referaty.sk – Všetko čo študent potrebuje
Kvetoslava
Nedeľa, 24. októbra 2021
Vörösmarty Mihály
Dátum pridania: 05.06.2008 Oznámkuj: 12345
Autor referátu: Stanislava
 
Jazyk: Maďarčina Počet slov: 4 807
Referát vhodný pre: Vysoká škola Počet A4: 12.3
Priemerná známka: 2.98 Rýchle čítanie: 20m 30s
Pomalé čítanie: 30m 45s
 
A Szózat megírásától kezdődően – tíz éven át – Vörösmarty Mihály verseiben a reformkori harcok emlékét énekli meg, a költészetben mindenekelőtt az óda és az elégia művelőjeként ténykedik. Híres epigrammája, amely végül ódába fordul, A Guttenberg albumba (1839) c., eredetileg alkalmi versnek szánt költemény, melyet a Németországban, a könyvnyomtatás feltalálója, Johann Guttenberg tiszteletére kiadott díszes albumba írt. A mű kicsengése, - némi ünneprontó célzattal – hogy a német mester emlékét, valamint találmányát még nem lehet ünnepelni (Mohácsy, op. cit. p. 228-229.), „hiszen nem valósult meg az az eszményi világ, a béke és az igazság uralma a „föld népsége“ között, melyet a műveltség általános elterjedésétől vártak a kor gondolkodói“. 34
A következő, az 1844-ben megjelent Gondolatok a könyvtárban c. költeménye részben kapcsolódik a fent említett vershez, amelyben a költő kifejezi a felvilágosodáskori eszmékben- és a fejlett polgári társadalmakban bekövetkezett csalódását, valamint belső

32 Mohácsy, op. cit. p. 228.
33 http://209.85.129.104/search?q=cache:yO6ibY3FhGMJ:zeus.phil-inst.hu/recepcio/htm/4/403.htm+%C3%81r p %C3%A1d+%C3%A9bred%C3%A9se+elemz%C3%A9se&hl=hu&ct=clnk&cd=6&gl=hu&lr=lang_hu|lang_ sk, 2007.05.05.
34 Mohácsy, op. cit. p. 229.

emberi félelmét, azonban ezeket „a nemzeti felemelkedés programjának, a hazafiasság parancsának hirdetésével“ 35 még le tudta győzni (Mohácsy, op. cit. p. 232).
Az emberek (1846) születésekor a tragikus kétségbeesés képzete válik uralkodóvá, a magyarság „kibontakozásának lehetősége“ 36 ekkor Vörösmarty számára reménytelennek, lehetetlennek tűnik. Ez a komor látásmódja a korabeli történelmi eseményekből következett: 1846-ban még a Habsburg-ház irányítása alá tartozó Galíciában a lengyel nemesség kezdeményezésével függetlenségi harc robbant ki az idegen elnyomás ellen. A bécsi vezetés azonban a felkelők ellen a lengyel jobbágyokat felbujtatva, véres módon leverte ezt a szabadságharcot, mely a jobbágyság eltörléséért is küzdött. Vörösmarty tudatában volt ennek, tudta, hogy Magyarországon is bekövetkezhet a lengyel példához hasonló „történelmi katasztrófa lehetősége,“ 37 hiszen a jobbágykérdés mindaddig rendezetlen maradt (Op. cit. p. 232).
A történelmi szemléletmód az első versszaktól kezdve jelen van: A költő utalásában megjelenik a forradalom, majd az „atyák és törvények beláthatatlanul hosszú kora, melyet a Genezistől kezdve a káini ősbűn folytonossága jelez“. 38
A harmadik strófa a dinasztikus háborúkat, az 1789-es francia forradalmat, illetve Napóleon korát említi, míg a negyedik versszakban a költő békés jelenkorának képe vetítődik elénk. A béke szó Vörösmarty költészetében pozitív jelentést hordoz, itt azonban föl nem oldható ellentmondásokból születik.39
Az ötödik strófában a korabeli Magyarországon elért eredményeket kérdőjelezi meg, míg a következő versszakban az elkeseredettség érzése jut főszerephez. Ennek alapjául a Galíciában

35 Mohácsy, op. cit. p. 232.
36 Uo.
37 Op. cit. p. 233.
38 http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPrintable&id=48, 2007.05.04.
39 Uo.

lejátszódott események 40 szolgáltak, melyek a „magyar közvéleményt mélyen megrázták,“ s „az egész reformkori küzdelem negatív kifutású lehetőségét látták benne“. 41
A strófa végén Vörösmarty az emberi nem tragikumát az ember teremtésében jelöli meg - „az embert a teremtés pillanatában elhibázott lénynek tartja“. 42
A hetedik versszak a már görög mitológiát érinti, hogy így „példázza a romantikus antropológiát, a kadmosz mítoszt idézi föl, a sárkányfogból vetett embereket,“ 43 de megjelenik a Káin-történet is. (http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPrintable&id=48, 2007.05.04.)
Az Emlékkönyvbe (1849) című, a forradalom és a szabadságharc leverését követően született szerzeményében a szerző gyötrő önvádaskodása tör felszínre; a lelkileg összetört költő az 1849-ben bekövetkezett elbukás okánál fogva személyes felelősséget érzett, hiszen véleménye szerint „az [őáltala] előrelátott végzet realizálódott a történelemben“. 44

40 1846. februárjában Krakkó városában lengyel hazafiak vezetésével felkelés megszervezése kezdődött, amelyben a korábbi lengyel szabadságharc során elkövetett hibából tanulva, a jobbágyságot szabadságáról biztosították, a feudális beszolgáltatások kötelezettségének az eltörlését kihirdették, összekapcsolva a nemzeti függetlenség ügyével. A felkelők mozgalmát azonban véres módon leverték, és Metternich kancellár „az utolsó szabad lengyel földet is“ (http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPrintable&id=48, 2007.05.04.) a Birodalom hoz csatolta (http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPrintable&id=48, 2007.05.04.).
41 http://doksi.hu/faces.php?order=DisplayPrintable&id=48, 2007.05.04.
42 Uo.
43 Uo.
44 Uo.
Vörösmarty életében nehéz időszak váratott magára, egyre súlyosbodtak a pénzügyi gondjai, ami végül is a korábban megírt művei kiadására kényszerítik: „…s az anyagi kényszer rövidesen visszavezette az irodalom útjára. Fiókjában 1845 óta kiadatlanul hevert a Szépek Könyvébe, Kuthy Lajos almanachjába szánt Három rege, amely hazafias tartalma, allegorikus formája miatt egyaránt aktuális volt. Ezt adta ki most, a mártír miniszterelnök, Batthyány Lajos nagyobbik lányának ajánlva, s minden valószínűség szerint ez elé írta 1850–51 telén az Előszót.“ 45
 
späť späť   2  |  3  |   4  |  5    ďalej ďalej
 
Zdroje: 2007.05.05., Dr. Mohácsy Károly: Irodalom II. Tankönyvkiadó, Budapest 1991., Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája. Officina Nova, 1996., 2007.05.04., 2007.05.05., 2007.05.05.
Copyright © 1999-2019 News and Media Holding, a.s.
Všetky práva vyhradené. Publikovanie alebo šírenie obsahu je zakázané bez predchádzajúceho súhlasu.