Az első sikert meghozó alkotását követően még két olyan kisebb jelentőséggel bíró művet írt, amelyek a nemzet életében egy-egy múltbéli korszakot mint követendő példát állítanak a kor magyar embere elé: Cserhalom (1825, egy ének), Eger (1827, három ének) (213.), de egy „elképzelt ősi magyar világ“ 6 is foglalkoztatta a költő Vörösmartyt (Magyarvár, 1826-27). A magyar történelem tragikus kimenetelű történéseiről a korai drámái költeményeiben (Zsigmond, 1823; a Salamon király, 1826 és A bujdosók, 1830) is olvashatunk
(http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPrintable&id=48, 2007.05.04.).
Irodalmi tevékenységében a későbbiekben a múlt egyre inkábbi elkomorultsága lesz meghatározó, illetve az oly jellemző romantikus stílusjegy, a közösségi célokért vívott küzdelem helyett az egyéni élettragédiák világának a képe kerül (Mohácsy, op. cit. p. 213.).
Az 1830-as, 40-es években Vörösmarty Mihály költészetében lírai, illetve drámai alkotások születnek, epigrammái pedig elsősorban történelmi témákból merítenek (Mohács, Zrínyi a költő, A nándori toronyőr). A hontalan, Az élő szobor c. verseiben pedig kifejezésre jut a „letiport lengyelekkel való együttérzése“ 7 is
(http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPřintable&id=48, 2007.05.04.).

5 Mohácsy, op. cit. p. 213.
6 http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPrintable&id=48, 2007.05.04.
7 Uo.

Szép Ilonka (1830)

A Szép Ilonka elemzésével kapcsolatban minden bizonnyal még senki sem tette fel a kérdést, hogy vajon az első látásra könnyen megérthető szerelmi történet valamilyen allegorikus jelentést hordoz-e magában? 8
A történetben egy olyan lány alakja rajzolódik ki előttünk, „aki megfeddi a madarat, amely elhagyta a levelét lehullató fát, a rossz virágot, amely a mezőt megvetette a Napért, és kárhoztatja a honját elhagyó, kalandra vágyó patakot. A feddő szózatra a madár, a virág és a patak belátja hibáját, és áldozatot hoznak a hazáért, hogy bűnük megbocsáttassék.

Mi volt a cseppvíz, a levelke s toll?
Az amivel hazádnak tartozol:
Mindenbõl, amivel bírsz, egy parány,
De összetéve roppant adomány,
Mi volt az oltár? Kárpát bércfala,
S a kis leány? honunk jobb angyala.“ 9

Tehát a megjelenő leány mint „honunk jobb angyala“. 10 szerepel itt. Ellenben tudunk-e példát felhozni annak a bizonyítására, hogy a magyar kultúrtörténetben egy nő lesz az ország allegóriája?
Johann Nel egy fametszetét illetően választ kaphatunk kérdésünkre, amely alkotás egy megkötözött női alak képében, Hungariát ábrázolja. A nemcsak megkötözött, de karjaitól is megfosztott alakot törökök veszik körül, de Hungaria megsegítésére német lovagok érkeznek, de a művön a már elhunyt magyar hősök megjelenését is megfigyelhetjük. Érdemes egy pillantást vetni a metszet melletti versekre is, melyekben „Mátyás király szelleme visszatér, s megtekinti a végső nagy romlásra jutott Magyarországot“. 11
A Szép Ilonka költemény egy vadászjelenettel indul, amely minden bizonnyal azt a célt

8 http://209.85.135.104/search?q=cache:VFWSXsrbzdcJ:www.c3.hu/~iris/99-1/borian.htm+v%C3%B6r%C3 %B6smarty+mih%C3%A1ly+sz%C3%A9p+ilonka&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu&lr=lang_hu|lang_sk, 2007.05.05.
9 Uo.
10 Uo.
11 Uo.

szolgálhatta, hogy maga az uralkodó szájából hangozhassanak el a forradalmi gondolatok, hogy ily módon a költemény kiadása ne ütközhessen a cenzúra szabta akadályokba. A Budára visszatérő, diadalittas Mátyást, miután uralma alá hajtotta Bécset, ünnepli a tömeg. A császári város elfoglalása a magyarság számára mindenkor egy erős, idegen hatalmaktól független ország jelképét jelentette. Vörösmarty korában, amikor Magyarország Bécs fennhatósága alatt állt, a város elfoglalására visszagondolni, ez mindenképpen politikai bátorság, a függetlenség eszméjének „ébren tartása,“ s „ennek élét veszi el a szerelmi történet, amely a háttér szövedéke csak a politikai mondanivalónak“. 12
Hősnőnk, felismerve Mátyásban a vadászt, a „Vértes mélyén bánatában liliomhullásként meghal“. 13 A címszereplő Szép Ilonka „a hírnevét vesztett ország allegóriájává válik, aki sír az erős, önálló, Erdéllyel egységben levő, Mátyás király által szimbolizált Magyarország után“. 14

12 A történelmi háttérben továbbá megtalálhatjuk az 1830-as lengyel eseményeket, akárcsak a költő idejében újra a figyelem középpontjába kerülő, az Erdély és az anyaország jogi egyesítésére vonatkozó kérdést (http://209.85.135.104/search?q=cache:VFWSXsrbzdcJ:www.c3.hu/~iris/99-1/borian.htm+v%C3%B6r%C3 %B6smarty+mih%C3%A1ly+sz%C3%A9p+ilonka&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu&lr=lang_hu|lang_sk, 2007.05.05.).
13 http://209.85.135.104/search?q=cache:VFWSXsrbzdcJ:www.c3.hu/~iris/99-1/borian.htm+v%C3%B6r%C3% B6smarty+mih%C3%A1ly+sz%C3%A9p+ilonka&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu&lr=lang_hu|lang_sk, 2007.05.05.).
14 Uo.
Szózat (1836)