Dánia
Államforma: királyság
Kormányzási mód: alkotmányos monarchia
Jogrendszer: polgári jogrendszer
Az alkotmány eredeti változata 1849-ben készült el (1953. június 5-én készült el ennek átdolgozása, amely engedélyezi az egykamarás törvényhozást és a női államfőt is).
Terület: 43 094 km²
Ebből szárazföld: 42 394 km² és vízfelszín: 700 km².
Népesség: 5 432 335 fő
Népsűrűség: 125 fő/ km²
Dánia Észak-Európa legsűrűbben lakott országa.
A dánok 84 %-a városlakó. Igaz, rengeteg a kisváros, amelyek lélekszáma a mi közepes falvainkét sem éri el, de az életforma, a szolgáltatások színvonala és a lakosság foglalkozási szerkezete alapján joggal minősíthetők városnak. Míg ezen települések lélekszáma folyamatosan növekszik, addig Koppenhága veszít népességéből.
Népességnövekedés: 0,34 %
Születési arány: 11,36 születés/1000 fő
Halálozási arány: 10,43 haláleset/1000 f ő
Csecsemőhalálozás: 4,56 haláleset/1000 élveszületés
Várható élettartam: 77,62 év
A Dán Királyság 800-ban alakult meg, a 9.-10. században a dán viking harcosok Európaszerte portyáztak. A dánok 974-ben vették fel a kereszténységet, és a feudális államot 985-ben alapította meg Kékfogú Herald. 1380-tól perszonálunióban volt Norvégiával. 1643 és 1660 között több háborút viselt a svédekkel, amelyben végülis alulmaradt, ezzel a Balti-tengeri befolyása véget ért. 1814-ben különvált Norvégiától. 1849-ben vált alkotmányos monarchiává. Az első világháborúban semleges maradt,
a karib-tengeri gyarmatait viszont eladta az USA-nak.
Főváros és legnagyobb város: Koppenhága (Kobenhavn, 1 343 000 lakos)
1417 óta az ország fővárosa. Mivel Sjaelland keleti felén fekszik, folyamatosan ellenőrizni tudja a Balti-tenger bejáratát. Dánia legnagyobb ipari központja és közigazgatási székhelye. Jelenleg is nemzetközi kikötő, itt bonyolódik le az ország külkereskedelmének több mint a fele.
Népesebb települések: Ärhus (271 000 lakos), második legnagyobb város, kikötő
Odense (181 000 lakos), harmadik legnagyobb város
Älborg (157 000 lakos), kikötő
Esbjerg (80 000 lakos), kikötő
Pénznem: 1 dán korona (DKK) = 100 öre
Hivatalos nyelv: dán
Egyéb beszélt nyelvek: ferröeri, grönlandi, eszkimó dialektus, német
Népek: dán, német, svéd, skandináv, eszkimó, ferröer
Vállasok: evangélikus lutheránus 91 %, más protestáns és római-katolikus csoportok 2 %, egyéb 7 %
Közigazgatási beosztás: 14 kerületi megye és 2 község: Ärhus, Bornholm, Fredericksberg, Frederolsborg, Fyn, Kobenhavn, Kobenhavns, Nordjylland, Ribe, Ringkobing, Roskilde, Sonderjylland, Storstrom, Vejle, Vestjalland, Viborg.
275 kommuna – gyakorlatilag városrészek, kisebb városok, falvak, és azok környéke
2 autonóm közigazgatási terület: Ferröer szigetek, Grönland.
A Jylland-félszigeten kívül 474 kisebb-nagyobb szigetből áll, amelyek közül kb. 10-nek van állandó lakossága. Legnagyobb szigetek: Sjaelland (7 016 km²), Fyn (2 976 km²), Lolland (1 241 km²), Bornholm (587 km²), Falster (514 km²).
GDP: 182,2 billió $
GDP/fő: 33 500 $
GDP növekedés: 2,2 %
Infláció: 1,9 %
Ipari növekedés: 4 %
Közutak hossza: 71 847 km
Vasutak hossza: 2 628 km (ebből 225 km villamosított)
Határos: Németországgal (68 km), tengerrel (7 314 km)
Norvégiától és Svédországtól a Skagerrak- és Kattegat-szorosok választják el.
