AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM

Az ókori görögség világszemléletének legnagyobb újdonsága az ember felfedezése: az a felismerés, hogy minden élőlény között a leghatalmasabb az ember, ő lett minden dolgok mércéje és végső célja. A görög költészet és képzőművészet szülője és témája azonban mindvégig a mitológia maradt.
• atomisták (mindennek az alapja az atom) és szofisták (politikai életre buzdítottak)
• filozófusok: Platón, Arisztotelész, Cicero
• oszloprendek: DÓR – egyszerű, vaskos
IÓN - csigavonalas
KORINTHOSZI – levéllel díszített
• épületek, szobrok: Akropolisz (Athén fellegvára)
Parthenon (Pallasz Athéné temploma)
Pallasz Athéné szobra (alkotó: Pheidiasz)
A diszkoszvető (alkotója: Mürón)
A görög mitológia
mitológia = a mítoszok gyűjteménye, mítoszokkal foglalkozó tudomány
mítosz = hitrege, monda, mesés történet, - a világ és az emberek eredetéről, félistenekről, hősökről szólnak, a legrégibb mítoszok Krétához kapcsolódnak, ahol egy mészkőbarlangban született meg Zeusz, innen emelkedett a levegőbe Daidalosz és Ikarosz. Ide hozta Zeusz Europé királylányt, akiről a kontinens a nevét kapta.
Mítosz szól az istenek születéséről: Hésziodosz – Theogónia
Khaos = Üresség
Eros = Szerelem és vonzás istene
Gaia = Szélesmellű Föld
Uránosz = Ég istene
Gaia és Uránosz egybekeltek, 7 titán, 8 titanisz, 3 küklopsz, 3 ötvenfejű-százkarú óriás született.
A legfiatalabb titán, Kronosz feleségül vett egy titaniszt, Reiát. Gyermekeiket megette, apját legyőzte, és főisten lett. Egy gyermekük titokban született Krétán, ő volt Zeusz. Harcot indított apja ellen, testvérei segítségével átvette a hatalmat (Posszeidon - tenger ura, Hádész – Alvilág ura, Héra – a családi tűzhely védelmezője, …) Zeusznak és Hérának gyermekeik születtek: Árész, Héphaisztosz. Zeusznak voltak még gyerekei: Apollón, Artemisz, Dionüszosz, Hermész, Pallasz Athéné, Aphrodité. A múzsák Zeusz és egy földi asszony szerelméből születtek: a művészet istennői, Helikonon, Parnasszuson tartózkodtak. Clió, Uránia, Thália, Melpoméné, Erato, Polühümnia.
• az istenek lakhelye: Olümposz, ételük ambrózia, italuk nektár. Az istenek mindig fiatalok, és HALHATATLANOK!
A görög epika
Az epika elbeszélő műfaj, az objektív világot ábrázolja, eseményeket mesél el. A szereplők lelkivilágát csak annyiban mutatja be, amennyiben az a cselekménysor megformálásához, megértéséhez szükséges.
Az eposz az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény, rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva nagy, egy egész közösség sorsára nézve jelentős tetteket visz véghez. A klasszikus eposz állandó elemei az úgynevezett eposzi kellékek:
„in medias res” kezdés → a dolgok közepébe vág
invokáció → valamely istenségnek vagy múzsának a segítségül hívása
propozíció → a téma megjelölése
enumeráció → seregszemle, a szembenálló hősök, csapatok bemutatása
csodás elemek → természetfeletti lények beavatkozása az ember életébe
állandó jelzők és ismétlések
epikus hasonlatok → ezek mindig nagy terjedelműek, részletezők
Dal: dallamhoz kapcsolódó énekelhető vers.
Ecloga: pásztorköltemény.
Óda: ünnepélyes, magasztos témát dolgoz fel patetikus formában.
Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta (vak vándorköltő). Az úgynevezett a homéroszi eposzok műfaji előzményei az ún. genealógiai énekek lehettek, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn.
Trója 12x épült fel, a régészek feltárták a 12 réteget. A trójai háború eseményei a Trójai mondakörben maradtak fenn, mely évszázadokon keresztül gyarapodott, és később ez szolgált alapjául az Iliásznak és Odüsszeiának. Homérosz eposzait hexameterekben írta. A hexameter az időmértékes verselés egyik sorfajtája. Hat ereszkedő jellegű verslábból áll, ezekből az ötödik kötelezően daktilus, az utolsó általában spondeus.

