A középkor irodalma
Magyarországon
896 – Honfoglalás
István király
-1000 körül megalapítja a magyar államot – feudális életforma, földbirtokosok.
Felveszik a kereszténységet, Istvánt 1000.dec.25-én királlyá koronázzák
Egyházszervezés → Külföldi papok jönnek az országba, mint hittérítők (szláv, német, bizánci, olasz papok). Egyházi építkezések → Tihanyi Apátság temploma, jáki templom, zsámbéki templom, budai vár, Sopron, Pozsony és Kassa temploma (kassai Szent Erzsébet Székesegyház)
Világi építészet: Vajdahunyad vára, gótikus budai lakóházak
Szobrászat: A kolozsvári testvérek (Márton és György) bronzszobra, prágai vár udvarán Sárkányölő Szent György lovasszobra
Faszobrászat: Lőcsey Pál mester a Szent Jakab templom főoltárát faragta.
Festészet: oltárképek, egyházi jellegű képek
IRODALOM:
Az ősköltészet nyelve a latin. A magyar kultúra alapja a sámánizmus (a magyarok ősvallása). Az ősök és hallottak tiszteletét hirdeti. Sámánok = regősök, elmondott szövegeiket szentnek tartották. Ezekből származik az ősköltészet egyik műfaja a rituális ének. További műfajok: munkadal, monda, mese, babonás ráolvasások.
eredetmondák – Rege a csodaszarvasról, Turul-monda
honfoglalásról, kalandozásokról szóló mondák - A fehér ló mondája, Lehel kürtje, Botond-monda
államalapításról szóló mondák – Csanád-monda, László-királyról
LEGENDÁK:
Zoerard és Benedek legendája, Szent Istvánról = Hartvik-legenda, Szent Gellért-legenda, Margit-legenda
Himnusz: siratóénekek a tatárdúlta Magyarországról
prédikációk: Temesvári Pelbárt
Latin Nyelvű Magyar Irodalom:
A kereszténység hivatalos nyelve a latin volt. Ez lett az írásbeliség nyelve is. Az írástudók a szerzetesek, papok voltak. A történetírás értékes emlékei a krónikák.
Anonymus: Gesta Hungarorum - Anonymus névtelen jegyző, II. vagy III. Béla idejében élt. A honfoglalásról szóló krónikáját 1200 körül írta.
Kézai Simon krónikája – A magyarok viselt dolgairól, 1280
Képes Krónika – Kálti Márk, 1358 – iniciálék, miniatűrök
Felicián megsebesíti Erzsébet királynőt (részlet a Képes Krónikából)
Zách Felicián meg akarta ölni a királynét és családját, de nem sikerült neki. A királynőnek levágta 4 ujját. Kegyetlenül bűnhődött tettéért, mert egész családját kiirtották.
A Magyar Nyelvű Irodalom Kezdetei:
Szórványemlékek – 1055, A Tihanyi Apátság alapítólevele
Szövegemlékek: latin kódexekben található, teljesen magyar összefüggő szövegek.
1200 – Halotti Beszéd és Könyörgés, a kódexet első ismertetőjéről nevezték el Pray-kódexnek. A szöveg első része a holttest felett a gyászolókhoz intézett 26 soros beszéd, és 6 soros könyörgés, - a sír megszentelése után elmondott hivatalos szertartási szöveg.
„Láttyátuk feleim szümtükkel mik
Vogymuk. Isa pur ës chomu vogymuk.
Mënyi milosztben terümtevé
Elevémiü isemüküt, Ádámut, ës
Odutta vola nekiparadisumut házoá.”
1300 – Ómagyar Mária-siralom: Az első magyar vers, Belgiumban, a Leuweni-kódexben találták meg. Tökéletes ritmusa van, alliteráció van benne:
„Világ világa
Virágnak virága
Keservesen kínzatul
Vos szegekkel veretül.”
Az anya megfeszített fia látványa felett érzett fájdalmát mutatja, Mária panasza saját bánatáról szól.
Legendafordítások: Margit-legenda
A 14. századtól kezdve megjelennek az első magyar fordítások, Ráskai Lea másolta.
Hőse IV. Béla király lánya, a szent életű Margit, aki a nyulak szigetén levő kolostorba vonult (mai Margit-sziget) A testi szenvedés fájdalmas gyönyört jelentett számára, 18 éves koráig nem fürdött, tövises vesszővel ostorozta testét, durva, vezeklő övet viselt. Kora eszményképe lett. Csodák történtek vele: A ruháját ellepő tetvek gyöngyökké változnak, ruhájától a sötétben világos lett.
Assisi Szent Ferenc legendája
A szent életének történetét mondja el. Kb. 1370-ben fordították magyarra. A legelső magyar nyelvű könyvben, a Jókai-kódexben maradt fenn.
Szent István király nagy legendája
István támogatta az egyházat, a szegényeket. Volt egy látomása, hogy a besenyők meg fogják támadni a magyarokat, így előre tudta értesíteni az embereket.
A Kolostori Magyar Irodalom:
46 magyar nyelven írt kéziratos kódex alkotja. Vallásos szövegek magyar nyelvű fordításait tartalmazzák. 3 kódexben maradtak meg: Bécsi-kódex (Ószövetség)
Müncheni kódex (4 evangélium, 1 magyar naptár)
Apor-kódex (Zsoltárok)
Érdy-kódex, 1526 - a legteljesebb, legnagyobb terjedelmű, magyar legendagyűjtemény, egy karthauzi névtelen prédikációs könyve