Legmagasabb pont: Yding Skovhöej 173 m
Legalacsonyabb pont: Lammerfjord -7 m
Főbb behozatali cikkek: gépek, üzemanyag, vegyszerek, gabona, papír, vas és acél, textília
Főbb kiviteli cikkek: élelmiszerek (sertés és egyéb hús), hal, gépek, bútor, vegyszerek, elektronikai cikkek
Természeti viszonyok: Dánia alacsonyan fekvő ország, egy hegysége sincs. Területét jégkorszaki üledékek borítják. Jylland közepén egy nagy kiterjedésű végmoréna-vonulat húzódik, s ettől nyugatra glaciális olvadékvizek homokos hordalékkúpokat halmoztak fel. A félsziget keleti részét és az összes nagyobb szigetet (kivéve Bornholmot) jégkorszaki fenékmorénán felhalmozódott agyagos üledék borítja. Ezen mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas talaj alakult ki. Bornholm szigete ősi gránitból áll.
A keleti part fjordok sorozatából áll, amelyek melyen behatolnak a szárazföldbe.
Dániában a folyók rövidek, a leghosszabb folyó a Gudenaa (158 km). A tájat annyira megváltoztatták, hogy a természetesen kanyargó folyókból alig maradt, többségüket kiegyenesítették. Néhány területen az árvíz jelent veszélyt, ezeket a területeket gátrendszerekkel védik.
Dánia lakói elég hosszú évszázadokon át tartó fakitermeléssel és legeltetéssel meglehetősen kizsákmányolták a területeiket. A termőföldek 20 %-a a tengerszint kornyékén vagy alatta helyezkedik el, legtöbbjüket a környezet változására érzékeny mocsarak lecsapolásával alakítottak ki. Az ország 12 %-át erdő fedi, de ritkák a nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek. A legnagyobb erdőséget a Rold Skov alkotja (77 km²), ahol az ország egyetlen nemzeti parkját, a Rebild Bakkert is találjuk. Az erdőkben lombhullató fákat találunk, főleg bükköt és tölgyet. Van meg szilfa, mogyoró, juhar, fenyő, nyírfa, rezgőnyár, hársfa és gesztenye is. Majdnem 400 fajta madár él az ország területén. A legnagyobb testű vadonélő állat a vörös szarvas, néha 200 kg-nál is nagyobb.
Éghajlat: Mérsékelt, nedves óceáni klíma jellemzi. A telek enyhék, a januári átlagos középhőmérséklet 0 °C korul van, melynek oka az óceán közelsége (a nyugati szelek a Golf-áram melegével fűtik Dánia területét). Nyáron az éjszakák jóval rövidebbek, mint nálunk, a téli hónapokban viszont a nap alig 4-5 órán át van a látóhatár felett.
Gazdaság: Dánia ipari-agrár ország. A nyugati és a keleti országrészek gazdasági fejlettsége között jelentős különbségek észlelhetők. A legelmaradottabb, a fejlődésbe legkésőbb bekapcsolódó terület Jylland nyugati fele, ahol a múlt század közepéig lápok és silány birkalegelők uralták a tájat.
Ipar: Főleg az alkatrészgyártás fejlett, az ország beszállítója Németországnak és Nagy-Britanniának. Jelentős a gyógyszeripar és az élelmiszeripar, ami a fejlett mezőgazdaságra, és a körülötte levő nagy lakossággal rendelkező országok fogyasztópiacára települt. Ezenkívül fontos a gépgyártás és a hajóépítés.
Dániának kevés az ásványkincse, vannak viszont az Északi-tengeren kőolaj- és földgáztelepei. A bornholmi kaolin a porcelánipar alapja. A Királyi Koppenhágai Porcelángyárat 1775-ben alapították.
Mezőgazdaság: Bár nem mindenhol termékeny a talaj, az ország területének 62 %-át használják növénytermesztésre (ebben világelső), további 5 %-ot legelőként hasznosítanak. A növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés kitűnik nagyfokú gépesítettségével és termelékenységével. Elsősorban óceáni éghajlathoz alkalmazkodó növényeket termesztenek: árpa, rozs, burgonya, takarmánynövények, len. Az állattenyésztésre a szarvasmarhatartás és az import kukoricára alapozott sertéstenyésztés a jellemző. Exportra kerül a tej, tejtermékek, marhahús, sertéssonka, bacon (világelső exportban), baromfi és tojás. A halászat mindig is fontos foglalkozási ág volt, de manapság már csökkent a jelentősége, mivel csökkent a halállomány is.