TRÓJAI MONDAKÖR

Priamosz királynak azt jósolják mikor fia születik, hogy Paris herceg hazája pusztulását fogja okozni. Kiteszi gyermekét az Ida hegyére és a pásztorok nevelik fel. Jóval később nem hívják meg egy esküvőre Erist (a viszály istennője), aki nagyon megharagszik és ezért aranyalmát dob be az esküvőre, amire az van írva, a legszebbiknek. Van 3 hölgy: Héra, Aphrodité, Aténé: úgy döntenek, hogy elmennek Parishoz (legszebb férfi), hogy döntse el melyikük a legszebb. Héra azt ígéri, hogy Ázsia uralkodójává teszi. Aténé azt, hogy minden tudományba bevezeti. Aphrodité pedig neki adja a legszebb földi nőt, Helénét, akinek a férje Menelaos király). Paris Aphroditét válassza és megkapja Helénét. Heléné és Paris Trójába mennek, mindenki örül, csak Kassandra jósnő nem. Azt mondta, hogy Heléné óriási veszedelmet hoz rájuk. Jóstehetségét Apollóntól kapta, de Apollón megátkozta, hogy senki se higgyen neki. Spárta bosszút akar állni. Megindul a 10 évig tartó háború. 9 évig nem történt semmi, ám a 10. évben a két legvitézebb hős elesik: Hektor (trójai) és Akhilleusz (spártai). A spártaiak cselhez folyamodnak: óriási lovat készítenek, éjszaka kibújnak belőle és mindenkit lemészárolnak. Csak Aeneasnak sikerül megmenekülni. A görögök hazamennek, csak Odüsszeusz bolyong további 10 évig még a tengeren (Iliász és Odüsszeiai alapja).
Valóban Paris okozta hazája vesztét!

ILIÁSZ

Témája a 10 évig tartó trójai háború 9. évének a leírása, 24 énekből áll.
- Akhilleusz: a legvitézebb spártai harcos, a hírnév fontosabb neki, mint az élet; önző és bosszúvágyó
- Hektor: a legvitézebb trójai harcos; nős, gyereke van, védi szülőhazáját
Agamemnón zsákmányul ejtette Krüszéiszt (Apollón papjának a lánya). Az apa vissza akarja kapni lányát, de Agamemnón elutasítja, így az bosszút kér Apollóntól. Apollón mérgezett nyilakat lő a görögök táborába és kitör a dögvész, ami csak akkor múlhat el, ha a lányt visszaadják. Agamemnón visszaadja, de elveszi Akhilleusz zsákmányát, Briszéiszt. Akhilleusz erre megsértődik, és arra kéri anyját, Thétisz istennőt, hogy álljon bosszút: az istenek csak a trójaiakat támogassák a harcban. Zeusz azt tanácsolja Agamemnónnak álmában, hogy még aznap indítsa meg a harcot.
Agamemnón próbára teszi katonáit: hazaküldi őket, mert az istenek úgyis a trójaiaknak segítenek. A harcosok rohannak a hajóhoz, de Odüsszeusz és az öreg Nesztor megakadályozza őket beszédével. Athéné a spártaiakat, Apollón a trójaiakat támogatja. Nagyon rosszul áll a helyzet, Akhilleuszhoz követeket küldenek, de az csak akkor hajlandó visszatérni, ha Hektor eljut az ő táboráig. Végül beleegyezik, hogy legjobb barátja, Patroklosz az ő fegyverzetében harcoljon. Hektor megöli Patrokloszt, Akhilleusz gyászolja barátját és úgy dönt, visszatér a harcba. Sok trójait megöl, miközben Hektort keresi, akit végül párviadalban öl meg. Hektor holttestét szekere mögé kötve hurcolja a csatatéren 12 napon keresztül reggelente. Priamosz király visszakéri fia holttestét, majd hazaviszi és eltemeti.
Az eposz egyik leghíresebb részlete Akhilleusz pajzsa. Héphaisztosz készítette, történelmi és társadalmi helyzetképet ad a korabeli Görögországról. A pajzsnak 5 rétege van:
A pajzs közepe, a legbelső kör a világmindenséget ábrázolja: a Földet, az eget, a tengert, a Napot, a Holdat és a csillagokat (483-489.).
Az első körgyűrű a városi életet mutatja be kétszer két jelenetben:
a) békében (490-508.): lakodalmi menet és törvényszéki tárgyalás;
b) háborúban (509-540.): az ostromlottak megtámadják az ostromlók csordáját, s ebből véres harc támad.
A második gyűrű a tavaszi, nyári és őszi paraszti munkát: a szántást, az aratást és a szüretet tárja elénk (541-572.).
A harmadik körgyűrű a pásztoréletből választ három jelenetet: az oroszlánok támadását a csordára, a völgyben legelésző juhnyájat és a szép eladó lányok táncát a viruló ifjakkal (573-606.).
A pajzs peremén a földkorongot körülölelő Ókeánosz látható (607-608.).

