Dánia
Államforma: királyság
Kormányzási mód: alkotmányos monarchia
Jogrendszer: polgári jogrendszer
Az alkotmány eredeti változata 1849-ben készült el (1953. június 5-én készült el ennek átdolgozása, amely engedélyezi az egykamarás törvényhozást és a női államfőt is).
Terület: 43 094 km²
Ebből szárazföld: 42 394 km² és vízfelszín: 700 km².
Népesség: 5 432 335 fő
Népsűrűség: 125 fő/ km²
Dánia Észak-Európa legsűrűbben lakott országa.
A dánok 84 %-a városlakó. Igaz, rengeteg a kisváros, amelyek lélekszáma a mi közepes falvainkét sem éri el, de az életforma, a szolgáltatások színvonala és a lakosság foglalkozási szerkezete alapján joggal minősíthetők városnak. Míg ezen települések lélekszáma folyamatosan növekszik, addig Koppenhága veszít népességéből.
Népességnövekedés: 0,34 %
Születési arány: 11,36 születés/1000 fő
Halálozási arány: 10,43 haláleset/1000 f ő
Csecsemőhalálozás: 4,56 haláleset/1000 élveszületés
Várható élettartam: 77,62 év
A Dán Királyság 800-ban alakult meg, a 9.-10. században a dán viking harcosok Európaszerte portyáztak. A dánok 974-ben vették fel a kereszténységet, és a feudális államot 985-ben alapította meg Kékfogú Herald. 1380-tól perszonálunióban volt Norvégiával. 1643 és 1660 között több háborút viselt a svédekkel, amelyben végülis alulmaradt, ezzel a Balti-tengeri befolyása véget ért. 1814-ben különvált Norvégiától. 1849-ben vált alkotmányos monarchiává. Az első világháborúban semleges maradt,
a karib-tengeri gyarmatait viszont eladta az USA-nak.
Főváros és legnagyobb város: Koppenhága (Kobenhavn, 1 343 000 lakos)
1417 óta az ország fővárosa. Mivel Sjaelland keleti felén fekszik, folyamatosan ellenőrizni tudja a Balti-tenger bejáratát. Dánia legnagyobb ipari központja és közigazgatási székhelye. Jelenleg is nemzetközi kikötő, itt bonyolódik le az ország külkereskedelmének több mint a fele.
Népesebb települések: Ärhus (271 000 lakos), második legnagyobb város, kikötő
Odense (181 000 lakos), harmadik legnagyobb város
Älborg (157 000 lakos), kikötő
Esbjerg (80 000 lakos), kikötő
Pénznem: 1 dán korona (DKK) = 100 öre
Hivatalos nyelv: dán
Egyéb beszélt nyelvek: ferröeri, grönlandi, eszkimó dialektus, német
Népek: dán, német, svéd, skandináv, eszkimó, ferröer
Vállasok: evangélikus lutheránus 91 %, más protestáns és római-katolikus csoportok 2 %, egyéb 7 %
Közigazgatási beosztás: 14 kerületi megye és 2 község: Ärhus, Bornholm, Fredericksberg, Frederolsborg, Fyn, Kobenhavn, Kobenhavns, Nordjylland, Ribe, Ringkobing, Roskilde, Sonderjylland, Storstrom, Vejle, Vestjalland, Viborg.
275 kommuna – gyakorlatilag városrészek, kisebb városok, falvak, és azok környéke
2 autonóm közigazgatási terület: Ferröer szigetek, Grönland.
A Jylland-félszigeten kívül 474 kisebb-nagyobb szigetből áll, amelyek közül kb. 10-nek van állandó lakossága. Legnagyobb szigetek: Sjaelland (7 016 km²), Fyn (2 976 km²), Lolland (1 241 km²), Bornholm (587 km²), Falster (514 km²).
GDP: 182,2 billió $
GDP/fő: 33 500 $
GDP növekedés: 2,2 %
Infláció: 1,9 %
Ipari növekedés: 4 %
Közutak hossza: 71 847 km
Vasutak hossza: 2 628 km (ebből 225 km villamosított)
Határos: Németországgal (68 km), tengerrel (7 314 km)
Norvégiától és Svédországtól a Skagerrak- és Kattegat-szorosok választják el.
Legmagasabb pont: Yding Skovhöej 173 m
Legalacsonyabb pont: Lammerfjord -7 m
Főbb behozatali cikkek: gépek, üzemanyag, vegyszerek, gabona, papír, vas és acél, textília
Főbb kiviteli cikkek: élelmiszerek (sertés és egyéb hús), hal, gépek, bútor, vegyszerek, elektronikai cikkek
Természeti viszonyok: Dánia alacsonyan fekvő ország, egy hegysége sincs. Területét jégkorszaki üledékek borítják. Jylland közepén egy nagy kiterjedésű végmoréna-vonulat húzódik, s ettől nyugatra glaciális olvadékvizek homokos hordalékkúpokat halmoztak fel. A félsziget keleti részét és az összes nagyobb szigetet (kivéve Bornholmot) jégkorszaki fenékmorénán felhalmozódott agyagos üledék borítja. Ezen mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas talaj alakult ki. Bornholm szigete ősi gránitból áll.