A gazdaságok többsége meglehetősen kicsiny, ezért szövetkezeti módszereket alkalmaznak. A lakosság 6 %-a dolgozik a mezőgazdaságban, de az export 30 %-át termeli meg.
Közlekedés: A sok sziget miatt bonyolult az összeköttetés, ezért nagyon fontosak a kompok. 1998-ban készült el a 17,7 km hosszú híd, amely Fynt köti össze Sjaellanddal.
Norvégia
Államforma: parlamentális-demokratikus alapokon álló alkotmányos monarchia
Terület: 324 220 km².
Népesség: 4 574 560 fő
Népsűrűség: 14 fő/ km²
Az ország nagy része gyéren lakott, a népesség főleg a déli partvidékekre koncentrálódik, és 74 %-a városlakó.
Főváros és legnagyobb város: Oslo (473 344 lakos), kikötő, repülőtérrel rendelkezik
Népesebb települések: Bergen (219 884 lakos), második legnagyobb város, kikötő, repülőtérrel rendelkezik
Trondheim (142 000 lakos), harmadik legnagyobb város
Kirkenes, kikötő
Stavanger, kikötő
Narvik, repülőtérrel rendelkezik
Pénznem: 1 norvég korona (NOK) = 100 öre
Hivatalos nyelv: Bokmål (irodalmi nyelv, a ,,könyv nyelve”) és a 19. század vége felé bevezetett nynorsz (újnorvég)
Népek: norvég, lapp, finn
Vállasok: evangélikus, római-katolikus
Közigazgatási beosztás: 18 kerület és Oslo
GDP: 171,7 billió $
GDP/fő: 37 800 $
GDP növekedés: 0,6 %
Infláció: 2,5 %
Ipari növekedés: -3,5 %
Közutak hossza: 91 454 km
Vasutak hossza: 4 077 km (60 %-a villamosított)
Legmagasabb pont: Galdhopiggen 2 469 m
Legalacsonyabb pont: Norvég-tenger 0 m
Főbb behozatali cikkek: gépipari termékek, hajók, járművek, színesfémek, vas és acél, fűtő- és kenőanyagok, textíliák, bauxit
Főbb kiviteli cikkek: gépipari termékek, színesfémek (főként alumínium), nyersolaj és származékai, földgáz, hajók, papíripari termékek, hal, vas- és acélipari termékek
Természeti viszonyok: Norvégia hegyvidékes ország, nagyobb síkvidék csak Oslo körzetében és a déli partvidékeken tálalható. A nyugati partvidéket gleccserek vájta öblök, ún. fjordok szabdalják fel, ezért a világon az egyik leghosszabb tengerparttal rendelkezik. Leghosszabb fjordja a Sogne-fjord.
A folyók rövidek, de a sok csapadék miatt bővizűek, és a Skandináv-hegységben nagyesésűek is.
Az ország területének 25 %-át főleg lucfenyő és más tűlevelű erdőségek borítják.
Éghajlat: A tengerparton óceáni hátasok érvényesülnek, a Golf-áramlás pedig jégmentessé teszi a kikötőket még a messzi északon is. Bergen középhőmérséklete januárban 1 °C, nyáron 15 °C. Oslo ennél télen hidegebb és nyáron melegebb. Az atlanti-óceáni alacsony nyomású légtömegek nyugaton évi 2000 mm-es csapadékmennyiséget hoznak. Oslo környékén mindössze 800 mm csapadék hullik. A hegyvidék csapadékban gazdag.
Gazdaság: Norvégia ipari-agrár ország. A fejlett országok közé tartozik. Nem tagja az Európai Uniónak, mivel féltette a halállományát.
Európa egyik legjelentősebb olajkitermelője (északi-tengeri mezők).
Ipar: Európa vízenergiában leggazdagabb országa, ezért főleg olyan iparágak települtek ide, amelyek sok energiát használnak fel és ezért fontos számukra az energia ára (a vízenergia a legolcsóbb). Ilyen az alumíniumkohászat (a behozott bauxitból), a színesfémkohászat, vasötvözetek gyártása, valamint az elektrovegyészet. Jelentős még a kőolaj-finomítás, vegyipar és az olajfúró szigetekhez szükséges berendezések gyártása.
