, istenek
teremtették őket

A mezopotámiai kultúra és irodalom

• vallás -
polietizmus, kultúra – agyagtáblák, ékírás, képírás

• városállamaik: Uruk (uralkodója: Gilgames) Kis (uralkodója: Agga).
Egymás közt gyakran háborúztak, ezek a háborúk váltak alapjává a világirodalom
legősibb epikus művének:

Gilgames-eposz

Gilgames 2/3 isten és 1/3 ember. Aruru a sorsteremtő istenasszony teremtette.
Gilgames sokat dolgoztatta embereit, az emberek imádkoznak Anuhoz (az ég
istenéhez). Anu megkérte Arurut, hogy teremtsen egy Gilgameshez hasonló hőst.
Megteremtette Enkidut: vízből, agyagból és a saját köpetéből. Enkidu egy erős,
állatszerű lény volt, füveken és gyökereken élt. Egy lányt küldenek hozzá az
uruki templomból, aki elcsábítja és teljesen megváltoztatja.

Gilgames elkezd harcolni Enkiduval, de nem tudják legyőzni egymást és a végén
barátok lesznek. Gilgames meg akarja szerezni a cédruserdő fáit, ezért le kell
győznie az erdő őrét Humbabát (Huvava). Ez sikerül neki és ellopja a cédrust.
Istár (szerelem és termékenység istennője) meglátja a fürdő Gilgamest,
beleszeret, kéri, hogy vegye feleségül, de ő visszautasítja, ezért Istár
bosszút esküszik. Az istenek tanácskoznak, hogy túl sok rosszat tettek már →
Enkidunak meg kellett halnia, 12 napig kínlódik. Gilgames általános gyászt
rendel el. Um- napistihez megy tanácsért.

2 lehetősége van az életre:

- 6 nap és 7 éjszaka alvás nélkül kell lennie (ám Gilgames elaludt)

- a tenger mélyéről füvet kell felhoznia és lenyelnie, de egy kígyó megmarja

Eldöntötte, hogy feladja a halhatatlanságért folyó harcot.

Végül Gilgames és Enkidu szelleme

beszélget az alvilágról, az élet értelméről. Aki hősként élt, úgy is halt meg,
az békében pihenhet, mert őt halála után is becsülni fogják.

Az egyiptomi kultúra és irodalom

• polietizmus (többistenhit), napisten: Ré

Amenhotep vezette be a

monoteizmust, kötelező a Napkorong istenének, Atonnak a tisztelete,

• központ: Théba

• a vallás részei:

1. isteni erők megjelenítése

2. halotti kultusz (mumifikálás)

3. templom kultusz (mindennek a központja a templom)

• írások: hieroglif (díszírás), hieratikus (papi írás), démotikus (népi)

Az irodalmi alkotásaik kőbe vésve

vagy papirusz-tekercseken maradtak fenn.

• líra: himnusz: főleg a napistent dicsőítették: Ehnaton fáraó: Naphimnusz – az egyetlen istenség által életre
keltett természetben gyönyörködik.

Szerelmes versek, népköltészet: munkadalok, ráolvasások, kannibál-szövegek (az
istenként égbe emelkedett király felfalja az ott lakó régi isteneket.

• epika: Halottak könyve –
szertartási és varázsszövegek, filozófiai gondolatok, himnuszok és
koporsószövegek gyűjteménye.

• intelmek, tanítások

BIBLIA ( A KÖNYVEK KÖNYVE)

ÓSZÖVETSÉG / ÓTESTAMENTUM (Kr. e. 12. sz. → Kr. e. 2. sz.)

- Istennek a zsidó nép ősatyáival kötött szövetsége

 kanolizált

= szentnek tartott szövegek kerültek bele; (apokrif iratok = szövegek, amik
nem kerültek bele, nem tartották szentnek őket)

- nyelv: héber; néhol arámi, testamentum= végrendelet

- próféták: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel

Az Ószövetség a Biblia terjedelmesebb része.

Mózes 5 könyve:

1. Genezis (teremtés)

2. Exodus (A zsidók kivonulása)

3. Leviticus (A papok könyve)

4. Numeri (Népszámlálás)

5. Deuteronomium (Mózes utolsó beszédei)

Történeti könyvek: Sámson és Delila, Dávid és

Góliát, Salamon király történetei,…

Bölcsességi könyvek, irodalmi könyvek:
Énekek éneke, Zsoltárok könyve, …

Az Énekek éneke tárgya földi: szerelem, földi élet, szó sem esik Istenről. Szerzőjének Salamon királyt tartják. Neki, mint vőlegénynek és menyasszonyának szerelmi énekeiből álló gyűjtemény. Természetből vett képekkel idézi kedvese alakját (pálmafa=termete, szőlőfürtök=mellei, almaillat=lehellete).

Próféták
könyvei (=Isten kiválasztott emberei)

Itt található Jónás könyve, melyben nem a próféta szól, hanem vele történnek az események.

