Az egyházi intézmények szerepe Csütörtök múltjában:

Szent Jakab katolikus templom:

A templom titulusa ősidők óta Szent Jakab. A templomot minden bizonnyal a Szentgyörgyi család építette.

A templom ma kéthajós, s két toronnyal, támpiállérekkel megerõsített homlokzattal van ellátva. Külsõ megjelenésében román és gót stílus jegyeit viseli. Szentélye keletelt, s a nyolcszög öt oldalával zárul. Északi oldalon megmaradt a mellékhajója. A román alapozású fõhajót két tartóoszloppal alátámasztott késõgót téglaboltozással fedték be. Ezáltal a fõhajóból kettõs csarnok alakult ki.

A románkori templomnak legdíszesebb része a két torony között elhelyezett bejárati kapu (portálé). E kapukat rendszerint több kõoszlop keretelte, ezekre épül rá a kaput fölül lezáró félkörív. A csütörtöki templomnak 1956. évi restaurálásakor elõkerült a román befalazott portáléja. Két-két oszlopa, amelyek hengeres és sima kivitelben készültek, cca. 1986-ig a földben voltak, ekkor kerültek ugyanis feltárásra. Oszlopfõjük leveles díszítést kapott, a portálé elõkerült részén a kibontáskor megtalálható volt az egykori vöröses festés nyoma. A kapu nyílását itt is, mint általában szokták, egyenes vonalakkal képezték ki, így keletkezett az ajtónyílás fölött a félkörös bélletív. A román templomoknál ennek a bélletívnek díszítésére szolgált az ívmezõ gazdag plasztikai része.

A templom belseje:

A Mérey-epitáfium (reneszánsz síremlék) mindmáig megtalálható a csütörtöki templom szentélyének északi falán. A relief középsõ párkánya alatt vörös márvanyból faragott és minden háttér nélkül falra erõsített két arcképet látunk, amelyek közül az egyik Mérey Mihály öregségtõl megtört, markáns arcvonásait õrzi. A másik oldalon fiának, a fiatalon meghalt Istvánnak arcmása van.

kripta: templomunkat folyamatosan szépítik, 2007 júliusában a szentély járólapjainak lerakása volt tervbe véve. A megyei műemlékvédelmi hivatal a járólap-csere engedélyezését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy kutatást kell végezni. Emiatt következett a kripta helyének azonosítása. Ez a hely a Mérey-síremlék alatt található. A feltárt kriptát többször is kibontották. A legutolsó feltárásra nagy valószínűséggel a 20.században került sor. A kutatók hat ember csontját tárták fel: ebből 3 gyerek és 3 felnőtt csontvázmaradványt azonosítottak. A további feladat az azonosítás lesz. A kriptát kitisztították és ismét lezárták.

A vörösmárvány keresztelőmedence jelentõs késõgót emléke a templomnak. A zömök, nyolcszögletû keresztelõmedence ma is használatban van. Általában annyit kell róla tudni, hogy az õsi baptisztérium kicsinyített mása.

A Mária-oltár a fõoltárhoz és a másik mellékoltárhoz /a József-oltárhoz hasonlóan szintén neogót stílusban készült. Fõ ékessége az Öltöztetõ Szûz Mária szobor, mely a templom legõsibb szobra, amelyrõl már az 1714. évi kánoni vizitáció is megemlékezik. Külön említi a vizitátor a Szûz Mária szoborhoz való 5 palástost, amivel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy a Mária-szobrok felöltöztetése jellegzetesen barokk szokás volt, és fontos azért a vizitátor feljegyzésére felfigyelnünk, mert elsõ írott emlék ez a meglévõ Mária-szoborról.

A neogótikus főoltáron. Szent István király, Szent Erzsébet, Szent Jakab szobrai találhatók, magasabban megfeszített Jézus Szûz Mária és Szent Jakab apostollal. Ormán Jézus Isteni szívének szobra. Sill Jakabné szül. Fülle Zsófia 1913-ban ajándékozta a templomnak.

A boltozatokon és a falakon lévõ bibliai jeleneteket ábrázoló festményeket Massányi Ödön készítette 1959-ben. 1996-ban restaurálták. 1977-ben készült neogót homlokzatú romantikus orgona. Egymanuálos, 10-regiszteres hangszer. Építõje: Ifj. Országh Sándor. Fából készült neogótikus szószék, mellvédjén:

Nagy Szent Gergely
Paolai Szent Vince
Szent Pál apostol
Szent Adalbert