Erről elsősorban maga az élelemhiány gondoskodott, másrészt a gyakori betegségek, és a véres háborúk az élelemért versengő hordák között. Az élelem hiány űzte a különböző közösségeket újabb és újabb területek felkutatására. Amerika indiánjainak nagy része meg is maradt a vadászó halászó életmódnál. Az ő megjelenésűk kényszeríthette az óvilágban akkorra már kihalt, levadászott észak amerikai vadlovakat a bering szoros jegén való átkelésre. Ezen elméletnek csak az a szépség hibája, hogy a Bering szoros nem az egyetlen akadály, amit a lovaknak le kellett győzniük a préri és az eurázsiai puszta között, hanem a szintén jéggel borított sziklás hegység, és kelet Szibéria hegyei ahol nem sok élelmet találhatnak a lovak. Hogy miként kerültek vissza az óvilágba a lovak rejtély.


A történészek a korai társadalmakban gyakori matriarchális modellt azzal szokták magyarázni, hogy a gyűjtögetés a nők és gyerekek feladata volt az ősemberi hordákban, míg a vadászat a férfiaké, és az előbbi volt a biztosabb élelemforrás. Nos ez tévedés, lényegtelen hogy ki szerzi az élelmet, a lényeges az volt hogy a nőstények nem voltak egy hím kizárólagos tulajdonai! Az oroszlánok esetében, szinte kizárólag a nőstények vadásznak, a hímek a területet védik más hímektől. A majomcsapatokat is mindig domináns hím vezeti. Tehát férfi dominanciára épülő közösségek. Ami miatt a család fejlődésében a matriarchális család modell elterjedt annak az az egyszerű oka, hogy a majmok és az ősemberek sem voltak monogámok, és az anya a biztos és az apa személye a bizonytalan. Amíg az őshordában nem létezik tulajdon, és a hímek nem kizárólagos joggal birtokolják a nőstényeiket, természetes is az anyajogú család. Később fejlettebb kultúrákban is kialakulhat anyajogú család, vallási vagy gazdasági okból, de ennek már nincs köze az őshorda körülményeihez, ahol az a magántulajdon hiánya miatt alakult ki.
A fordulat:
12 ezer éve véget ért a legutóbbi jeges periódus és az éghajlat hirtelen melegedni kezdett. Ekkor óriási fordulat következik be az emberiség életében a csiszolatlan kőkornak vége és átlép az emberiség a neolitikumba. Ezt a változást bár érthetőbbé teszi a vele párhuzamosan bekövetkezett éghajlatváltozás, nem magyarázza meg teljesen. A hosszú paleolitikus lét alatt semmi jel nem mutat arra, hogy az emberi lét ilyen mérvű megváltozása fog bekövetkezni, és a fejlődés túlságosan is gyors az azt megelőző, mintegy 500 ezer év vagy még hosszabb időszak stagnálásához képest. Ennek a fordulatnak a valódi oka és magyarázata azonban nagyon alternativ anyag, és csak a neolitikus forradalom ismerete után érhető meg.