Mezőgazdaság: Az ország összterületének csupán 3,5 %-a hasznosítható mezőgazdasági célokra, főleg legeltetésre. Az északi területeken a helyi lakosság félvad rénszarvastényestessel foglalkozik. Délen takarmánytermesztés és szarvasmarhatenyésztés folyik. Kis szántóterület tálalható a délkeleti-síkságon és Trondheim közelében.
Nagyon fontos a halaszat. A partvidéki vizeken, különösen a Lofoten-szigetek közelében jelentős a halászzsákmány, de a halászhajók egészen Grönlandig is elmerészkednek. A tőkehal, hering és makréla nagy mennyiségben kerül exportra.
Közlekedés: A magas hegységek a sűrű esőzés és havazás következtében nehezen megközelíthetők. A tengerparti vidékeket a hajójáratok kötik össze.
A világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottájával büszkélkedhet.
Izland
Államforma: köztársaság
Terület: 103 000 km²
Népesség: 293 966 fő
Népsűrűség: 2,5 fő/ km²
A lakosság zöme a tengerparton él, főleg a főváros környéken, délnyugaton. A lakosság egyébként elszigetelt településeken szóródik szét.
Főváros és legnagyobb város: Reykjavik (100 850 lakos), a legfontosabb kikötő és repülőcsomópont
Népesebb települések: Kopavogur
Akureyri
Keflavik, repülőtérrel rendelkezik, itt taláható a NATO támasztópontja (mivel Izlandnak nincs hadserege)
Narvik, repülőtérrel rendelkezik
Pénznem: 1 izlandi korona (ISK) = 100 aurar
Hivatalos nyelv: izlandi
Egyéb beszélt nyel: dán
Népek: izlandi, dán
Vállasok: evangélikus, római-katolikus
Közigazgatási beosztás: 23 körzet
GDP: 8,678 billió $
GDP/fő: 30 900 $
GDP növekedés: 2,6 %
Infláció: 2,1 %
Ipari növekedés: 8.1 %
Közutak hossza: 12 955 km
Télen az utak nagy része járhatatlan, fejlett viszont a belföldi légi közlekedés.
Vasutak hossza: 0 km
Legmagasabb pont: Hvannadalshnukur 2 119 m
Legalacsonyabb pont: Atlanti-óceán 0 m
Főbb behozatali cikkek: járművek, vas és acél, fűtőanyagok, textíliák, élelmiszerek
Főbb kiviteli cikkek: hal, halkészítmények, tőkehalmájolaj, alumínium, vas- és acélipari termékek
Természeti viszonyok: Izland az Atlanti-hatság tengerszint fölé nyúló része, vulkánokkal, gejzírekkel, bazaltplatókkal és hasadékokkal. Egy hatalmas lávafennsík, ma is a világ egyik legvulkanikusabb területe. Kb. 200 vulkán található az országban (pl. Surtsey – 1963, Hekla). A sziget 12 %-át jégtakaró fedi (a Vatnajökull Európa legnagyobb összefüggő jégtakarója).
A fák hiányoznak, helyette fűfélék alkotják a növényzetet.
Éghajlat: Az óceáni éghajlat következtében a hőmérséklet az év nagy részében fagypont fölött marad. Reykjavik középhőmérséklete januárban 0 °C, júliusban 11 °C , a csapadék éves mennyisége 880 mm. Az északi és a szárazföld belsejében levő területek hidegebbek.
Gazdaság: Izland agrárország. A fejlett országok közé tartozik. Jellegét a halfeldolgozás határozza meg, a legnagyobb bevételi forrása a halaszat. Egy főre számítva a világ legnagyobb halászzsákmányát fogják ki az izlandiak. Nem tagja az Európai Uniónak, mivel féltette a halállományát.
Az épületek többséget hőforrások fűtik, az elektromos energiát vízi erőművek szolgáltatják. Az ország területének 1,3 %-
a művelhető és 23 %-a legelő. A feldolgozóipar főként cementet, műtrágyát és alumíniumot állít elő.
Az idegenforgalom dinamikusan fejlődik.