A teremtéstörténet:

Az Ószövetségen belül az első könyv az úgynevezett „mózesi

könyvek” közül a Teremtés
könyve. Latin neve Genesis.
Az első 11 fejezete a világ teremtését, az emberiség őstörténetét mondja el.
Két teremtéstörténet létezik:

1.     

6 napos történet:

Isten a semmiből, 6 nap alatt teremtette meg a világot, a teremtés

csúcspontja az ember, melyet saját képmására formált meg, így az istenhez
legközelebb álló személy, akinek feladata, hogy uralkodjon a földön.

2.     

ÁDÁM és ÉVA története:

A második teremtéstörténetben Isten a föld porából formálta az

embert (Adama = föld, a szövegben az első ember neveként szerepel) és „az
orrába lehelete az élet leheletét”. Az édenkertet külön az ember számára
teremti meg. Évát, a nőt Ádám oldalbordájából kelti
életre.

Ádám és Éva történetében megtalálható a bűnbeesés ősi motívuma,

lázadás isten parancsa ellen. (Az első emberpár a szigorú tilalom ellenére –az
asszony ösztönzésére – evett a jó és rossz tudásának fájáról.) Ezzel elveszítik
az öntudatlan boldogság színterét. Az Éden elvesztésével szakad rá az
emberiségre az élet minden nyomorúsága.

Az isten elleni lázadás további bűnök forrása lett, magával hozta

az emberek közötti ellenségeskedést, gyilkos indulatokat. Ezt jelzi Ádám-Éva
első gyermekeinek, Káinnak és Ábelnek története is.

Káin irigy féltékenységből ütötte

agyon öccsét, Ábelt, mert az Úr Ábel áldozatát fogadta el
sajátja helyett. Így lett az évezredes köztudatban
Káin alakja a gonoszság, kegyetlenség jelképe, Ábel alakja a szelídség,
kiszolgáltatottság jelképe.

ÚJSZÖVETSÉG

/ ÚJTESTAMENTUM (Kr.
u. 1.sz.)

- Istennek az emberiséggel kötött szövetsége

- nyelv: görög, Krisztus = felkent

Részei:

1.Evangéliumok
(= örömhír)
evangélisták: Máté, Márk, Lukács, (=szinoptikusok (könyveik nagyon hasonlóak)
Jézust Isten fiaként ábrázolják) János (=Jézust Istennel azonosítja)

Evangéliumok: Jézus születése, Jézus kínhalála és feltámadása

2. Apostolok cselekedetei

3. Apostoli levelek: Pál 14 levele, a korintusziakhoz írt
1. levele, a Szeretethimnusz, nagyon
szép, lírai rész

4. Jelenések könyve –
látomás a világ pusztulásáról, apokalipszis

A tékozló fiú története:

Lukács evangéliumában olvasható A tékozló fiú példázata.

A bibliai tékozló fiú története örök példája az emberi hűtlenségnek és megbocsátásnak.

A fiatalabb fiú hatalmasat vétkezik apjával és
testvérével szemben. Elkéri örökséget jogtalanul, s hanyagul erkölcstelen dolgokra
fecsérli. Az elszegényedvén visszatérő hűtlen gyermek
bár nem érdemli meg – az apja mégis visszafogadja, sőt örömmel ünnepli a visszatértét, aki pusztán könyörületet várt. jellem változáson
ment keresztül, a meggondolatlan, szemtelen fiúból, meggondolt, tisztelettudó
férfivé vált. Vezeklésként Béres akar lenni apja házában.

Apja régi szeretettel

fogadta, ünnepi lakomát terített elé.

Az idősebbik fiú értetlenül áll a történtek előtt, apjának mindig igazat adott, és azt tette, amit mondott.

Ő nem rövidítette meg apját anyagilag,
és megbántva érezte magát, hiszen ő apja mellet maradt a
bajban is, míg testvére elhagyta őt.

Az apa mindkét fiát egyformán szerette. A két fiú

húzta szét a családot, de az apa törekedett családja fenntartására.

Magyar Biblia fordítások:

1541- Sylvester János: Újszövetség

1590 - Károli Gáspár: Teljes biblia, Vizsolyi református fordítás

1626 - Káldi György: Katolikus fordítás

Bibliai témák a magyar irodalomban:

Halotti beszéd: (1200)

Madách Imre: Az ember tragédiája (drámai költemény),

John Milton: Elveszett
Paradicsom (eposz),

Ady Endre: Az Illés szekerén, Ádám hol vagy (vers)

A épzőművészetekben:

Michelangelo: Ádám teremtése (Sixtusi kápolna)

L. da Vinci: Az utolsó vacsora

Michelangelo:
Dávid-szobor

Bibliai témák a mindennapi életben szólások, szófordulatok, hasonlatok formájában:

matuzsálemi
életkor, Úgy élnek, mint Édenben, Járt utat járatlanért el ne hagyd!, bábeli
zűrzavar, hitetlen Tamás, árulkodó Júdás,…