ODÜSSZEIA

Az Iliász folytatása. Hektor halála után Trója hamarosan elesett. Mindenki hazatért, csak egyetlen hősre várnak Ithakában: Odüsszeuszra. Az ő 10 éves hányódásáról és hazatéréséről szól a mű. A mű 24 énekre tagolódik. Új embereszmény: Odüsszeusz. A bevezetés egyetlen embert állít az előtérbe, s elsősorban a főhős jellemzésére szolgál. Az Odüsszeia szerkezete:
I. – VIII. ének: Odüsszeusz kivételével mindenki visszatér a trójai háborúból. Otthon csak fia Telemakhosz és felesége Penelopé maradt. A fiú egy bárkán indul el megkeresni apját.
Odüsszeusz feleségét kérők ostromolják, felemésztik minden vagyonukat. Penelopé azt ígéri, azt választja közülük, aki megszövi vásznát (Penelopé éjszakánként mindig lebontja, hűségesen várja haza férjét). Telemakhosz találkozik Meneláosszal, aki elmeséli neki a faló történetét.
Ógügia szigetén O. méltóságteljesen áll ellent minden csábításnak. Kalüpszó nimfát az Istenek felszólítják, hogy engedje szabadon Odüsszeuszt. Az 17 napig hánykolódik a tengeren, mert Posszeidon vihart támaszt, tutaja is összetörik. A phaiákok földjén vetődik partra, ahol Nauszikaá királylány észreveszi Odüsszeuszt a fák alatt. Beleszeret és elviszi apjához.
IX. - XII. ének: Alkinosz király szívesen fogadja, lakomát szervez, és felajánlja neki lánya kezét anélkül, hogy tudná kicsoda. A lakomán egy énekes a trójai háborúról mesél. Odüsszeusz könnyezve hallgatja, megkérik, mondja el élete történetét.
XIII-XXIV. ének – Odüsszeusz hazatérése - a phaiákok segítenek neki és hazaviszik. Athéné koldussá változtatja. Megérkezik Telemakhosz, aki felismeri apját. Penelopé íjászversenyt rendez: annak lesz a felesége, aki felajzza Odüsszeusz íját és átlő a nyíllal 12 fejsze fokán. Csak férjének sikerül ez, aki visszaváltozik, és minden kérőt megöl. Telemakhosz méltó utóda lesz apjának.
Odüsszeusz kalandjai:
Feldúlják Iszmaroszt, de sokan elesnek
Lótuszevők szigete- 3 társa eszik a lótuszból és meghal
6 társát felfalta 1 küklopsz
Találkozás Aioloszszal, szelek istene
Télepülöszban óriások sziklákat dobálnak rájuk
Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtat
Alvilág, Teiresziásztól jóslatot kap, hogy hazatér
Szirének szigetén, társai fülét viasszal tömi be, ő pedig az árbóchoz kötözteti magát.
Szkülla, tengeri szörny, O. 6 emberét elveszti
Méloisz marháiból 6 napon át lakomáznak, Zeusz ezért villámokat csap rájuk és csak Odüsszeusz éli túl. Kalüpszó szigetére kerül.
Odüsszeusz hazatérése

ILIÁSZ
ODÜSSZEIA

Témája a 10 éves háborúTémája a békés állapot, kalandozások
Alapja a görög történelemAlapja a fantázia
Központi téma a harag, indulatokKözponti téma a találékonyság
Jól összefogott, megkomponált műLazább szerkezetű mű, sok mellékeseménnyel
Szereplői: hősök, királyok, harcosok
Akhilleusz: bátor, hősies, harcolóSzereplői a nép is
Odüsszeusz: gondolkodó, kíváncsi, okos
Alig van tájleírásRészletesen kidolgozott tájleírás
A görög líra
Az első lírai versforma úgy születik, hogy a hexameteres sort megtoldják egy öt verslábból álló sorral, pentameterrel. Így születik a párvers, disztichon. A disztichonban írt verseket elégiának nevezték el. Az elégia fájdalmas, melankolikus érzést kifejező vers. Születtek harci elégiák, szerelmi és bölcselő elégiák. (műfajok: epigramma - rövid két párversből álló mű, iambosz - gúnyos hangú, a hibákat kihangsúlyozó vers)
A görög költők hangszerrel kísérték verseik előadását, hangszereik: kitharisz, líra, síp, kettős síp.
A leszboszi költészet
Leszbosz egy görög sziget. Innen származik Alkaiosz és Szapphó.
Alkaiosz verseinek leggyakoribb témája a harc, a politika és Dionüszosz, a bor istene. Bordalokat írt.
Szapphó a világirodalom első költőnője. Fő témája a szerelem utáni vágyakozás. Otthonában, a múzsák templomában tanítványaival, tánccal, dallal ünnepelték Aphroditét. Ha valamelyikük egy férfiért elhagyta a gyülekezetet, Szapphó elsiratta. Bensőséges együttléteiket a görög társadalom nem tartotta erkölcstelennek. Édesanyám, nem perdül a rokka – a vágyódás akadályozza őt asszonyi munkájában. Aphroditéhoz (szerelmes vers) Új műfajt teremtett: Himnusz: istent dicsőítő, hozzá segítségért fohászkodó imaszerű vers.
Anakreon volt a görög bordalok legnagyobb művelője. Témája az öregember vágyódása a fiatalság, a bor és szerelem iránt.
A görög dráma
A dráma egy olyan műnem, amelyben az egyik legfontosabb elem a párbeszéd, dialógus. A másik fontos elem az akció. E kettő szoros egységet alkot: A dráma szó a „drán” szóból ered, jelentése: cselekedni. A drámának kultikus előzményei vannak (Dionüszosz ünnep). Ezen az ünnepen csak epikus jellegű kardalokat adtak elő, melyek Dionüszosz létéről szóltak. A kardalokból kivált egy ember és ebből lett a párbeszéd. Theszpisz (költő, drámaíró, zenész) volt az, aki elsőnek beléptette az akciót. Tragikus triász: Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész. Aiszkhülosz a teremtő erő, Szophoklész a tragikus bukáson is harmónia, Euripidész a lázadás és a fájdalom. Aiszkhülosz felemeli a színészek számát egyről kettőre. Megszületteti a drámát. Kialakítja a konfliktust két színész között. Szophoklész a színészek számát háromra emeli. A kar létszámát 12-ről 15-re emeli. Megjelenteti a tragédia klasszikus formáját. Euripidész tőlük tanult. Megváltoztatja a tartalmi szempontot: lélektani motiváltság. Színpadra szánt mű. Műfajai: tragédia, komédia, színmű. Eleinte piactereken, majd színházakban adták elő. A színészek csak férfiak lehettek, akik magas cipőben és maszkban játszottak. A színpadtér (orchestra) félkör alakú. A közönség kinyilváníthatta véleményét. A dráma szakaszai: expozíció, bonyodalom, tetőpont és a megoldás.
Aiszkülosz legismertebb tragédiái az Oreszteia és a Leláncolt Prométeusz.
Szophoklész hatalmas tehetség volt. Halálakor hősként temették el. Legismertebb alkotásai: Antigoné, Oidipusz király, Elektra.

ANTIGONÉ

Konfliktusdráma, a Thébai mondakörbe tartozik.
Szereplői: Antigoné (címszereplő), Kreón (király), Iszméné (Antigoné huga), Haimon (Kreón fia, Antigoné szerelmese), Teiresziász (jós), és a kar.
A mű öt részre osztható:

I. Az expozíció: Két törvény áll egymással szemben, az Isteneké és Kreóné. Istenek szerint illendően kell eltemetni Polüneikészt, Kreón szerint nem. A király törvényeivel csak Antigoné mer szembeszállni.

II. A bonyodalom: Az alapszituációkból kibontakozik az eseménysor, a szereplők jellemét és egymáshoz való viszonyát tudhatjuk meg. A kar a király támasza. Kreón célja a város védelme, a béke helyreállítása és a város ellen fordultak megtorlása. Az őr szavaiból megtudjuk, hogy valaki megszegte a törvényt, mert eltemette Polüneikész holttestét. Kreón összeesküvésre gyanakszik. A karvezető azt gondolja, hogy az Istenek Antigoné mellé állnak.

III. A konfliktus: Kreón és Antigoné közötti ütközet. Összeáll a két főszereplő. Kreón nem érti Antigoné t és úgy tekinti, mintha lázadó lenne.

IV. A késleltetés: Kreón, Antigoné és Haimón közötti konfliktus. Inkább haljon meg Antigoné, csak a nép hazugságon ne fogja, mert ha eltűri Kreón, hogy Antigoné lázadjon, akkor hogyan büntessen másokat. Nő szavára nem tántorodhat meg. Megjelenik a vak jós. Azt mondja, elveszít mindenkit, ha megöli Antigonét. Kreón ezt nem hiszi el.

V. A megoldás: Antigoné megfojtja magát, Haimón öngyilkos lesz. Végül Kreón felesége is öngyilkos lett. Így kell Kreónnak tovább élnie, hogy senkije sincs, csak a bűnei.